A Magyarországon terméktanácsoknak nevezett testületek megkülönböztetett jelentőségű feladatkört látnak el azáltal, hogy nem érdekképviseleti szervezetek, érdekegyeztető fórumként működnek egy-egy termelési vertikum számára. Az Európai Unió tagállamaiban különböző névvel illetett, de a hazai terméktanácsokhoz hasonló feladatot ellátó szervezetek kormánytanácsadói státuszban fejtik ki tevékenységüket, továbbá betagozódnak az EU döntéselőkészítést végző szervezeteibe, nemzeti képviseletet ellátó jogosítványokkal. Brüsszelben nemzeti ügyvivő irodát tartanak fenn. Ezáltal valósul meg a „szubszidiaritás” elve egy-egy termelési vertikuvonatkozásában. Ez természetesen nem jelentheti a termelési vertikumban különböző tevékenységet végzők érdekképviseleti szervezetének, szervezeteinek kiiktatását a döntéshozatalból, csupán érdekegyeztetési lehetőséget biztosít a vertikumon belül, törvényes keretek között. Ezek a szervezetek is részesei annak az intézményrendszernek, melyet általában a nyugat-európai szociológusok a „társadalmi béke” fenntartójának tekintenek. Legtöbb EU tagországban nem csak a szakmai érdekképviseletek, fogyasztók érdekképviselete, hanem pl. a szakszervezeti szövetségek is képviseltetik magukat a hazai fogalmaink szerinti terméktanácsi funkciókat ellátó szervezetben. Ez egyben biztosítékot jelent az állami kontroll mellett a társadalmi kontrollal kiegészítve, hogy szélsőséges lobbi-érdekérvényesítés ne valósulhasson meg az egyes vertikumokon belül, illetve a többi vertikum rovására. Az általános megfogalmazások mellett a terméktanácsok fejlődésének EU-s tendenciájára is figyelemmel le kell szögezni, hogy az uniós szabályozási gyakorlathoz igazodni szükséges, és a korábbi ajánlásoknak megfelelően szűkíteni kell a terméktanácsok számát oly módon, hogy az egyes kiemelt jelentőségű termék előállító gazdasági alágazatok (pl. a hungaricumokat előállító termelők, feldolgozók, kereskedők) megfelelő garanciákkal tagozódjanak más, a termelési, feldolgozási technológiában hasonló jellegű, tevékenységű terméktanácsba, szekció vagy más elnevezésű formában, megkülönböztetett jogosítványokkal. Ennek a garanciáit a kormánynak, illetve az érintett minisztériumoknak (FVM, PM, KüM, GM) és a Terméktanácsok Szövetségének kell jogszabályban megfogalmazni, mint ez történik és történt az EU tagállamokban. (Lásd a hollandiai terméktanácsok összevonási gyakorlata.)
A terméktanácsok szerepe Magyarországon meghatározó jelentőségű, mert a legjelentősebb mezőgazdasági termelést folytató országoktól döntően eltér a termelők tulajdonviszonya a feldolgozó, forgalmazó vállalatok esetében. Míg az Európai Unióban a feldolgozásra, nagykereskedelemre a termelői befolyás jellemző, döntően tulajdonosi alapon, nálunk ezzel szemben a tulajdonosi elkülönültség a jellemző. Ez a különbség más, bonyolultabb érdekegyeztetési mechanizmust tesz szükségessé, melynek egyetlen reális helye a terméktanács az élelmiszergazdasági ágazatok esetében (hús valamennyi vágóállatfaj ,gabona, tej, kertészeti ágazatok stb.).
A VHT konkrét tevékenységi köre és annak szükséges bővítése az EU-hoz történő csatlakozásig
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. tv. alapvetően piacszabályozási feladatokat ró a terméktanácsokra. Körülírja a terméktanácsok feladat-, jog- és hatáskörét. Azonban meg kell jegyezni, hogy a feladatkörökhöz nem mindig rendeli hozzá következetesen a jogosítványokat, valamint az állam kötelezettség-vállalási kényszerét, túl sok lehetőséget biztosítva a „kézi vezérlés” lehetőségének a kényszerpályán működő automatizmusok helyett, melyek a gazdálkodás kiszámíthatóságának garanciái. (Az EU piacszabályozásban az ad hoc beavatkozás a kivétel, az automatizmus a jellemző.)
