IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
A Nagy-korallzátonyon élő csigafajok közül, az egyik saját testmagasságának megfelelő magasságba képes ugrani, így menekül a mérgező ragadozói elől. A kutatásból kiderül, hogy a globális felmelegedés miatt kialakuló vízhőmérséklet-emelkedés mellett is képesek lesznek erre a menekülési formára.
A szárnyascsigáról általában
A Gibberulus gibberulus nevezetű szárnyascsigafaj a korallzátonyok körüli homokban él, körülbelül 1,8 centiméter magas, és 3,7 centiméter hosszú. Ennek a szárnyascsigának a fő ellensége a kúpcsiga, amely különösen veszélyes az emberekre is. A kúpcsiga úgy támad, hogy először megközelíti áldozatát, mérgével megbénítja, majd elfogyasztja.
A szárnyascsiga védekezőképessége
A kutatók megfigyelték, hogy amint a szárnyascsiga észleli az őt célba vevő ragadozót, azonnal elkezd menekülni a mérgező fullánkok elől. A többi csigához képest ez a faj igen gyorsan el tud menekülni a támadói elől. Hátrafelé és egy kicsit oldalirányba ugranak, körülbelül 3-4 centiméteres magasságba. Egymásután több ilyen ugrást végeznek, és minden egyes ilyen ugrással hátrafelé hajtják magukat.
Mi van hatással a szárnyas csiga viselkedésére?
A szakemberek kíváncsiak voltak arra, hogy a csigáknak erre a viselkedésére hatással van-e a globális felmelegedés következtében kialakuló vízhőmérséklet-emelkedés. A kísérletek szerint, ha a víz hőmérséklete néhány fokot emelkedik, a tengeri organizmusok anyagcseréje felgyorsul, és több oxigént használnak el a szokásosnál.
Kísérletek a szárnyascsigával
A víz hőmérséklet és a csigák viselkedése közti kapcsolat vizsgálatához begyűjtöttek néhány csigát a Nagy-korallzátonyokról megfigyelésre. Tesztakváriumokban helyezték el őket, így tudták mérni a felhasznált oxigénmennyiséget. A tartályokban lévő vizet különböző hőmérsékletűre állították be, 29 és 34 fokra. A 29 fok normál állapotnak felel meg, a 34 fok pedig a felmelegedett vízhőmérsékletnek felel meg. A kúpcsiga szaganyagát belefecskendezték a vízbe, és videóra vették a szárnyas csigák viselkedését.
A kísérletből kiderült, hogy a csigák az ugrálásnál négyszer-ötször annyi oxigént használtak el a 34 fokos vízben, mint a normál hőmérsékletűben. Viszont a 37 fokos vízben is – amelyben a korallzátony halai már elpusztulnak – fenn tudták tartani ezt a menekülési stratégiát.
A szárnyascsiga jól alkalmazkodik a globális felmelegedéshez
A kutatók megállapították, hogy a szárnyascsigák igen jól viselik a víz hőmérsékletének emelkedését, tehát van pár trükkjük, amellyel életben tudnak maradni az egyre melegedő vizekben. A kutatók fontosnak tartják kideríteni azt is, hogy miként reagálnak a csigák a szén-dioxid-szint és az óceáni savasodás növekedésére, így további kísérletek várhatóak.
