A Nagy-korallzátonyon élő csigafajok közül, az egyik saját testmagasságának megfelelő magasságba képes ugrani, így menekül a mérgező ragadozói elől.

Kiszállító és termelő kereső
hirdetes

Ugrálva menekülő szárnyascsiga

K. V.

A Nagy-korallzátonyon élő csigafajok közül, az egyik saját testmagasságának megfelelő magasságba képes ugrani, így menekül a mérgező ragadozói elől. A kutatásból kiderül, hogy a globális felmelegedés miatt kialakuló vízhőmérséklet-emelkedés mellett is képesek lesznek erre a menekülési formára. 

A Nagy-korallzátonyon élő csigafajok közül, az egyik saját testmagasságának megfelelő magasságba képes ugrani, így menekül a mérgező ragadozói elől.

 

 

 

 

A szárnyascsigáról általában

A Gibberulus gibberulus nevezetű szárnyascsigafaj a korallzátonyok körüli homokban él, körülbelül 1,8 centiméter magas, és 3,7 centiméter hosszú. Ennek a szárnyascsigának a fő ellensége a kúpcsiga, amely különösen veszélyes az emberekre is. A kúpcsiga úgy támad, hogy először megközelíti áldozatát, mérgével megbénítja, majd elfogyasztja. 

A szárnyascsiga védekezőképessége

A kutatók megfigyelték, hogy amint a szárnyascsiga észleli az őt célba vevő ragadozót, azonnal elkezd menekülni a mérgező fullánkok elől. A többi csigához képest ez a faj igen gyorsan el tud menekülni a támadói elől. Hátrafelé és egy kicsit oldalirányba ugranak, körülbelül 3-4 centiméteres magasságba. Egymásután több ilyen ugrást végeznek, és minden egyes ilyen ugrással hátrafelé hajtják magukat. 

Mi van hatással a szárnyas csiga viselkedésére?

hirdetes
A szakemberek kíváncsiak voltak arra, hogy a csigáknak erre a viselkedésére hatással van-e a globális felmelegedés következtében kialakuló vízhőmérséklet-emelkedés. A kísérletek szerint, ha a víz hőmérséklete néhány fokot emelkedik, a tengeri organizmusok anyagcseréje felgyorsul, és több oxigént használnak el a szokásosnál. 

Kísérletek a szárnyascsigával

A víz hőmérséklet és a csigák viselkedése közti kapcsolat vizsgálatához begyűjtöttek néhány csigát a Nagy-korallzátonyokról megfigyelésre. Tesztakváriumokban helyezték el őket, így tudták mérni a felhasznált oxigénmennyiséget. A tartályokban lévő vizet különböző hőmérsékletűre állították be, 29 és 34 fokra. A 29 fok normál állapotnak felel meg, a 34 fok pedig a felmelegedett vízhőmérsékletnek felel meg. A kúpcsiga szaganyagát belefecskendezték a vízbe, és videóra vették a szárnyas csigák viselkedését. 
hirdetes
 
A kísérletből kiderült, hogy a csigák az ugrálásnál négyszer-ötször annyi oxigént használtak el a 34 fokos vízben, mint a normál hőmérsékletűben. Viszont a 37 fokos vízben is – amelyben a korallzátony halai már elpusztulnak – fenn tudták tartani ezt a menekülési stratégiát. 

A szárnyascsiga jól alkalmazkodik a globális felmelegedéshez

A kutatók megállapították, hogy a szárnyascsigák igen jól viselik a víz hőmérsékletének emelkedését, tehát van pár trükkjük, amellyel életben tudnak maradni az egyre melegedő vizekben. A kutatók fontosnak tartják kideríteni azt is, hogy miként reagálnak a csigák a szén-dioxid-szint és az óceáni savasodás növekedésére, így további kísérletek várhatóak.
 
hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
hirdetes


gépszín

olyan épület, amelyben az erő- és munkagépeket tárolják. Lehet zárt v. félig zárt. A zárt... Tovább

anyaggazdálkodás

olyan tevékenység, amely a folyamatos termelés lebonyolítása végett arról gondoskodik, hogy a... Tovább

Tovább a lexikonra
Állatok