A VHT feladatai
Piacszabályozási, piacszervezési, szakmai és szakadminisztrációs feladatok
A piacszabályozás alapja a vertikumon belüli érdekegyeztetés, amelyhez számos adminisztratív feladat kapcsolódik, melyek szoros logikai rendszerben működtethetők csak.
Nevezetesen:
- A vágóállatok egyedi jelölése, eszközrendszerének kialakítása, (füljelző és a behelyező fogó) rendszeresítése,
- minősítés (mobil kontroll eszköz, regressziós egyenlet korrekciója),
- az objektív minősítés technikai feltételeinek megteremtése (eszközbeszerzés, üzemi kihelyezés),
- az objektív minősítés szoftvere valamennyi alkalmazott technikai eszközhöz, illetve minősítési módszerhez,
- a minősítés adatainak összegyűjtése, feldolgozása, elemzése,
- az ipari feldolgozás adatainak üzemenkénti gyűjtése, összesítése áruféleségenként (cikkszám szerint),
- a vágóállat termelésre, felvásárlásra szabadpiacra vonatkozó alapinformációk gyűjtése, feldolgozása (pl. fajonként a felvásárlás szektor szerinti megoszlása, minőségi kategóriák szerinti megoszlása),
- a garantált ár, irányár kialakításához önköltség vizsgálat (országos szinten 10%-os reprezentáció) vágósertés esetén negyedévenként, vágómarha esetében félévenként,
- árinformációk gyűjtése (felvásárlási ár, takarmány áralakulás),
- fogyasztói árfigyelés hetente a fontosabb húsféleségekre és húskészítményekre vonatkozóan,
- a vágósertés felvásárlási árak nemzetközi alakulásának figyelése heti rendszerességgel /USA, EU/.
A felsorolt feladatok ellátása együttesen képezik a VHT információs rendszerének működtetését.
Az információs rendszer heti, havi, negyed- és féléves, illetve éves jelentései alapján évente kiadásra kerül a statisztikai évkönyv. (Ennek az adatállománynak a döntő többsége sehol másutt nem lelhető fel.)
E jelentések elemzése képezi alapját az 1993. évi VI. tv.-ben meghatározott piacszabályozási eszközök:
- garantált ár,
- irányár,
- intervenciós ár alsó és felső határa megállapításának, valamint a törvényben meghatározott termelés és piacszabályozási, támogatási beavatkozások elrendelésének.
Megkülönböztetett jelentőségű feladata a VHT-nak az 1993. évi VI. törvényben kapott felhatalmazás alapján a termelők, feldolgozók, hús és állatkereskedők által történt befizetésekből keletkező saját képzésű alap kezelése és felhasználása az esetenként keletkező, vagy várható piaci zavar felszámolására, illetve elhárítására.
A VHT szolgáltató tevékenysége
- képzés, továbbképzés,
- sertés- és marhahúsminősítő képzés /közreműködők: Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és a hollandiai SVO Oktatási Központ/,
- szakmunkás továbbképzés féléves kurzusokban, Hollandiában, melyről EU tanúsítványt kapnak a résztvevők,
- HACCP minőségbiztosítási rendszer adaptálása a húsipari cégekre a HÚSCÉH-vel közösen, a rendszer bevezetése, továbbá az évi rendszerességű ellenőrzés és tanúsítás a jogszabályban foglaltak szerinti független szervezetek bevonásával OHKI, HUMIL Kft az alkalmazásra, és annak helyességére vonatkozóan,
- időszakos lapkiadás /évi 3-4 szám szükség szerint/,
- marketing tevékenység /2 Húsfesztivál, a vöröshúsok fogyasztásának propagálása, ismeretterjesztő film készíttetése, TV műsoridő lekötés stb./,
- sertésminősítő műszerek beszerzése és bérbeadása.
