A táptalajt sokan egyszerű földnek tekintik, pedig sokkal inkább hasonlít egy élőlényhez. Ahogy az embereknek, úgy a táptalajnak is szüksége van bizonyos lételemekre, hogy megfelelően tudja táplálni a benne termő növényeket.
A vas például nélkülözhetetlen eleme a növények klorofiltermelésének, és a fotoszintézis sem működik nélküle – a vashiányt általában sárguló levelek jelzik. A táptalaj meglepően sok tápanyagot, ásványi anyagot és mikroorganizmust tartalmaz, ezért sokkal inkább tekinthető élőlénynek, mint egyszerű földnek.
Táptalaj nélkül az számos faj – beleértve az embereket is – rövidesen komoly problémákba ütközne, és rövidesen el is tűnne a Földről. Fontos tehát, hogy úgy vigyázzunk rá, mint ahogy saját magunkra, kedvenc háziállatainkra vagy növényeinkre.
A következő oldalon felsorolunk néhány tippet, amelyek segíthetnek egy egészségesebb táptalaj fenntartásában.
Győződjünk meg róla, hogy a talaj megfelelő mennyiségű vizet és levegőt kap. Érdemes fellazítani a talajt, hogy elősegítsük benne a levegő és a víz áramlását. Ügyeljünk viszont arra, hogy ne dúljuk fel teljesen a talajt, mert azzal csak ronthatunk a minőségén.
A kevesebb gyakran több. Próbáljuk ne túlkezelni a talajt. Mindig csak annyit dolgozzunk vele, amennyit szükséges. Valahányszor felforgatjuk vagy meglazítjuk, azzal megzavarjuk a benne élő mikroorganizmusokat.
Ne húzzuk ki a növényeket a talajból. Miután egy növény meghozta a termését és itt az ideje eltávolítani, ne húzzuk ki őket a talajból – a talajszintnél vágjuk el őket és hagyjuk a gyökereket a földben, hogy a táptalaj részévé váljanak.
Ne hagyjuk „csupaszon” a táptalajt. Csupaszon hagyni a táptalajt olyan, mint kifeküdni a nyári napra napolaj nélkül. Szerezzünk valamilyen takarót, amivel lefedhetjük a nem használt táptalajt – ez lehet akár kartonpapír, falevelek vagy egyéb szerves talajtakaró, esetleg átmeneti árnyékoló fal.
Tápláljuk szerves anyagokkal a talajt. A táptalajnak szerves anyagokra van szüksége, hogy egészséges növények teremjenek benne. Ezt többféle módon is megoldhatjuk. Például növeszthetünk hüvelyeseket kifejezetten erre a célra, amelyek segítenek a talaj nitrogénszintjének fenntartásában, így nem lesz szükség nitrogénes műtrágyára. Az organikus trágyát elkészíthetjük komposztálóban vagy akár közvetlenül az ágyásban is.
Ismerjük meg a táptalajt. Minél jobban ismerjük a rendelkezésünkre álló táptalajt, annál egészségesebb növényeket termeszthetünk benne. Vizsgáljuk meg hogy milyen tápanyagokból tartalmaz eleget, és milyenekre van még szüksége. Ez alapján azt is könnyebb megállapítani, hogy milyen növények számára alkalmas az adott táptalaj – például egy közepes adag nitrogén ideális lehet paradicsomok számára, azonban a kukoricához sokkal nagyobb mennyiségre van szükség.
