A repce fejlődését és ebből adódóan a hozamát is meghatározza – az előzőekben említett – tenyészterület nagysága és annak méretei. A sűrű sortávolságú vetés – gabona sortávolság esetén –, a sűrű növényborítottság nagyobb védelmet nyújt az időjárás (pl. kifagyás) okozta káros elem ellen, valamint a gyomszabályozó, vagy -gyérítő hatása is jelentős, de a növény morfológiai tulajdonságai szempontjából nem kedvező hatású. A dupla gabona sortávolság esetén a növények hajtásai kedvezőbben, erőteljesebben fejlődnek, de a mechanikus gyomszabályozásra ebben az esetben sincs lehetőség.
A repce 45 cm-re történő vetése számos előnnyel jár, többek között a mechanikus növényápolás feltételei is biztosítottak. Ezen szempontoknak felelnek meg – a különböző talajművelő gépekre épített – mechanikus magadagolású és pneumatikus magszállítású vetőgépek. Az elektromosan hajtott és szabályozott magadagoló hengerekről a mag a ventilátor által szállított légáramba jut, és az elosztón keresztül a magvezető csövekbe kerül. Az alapgépek kultivátoros és tárcsás munkaeszközei elkészítik a magágyat, melyre a magvezető csöveken keresztül a sávos szórvavetés megtörténik. A magtakarást a vetéssel egy-vagy külön menetben pálcás magtakaróval, vagy különböző konstrukciójú hengerrel lehet elvégezni:
Az optimális tenyészterület szempontjából a 45 cm-re beállítható, különböző mechanikus, illetve pneumatikus szemenkéntvető gépek végzik a legoptimálisabb munkát. A 45 cm sortávolságú repce vetésére alkalmas mechanikus magadagolású precíziós vetőgépek különböző munkaszélességgel, ennek megfelelően különböző sorszámú vetőkocsival felszerelt változatban, merev és összecsukható vázkerettel, mechanikus és elektromos vetőelemhajtással készülnek.
Forrás: Agrárium szaklap