Szakmai fejlesztő tevékenység
- saját kialakítású statisztikai rendszerünk tartalmi bővítése, fejlesztése,
- a vágósertés minősítésénél alkalmazott regressziós egyenlet aktualizálása,
- a vágósertések korszerű egyedi jelölésének megszervezése, füljelző készítése, behelyező eszköz kihelyezése valamennyi VHT taghoz ingyenesen,
Az eddig felsorolt tevékenységek végzésében érdemben az alábbi négy szakbizottság működik közre:
- Termelésszabályozási Bizottság
- Árbizottság
- Minősítési, Minőségfejlesztési és Oktatási Bizottság
- Marketing Bizottság, továbbá az Elnökség által szükség szerint alakított, meghatározott feladatot ellátó ad hoc bizottságok.
A hazai és nemzetközi szakmai és érdekképviseleti szervezetek munkájában való részvétel
A VHT kapcsolatrendszerének elsődleges elemei az FVM Agrárrendtartási Hivatala, az Agrárintervenciós Központ, valamint a Fogyasztói Érdekképviselet, továbbá az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztály, valamint a megyei állomások. Az együttműködés módját jogszabályok, illetve a VHT Alapszabálya állapítja meg.
Szoros kapcsolattartás jellemző a VHT tevékenységében a termelői és a feldolgozói érdekképviseletekkel. Ez aktív munkakapcsolatot jelent az Elnökség szakmai munkájában.
A VHT tagokkal közvetlen kapcsolatot tartunk (tájékoztatás, tanácsadás, vitás ügyek rendezésében való közreműködés stb.). További közvetett kapcsolat a VHT tagok és a VHT titkárság között a 20 megyei megbízott révén is megvalósul. A megyei megbízottak szolgáltatják az alapadatokat a termelés vonatkozásában (önköltség, takarmány ár) az információs rendszer részére a perodikus jelentéseinkhez. Eseti információszolgáltatást is végeznek a termelésben, értékesítésben felmerülő anomáliákról, valamint tájékoztatják a hozzájuk forduló VHT tagokat a hatályos rendeletekről és a VHT elnökségének határozatairól.
Nemzetközi kapcsolataink is kiterjedtek, tagja a VHT a CEA-nak és ezen kersztül az EU mezőgazdasági tanácsadó testületeinek a COPA, illetve COGECA-nak.
További közvetett kapcsolatunk van a két húsipari érdekképviselet révén:
az Európai Húskereskedők Szövetségével,
az Európai Húsiparosok Szövetségével és
az Európai Hentesmesterek Szövetségével.
A felsorolt nemzetközi szervezetek szerepe a brüsszeli „lobbyzásban” az ágazati és nemzeti érdekek kijárásában egyaránt jelentős, ezek révén a hazai húsvertikum már képviseletet nyert az EU szakmai tanácsadó testületeiben.
A VHT működése az Unió-s csatlakozás után
A VHT működését alapításkor az UNIO-ban működő, hasonló feladatokat ellátó szervezetek mintájára alakítottuk ki. Azóta egyre több, a termékpályát érintő tevékenységgel bővült a feladatok köre.
A terméktanácsok szerepe Magyarországon sokkal jelentősebb, mint az UNIO-ban, mert a termékpályákhoz kapcsolódó intézmények működése minőségileg nem hasonlítható létszám és technikai felszereltség hiányában az UNIO tagállamaiban meglévő helyzethez. Megjegyzendő, hogy a megoldandó feladatokhoz képest hasonló a helyzet a terméktanácsok esetében is, csak a szakszerű szakmai működési minimum feladatainak ellátása lehetséges. (A holland Vágóállat, Hús és Tojás Terméktanács titkársága 220 főből áll.)
