2.lépés: Számoljuk ki, hány gallon vízre van szükség!
Második lépésként Szorozzuk meg a négyzetmétereket 0,62 gallonnal (2,34 l)! A válasz megegyezik a 2,5 cm-es vízellátáshoz szükséges gallonok számával a kertben.
3.lépés: Számoljuk ki, mennyi vízre van még szükségünk az esőzéseken túl!
Mérjük meg a heti csapadékmennyiséget az esőmérővel! Három tized hüvelyk (7,6 ml) eső azt jelenti, hogy héttized vagy 0,7 hüvelyk (1,77 cm) vizet kell szolgáltatnunk még a növényeink számára. A 2. lépésben kapott számot szorozzuk meg 0,7-tel, hogy meghatározzuk, hány liter vízre van még szükségünk a kertben!
Egy másik módszer annak meghatározására, hogy a kertünknek vízre van szüksége, hogy ellenőrizzük, hogy a talaj felszíne alatt körülbelül egy hüvelykkel (2,5 cm) van-e szárazság.
Mikor érdemes megöntözni a veteményesünket?
A vízelvezetés és a párolgás két olyan tényező, amely meghatározza, hogy a talaj mennyire tartja meg a nedvességet. Általánosságban elmondható, hogy a homokos vagy könnyű talajokat gyakrabban kell öntözni, mint az agyagos vagy nehéz talajokat. A talajtakaró felületek segítenek megőrizni a talaj nedvességét a párolgás csökkentésével, így ritkábban van szükség öntözésre.
A kora reggeli órák általában a legjobbak a kertek öntözésére. Ez lehetővé teszi a növények számára, hogy hidratálódjanak a nap legmelegebb szakasza előtt. Ha a vizet a talaj felszínére, nem pedig a lombozatra juttatjuk, az esti öntözés is ugyanezeket az előnyöket nyújtja. Este nem ajánlott vízzel locsolni a lombozatot, mert ez növeli a betegségek kockázatát.
Bár régóta úgy tartja a kertészeti gyakorlat, a növények forró déli napon történő öntözése nem perzseli és nem égeti meg a lombozatot. A párolgás következtében azonban több víz megy el, ami problémát jelenthet azokon a területeken, ahol egyébként is alacsony a nedvesség. Végső soron a zöldségkerti növények öntözésére a legjobb idő az, amikor szükségük van rá – legyen az reggel, délben vagy este.
