Ha egy ideje foglalkoztat már a szilvatermesztés, akkor jó helyen jársz. Mivel kevésbé kényesek, mint a többi gyümölcsfa, a szilvafák nagyszerűek kezdő és haladó kertészeknek is! Kisméretű termékeny növények, amelyek nem csak értékessé, de szebbé is tehetik az ember kertjét. A szilvák ráadásul sokféleképpen felhasználhatók a konyhában, persze csak ha nem fognyak el nyersen, mielőtt egyáltalán esélyük lenne eljutni az asztalig. Lássuk, hogy mi mindent kell tudnia egy kertésznek ezekről a csonthéjas gyümölcsökről!
A szilva fajtái
Fontos, hogy otthonod éghajlati adottságai alapján válassz magadnak szilvafajtát. Ilyen téren három nagy csoportot – európai, japán, és amerikai hibridfajtákat – különböztetünk meg. Az európai (javasolt: Stanley) szilvák értelemszerűen kontinensünkön és hasonló éghajlatú területeken érzik jól magukat, míg a japán (javasolt: Satsuma) fajták igényei a barackfákéhoz hasonlítanak (tehát szeretik a meleget). Az három kategória közül az amerikai hibridek (javasolt: Alderman, Superior, Underwood) tűrik a legjobban a hideget – néhány fajtájuk akár 3-as USDA zónáig is kibírja.
Az európai fajták többnyire önbeporzók, míg a japán fajtáknak és az amerikai hibrideknek általában keresztbeporzásra van szükségük, hogy gyümölcsöt teremhessenek. Tehát ha csak egy fában gondolkodsz, válassz önbeporzó európait. Lehetőség szerint vásárolj szabadgyökerű (nem növénytartóban nevelt) példányokat, mert ezek általában könnyebben megerősödnek, miután kikerülnek a kertbe. Az erősebb példányok több termést hoznak.
Mikor és hová ültessük a szilvát?
A szilvafákat a nyugalmi időszakban ajánlott elültetni, tehát a tél végén, vagy kora ősszel, mielőtt a fák „felébrednének”. A szilváknak vályogos, jó vízelvezetésű talajra van szükségük, éppen ezért nem érzik jól magukat agyagos, sűrű talajban, vagy olyan helyeken, ahol gyökereik folyamatosan vizesek maradnak. Fontos odafigyelni arra is, hogy a választott helyen napi 6-8 óra közvetlen napfény érje a fát. Próbálj ne olyan helyekre ültetni, ahol a fagy hajlamos megülni, mert az árthat a fáknak. Lehetőség szerint válassz szélvédett, délre néző helyet.
A szilva ültetésének menete
Az átlagos méretű fákat 6-7,5 méterre ültesd egymástól, a törpe változatokat pedig 3-4,5 méterre. Helyezd a szabadgyökerű fát egy kis talajdombra az ültető lyuk közepén, majd terítsd szét a gyökereit, hogy kifelé ágazzanak, de ügyelj rá, hogy ne ferdítsd el őket. Ha növénytartóban nevelt példányt készülsz kiültetni, akkor először is persze ki kell emelned előző helyéről, majd meg kell vizsgálnod a gyökereit.
Ha a gyökerek már nem tudtak hová nőni, is elkezdték felvenni a növénytartó formáját, akkor ezeket az elferdült gyökérszálakat egy éles, fertőtlenített metszőollóval, távolítsd el, mielőtt a fa a talajba kerülne. Ha csak teheted, próbáld kibogozni, mint szétvágni őket, de lehet, hogy nem lesz más választásod. Az így nevelt fákat elég csupán az ültető lyukba helyezni, és betemetni a gyökereiket.
Oltott fák ültetése esetén fontos, hogy az oltás helye 2,5-5cm-rel a talajszint felett maradjon. Erre különösen fontos odafigyelni a törpe változatoknál, mert a gyökerek az oltási pont felett is elkezdhetnek növekedni, nem pedig a fa azon részéből, amitől törpeként nőhetne tovább. Az ültetést követően alaposan öntözd meg fáidat – ez segít, hogy a talaj jobban elosztódjon a gyökerek között. Az ültetést követő néhány hét során folytasd a rendszeres alapos öntözgetést. A szabadgyökerű példányokat általában ajánlott ültetés után egy évre kikarózni, míg meg nem erősödik annyira, hogy egyedül is állva maradjon. A következő oldalon mindent megtudhatsz a szilva gondozásáról, neveléséről, érdemes lapozni egyet!