Jelentős hátrány a termékpálya szabályozásban, hogy a hazai szabályozásban a meghatározó megoldás az „ad hoc” beavatkozás, míg az UNIO-ban a kiszámítható hosszú távú normatív szabályozás a jellemző. A terméktanácsok fő feladata a piaci destabilizációs hatások mérséklésére irányuló tevékenység. További hátrány az UNIO-s helyzethez képest, hogy a termelés koncentrációja összehasonlíthatatlanul alacsonyabb. A tulajdoni elkülönültség a termelők és feldolgozók vonatkozásában szinte teljes körű a legjelentősebb termékek /tej, hús, gabona, kertészeti ágazatok/ esetében, ellentétben a nyugat-európai helyzettel. A vertikum különböző tevékenységű szereplői közti érdekegyeztetés a horizontális szerveződésű szakmai és érdekképviseleti szervezetek révén nem valósítható meg eredményesen bár ezekből tevékenységenként több is van mert együtt sem képviselik az egy-egy érdekcsoportba tartozók teljes körét. Az UNIO piacszabályozó szerepének erősödő volta folyamatosan csökkenti a nemzeti jogosítványokat, így a terméktanácsi funkciót ellátó szervezetek jogköre is csökkent. A piacszabályozó szerepe azonban a saját képzésű alapból és költségvetésből átengedett összegekből történő piacra jutási támogatások kifizetésével jelentősen erősödött. Ezzel a nemzeti szabályozó szerep mozgástere jelentősen növelhető. Ez azonban csak a termékpálya valamennyi szereplőjének kötelező tagsága esetén valósítható meg. Jelenleg azokat a feladatokat látják el, amelyek a VHT tevékenységi körébe tartoznak. Több UNIO-s országban további, a termékpálya szereplőinek érdekeit szolgáló tevékenységgel bővítik feladatkörüket. Tervezzük a saját feladatainkat is bővíteni és fejleszteni.
A VHT tevékenységének (közel)jövőbeni bővítése
Számos olyan feladat van a vertikum vonatkozásában, amelyet más szervezetek (pl. érdekképviseletek) átfogóan nem csak szűkebb szakmai szempontok szerint tudnak ellátni. Ezért nyugat-európai mintára ezeknek a feladatoknak az ellátását végző szervezetek létrehozása, működésének irányítása és ellenőrzése terméktanácsi feladat kell, hogy legyen, annak érdekében, hogy a vertikum együttes érdekei érvényesüljenek.
Példaként említhetem, hogy Hollandiában éppen a magyar tapasztalatok alapján a VHT által képzett piaci beavatkozásra szolgáló alaphoz hasonló, a járványok által okozott károk enyhítését szolgáló alapot hozott létre holland Vágóállat Hús és Tojás Terméktanács.
- Az Országülés a 31/2001.(V.14.) számú határozatában rendelkezett az 1993. évi VI. tv. módosításáról a beszállítói biztonságot szolgáló alap létrehozására vonatkozóan. Az alap kezelését a határozat szerint a VHT látná el. Sajnos a törvénymódosításra nem került sor. Hasonló, közös kockázat vállalást szolgáló alap terméktanácsi vagy terméktanácsi irányítású önálló szervezet működtetésére folynak az UNIO tagországaiban előkészületek.
- Közös kockázat vállalásra lehetőséget biztosít a biztosító intézetekről és biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. Biztosító Szövetkezeti formában. (Törvénymódosítással bővíteni lehet a kockázati kört.)
- A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tv. állami feladatból termelői, illetve feldolgozói feladattá tette a szabványalkotást. A termelőszervezetek döntő többsége képviselet nélkül maradt a Szabványügyi testületben. Ennek a problémának a megoldását szolgálná a VHT tagsága a szervezetben.
- A vágó és feldolgozó üzemek ismételt hatósági élelmiszerhigiéniai felmérése és javaslattétel a kétes besorolású üzemek sorsára vonatkozóan, továbbá rendezni a bérvágás rendjét, a vágóállat és húskereskedelemre vonatkozó jogszabályokat.
- A kötelező húscímkézésen túlmenően egy magasabb élelmiszerbiztonsági követelményrendszer kialakítása is szükségessé válik az UNIO-s csatlakozásig, mely kialakítására korábban készített javaslatot a VHT (TEPKET=Termékpályán Folyamatosan Kontrolált Eredetű Termék).
- További feladat a márkázás, az eredetvédelem és a speciális minőségű élelmiszer kategória bevezetése /pl. mangalica, magyar szürke marha húsa, illetve húsából készült termék).
Az említettek bevezetése, tanúsítása nagymértékben segíti a piacra jutást az UNIO-s csatlakozást követően.
Külön kiemelt feladatként jelenik meg az UNIO-s csatlakozásig:
- információs rendszer szakmai, műszaki továbbfejlesztése az UNIO-beli színvonal elérése érdekében,
- minősítés fejlesztése /szakmai, műszaki/,
- az UNIO-ban kialakult gyakorlatnak megfelelő szakigazgatási feladatokra felkészülés,
- a vertikum gazdasági szereplői egy részének még hiányzó horizontális szervezetei létrehozása (a hús kis- és nagykereskedelem, az állatkereskedelem esetében), hogy a nyugat-európai hasonló szervezeteiknek illetve az európai szövetségeiknek legyen hazai partnerszervezete.
A VHT tevékenységének (közel)jövőbeni bővítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása elengedhetetlen feltétele a vertikum sikeres beilleszkedésének.
Budapest, 2002. november 11.
Dr. Zádori László
VHT titkár
Folyamatosan javul a vágósertés minősége
A Vágóállat és Hús Terméktanács kiemelt feladatának tekinti a vágósertések színhústartalmának növelését a nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében.
A vágósertések vágás utáni minősítését rendelet írja elő, ennek alapján kezdődött meg a korszerű, műszeres minősítés bevezetése 1994-ben. Az eltelt csaknem tíz éves időszakban gyakorlatot, tapasztalatot szereztünk az eszközök, módszerek alkalmazása és az eredmények elemzése terén. A VHT tagjai sorában 230 sertésvágóhídon végzik az SEUROP minősítést. Az országban a levágott sertések mintegy 95%-a minősített. Az egységesített dán minősítő műszerek egy műszercsaládot képviselnek, a világon a legelterjedtebbek és legkorszerűbbek. A minősítés ellenőrzésére a Dániában kifejlesztett és bevezetett Mobil AutoFom rendszert alkalmazzuk.
A műszeresen minősített sertések minősítési adatait a Vágóállat és Hús Terméktanács integrált információs rendszerébe 1994 óta folyamatosan gyűjtjük, és dolgozzuk fel. Az alábbi grafikonok mutatják be a sertések színhústartalmának az 1994. évi országos átlagot jelentő 48,9%-ról az idei átlag 54%-ra növekedését. Az utóbbi öt évben a hátszalonna vastagság (a 3.-4. borda közötti mérési ponton) 23,6 mm-ről 20,9 mm-re csökkent, a 91 kg átlag hasított súly szinten tartása mellett. A sertések minőségi SEUROP osztályonkénti megoszlása a magas színhústartalmú (50-60% közötti) S-E-U osztályokban növekedett, az alacsony színhústartalmú (35-50% közötti) R-O-P osztályokban pedig csökkent. Ezek az eredmények megközelítik az Európai Unió sertéstermelő országaiban elért átlagértékeket.
A Vágóállat és Hús Terméktanács az integrált információs rendszerében feldolgozott, sertésminősítési adatok ismeretében létrehozta a sertésminőség országos figyelési rendszerét. Ezzel a rendszerrel felkészítettük a vágóhidakat az EU jogszabályok megfelelésére a sertésminősítés terén. Az országos sertésminősítési információkat rendszeresen eljuttatjuk az illetékes hatóságnak, a vágóhidaknak valamint a sertéstermelőknek. A minőség javulásának ösztönzésére alkalmazott támogatási rendszer alapját szolgálják ezek az adatok, információk.
Vágóállat és Hús Terméktanács
 |
 |
Forrás: Agrárágazat
