Nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk az őshonos állatok védelmére. Tisztelettel kell adóznunk azoknak, akik ezt megteszik.
Tisztelettel kell adóznunk mindazoknak, akik az őshonos állatfajták megtartásáért korábban is mindent megtettek, s akiknek köszönhetően ma van még egyáltalán miről beszélnünk – fogalmazott Bognár Lajos helyettes államtitkár Matolcsi János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum hajdani főigazgatója, mezőgazdasági mérnök emlékére rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján.„Szürkék, rackák, mangalicák” címet viseli a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kétnapos konferencia.
Ha jól belegondolunk, ezek az őshonos állatfajták az ország legfontosabb jelképei közé emelkedtek az elmúlt évszázadok során – mondta Bognár Lajos, aki Matolcsi János életművével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az halála után harminc évvel sem veszített időszerűségéből, mindannyiunk számára jó példa, hogy lehet tisztességes, sőt korszakokat befolyásoló, kiemelkedő szakmai munkát végezni lehetetlennek tűnő körülmények között is. Becsüljük meg egy olyan ember életművét, aki sokat tett azért, hogy hazánk egyik legjelentősebb múzeumává legyen a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, amely évente több százezer látogatóval ismerteti meg az agrárium szépségeit – fogalmazott az államtitkár.
2010 óta az Országgyűlés és a kormány elszánta magát a hungarikumok védelmére. Megfelelő indokok alapján szélesítjük a kört, nem címeket akarunk osztogatni, hanem értéket menteni, teremteni – hangsúlyozta az államtitkár. Ám a törvény, és több jogszabály sem elég önmagában ahhoz, hogy az őshonos állatfajták ne csak fennmaradjanak, hanem bővüljenek és erősítsék a magyar agráriumot, valamint az ország jó hírét – mondta. Az őshonos haszonállatfajtáink megőrzése állami feladat, de a szakemberek dolga a részletek kidolgozása. A szürkék, a rackák és a mangalicák fennmaradásához olyan együttműködésre van szükség kutató és gazda, tisztviselő és szakember között, amely csak a partnerségen alapulhat. A világ mára fölismerte a biodiverzitás szükségességét, döntött a veszélyeztetett fajták, génállományok megőrzése mellett, de azt is látni kell, hogy ez önmagában nem lehet nyereséges tevékenység. Olyan nemzeti értékről beszélünk, amelyre áldozni kell, különben eltűnik.
Bognár Lajos kiemelte: a hungarikumok védelmében számítunk a külföldi szakemberek tudására is. A hagyomány és az innováció, a nemzetközi együttműködés egyáltalán nem áll ellentétben egymással. Értékeink megőrzésében csak akkor lehetünk sikeresek, ha vegyítjük a saját tapasztalataikat a nemzetközi tudományos eredményekkel. Figyeljünk a nemzetközi kutatásokra, tanuljunk és kövessük a legújabb trendeket, mindig azt nézve, hogy abból mi az, ami hasznosan beilleszthető itthoni tudásunkba és örökségünkbe.
Matolcsi János (1923-1983) mezőgazdasági mérnök, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum hajdani főigazgatója. Emlékének tiszteletére rendeznek konferenciát a városligeti Vajdahunyadvárban november 25-én és 26-án. A konferencia idején kamarakiállításon mutatják be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum zoológiai, archeozoológiai, állattenyésztés-történeti és képzőművészeti gyűjteményének a régi magyar fajtákkal kapcsolatos különleges műtárgyait.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: EU-Info
