A konstrukciós kialakítást, működési elvet, valamint a technológiai alkalmasságot leginkább a Kverneland gyártmányú Monopill S és a Monopill SE gépcsaládok jellemzőivel szemléltetjük. A szemenkénti vetőgépek esetében a vetési sebesség és a vetőtárcsa kerületi sebességének az összehangolása alapkövetelmény a mag biztonságos lehelyezése érdekében. A gépcsalád merev gerendelyes változatai 3–6–9 és 12 m munkaszélességgel, míg a 6–9 m-es változatok hidraulikusan összecsukható vázkerettel készülnek.
A vázkerethez a tökéletes talajkövetés és a beállított – repce esetében 3–5 cm – vetési mélység egyenletes tartására paralelogramma felfüggesztéssel kapcsolódnak. A pontos, precíziós vetés érdekében a vetőtárcsa egy magot vesz fel, a többit a maglesodró lesodorja. A tőtávolság 15–25 cm között állítható be. Az elektromos vetőszerkezet-hajtású változat, az ISOBUS adatátviteli rendszer segítségével kommunikál a traktorban elhelyezett vezérlőberendezéssel.
Az ISOBUS rendszer segítségével a tőtávolság – az előzőekben ismertetett 15–25 cm között – fokozatmentesen állítható, a vetőelemek lezárása szintén elektromosan vezérelhető a vezetőfülkében elhelyezett kezelőelem, illetve kijelző segítségével. Az elektromos hajtás és az ISOBUS adatátvitel, kommunikáció biztosítja a GPS-vezérlést, a GEO-control alkalmazás használatát, automata sorelzárást a vetőkocsikon fordulókban, illetve forgókban.
Az őszi káposztarepce 45 cm sortávolság és 15-20 cm tőtávolság mellett – ez 350-400 ezres tőszámot jelent hektáronként, ami a sűrű sorú változathoz képest közel 50%-kal kisebb vetőmag-felhasználást jelent – a repce morfológiájának legkedvezőbb tenyészterülete alakul ki. A 45 cm-es sortávolság lehetőséget biztosít a mechanikus gyomirtás, biztonságos kultivátorozás elvégzésére. A mechanikus gyomirtás biztonságos elvégzését nagyban segítik – a már említett – vetéskori GPS-alkalmazások, automatakormányzás, sorvezetés és ugyanezen alkalmazások kultivátorozás során történő használata:
Forrás: Agrárium szaklap
