A tatabányai Kő-hegy peremén található Szelim-barlang hazánk egyik legismertebb barlangja, mely nem csak régészeti, és őslénytani jelentőségű, de védett terület is 1982 óta. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található, közel a Turul-emlékműhöz. A barlang egy részből áll, 45 méter hosszú és 18 méter magas, különleges hangulatot áraszt magából.
Hatalmas, kerek nyílások vannak a Szelim-barlang mennyezetén
Amikor belépünk a barlangba a négy bejárat közül az egyiken, szinte porszemnek érezhetjük magunkat az óriási térben. A két, hatalmas kerek nyílás a barlang mennyezetén ahonnan el lehet látni Tatabánya központjáig, de ha tiszta az idő, akkor a Bakonyig is.
Az ásatások során előkerültek kisebb kőeszközök és csontmaradványok, illetve innen származik hazánk egyik legrégebbi 200 000 éves lelete is – ezek mind az egykor itt élt ősember jelenlétére utalnak.
A Szelim-barlang legendái
A barlang neve a hagyomány szerint I.Szelim szultán lehetett, de a szultán sosem járt hazánkban. Másik teória, hogy I.Szulejmán - ki a seregeivel áthaladt Magyarország – neve egyik változata a Szelim, és ő a név adója a barlangnak.
A barlanggal kapcsolatban fennmaradtak legendák. Egyik szerint a tatártámadások idején a környező falvak lakosai menedéket kerestek a barlangban. Azonban egy János nevű fiúcska keservesen sírni kezdett, mert megszomjazott, ekkora édesanyja elvitte a barlanghoz közeli forráshoz. Ott viszont a tatárok elfogták őket, kényszerítették az asszonyt, mondja el, hogy hol vannak a többiek, az asszony kénytelen volt elmondai. A tatárok a barlangból a férfiakat elhurcolták, a nőkre és gyermekeikre pedig rágyújtották a barlangot. A közeli forrást, amiből a fiúcska a legenda szerint ivott János-forrásnak hívják a mai napig. Nem lehet tudni, mennyi igaz ebből a legendából, azonban ami biztos: a régészek sok emberi csontmaradványt találtak itt a tatárjárás idejéből.
Egy másik legenda szerint az egyik vértesi várból a várnagy neje és gyermeke a barlangban keresett menedéket, de akik már bent voltak a barlangban, elutasították őket. A tatárok ekkor éppen a Labanc pataknál voltak, az ideges és kétségbeesett asszony beléjük botlott, és bosszúból elárulta a barlangban bujdosó emberek rejtekhelyét.
Ne hagyjuk ki a Turul emlékművet sem!
Egy rövid geológiai tanösvényen eljuthatunk a közelben lévő 8 méter magas Turul-emlékműhöz, ami 1907 óta magasodik Tatabánya fölé a mészkőszirtről. A turul – mely ősi magyar jelkép - kitárja szárnyait, melyek 15 méter a fesztávolsága, karmai között pedig Árpád kardját tartja, fején pedig aranyozott magyar koronát visel.
A szobor készítését 1896-ban rendelték el, de pénzhiány miatt csak 1906-ban készült el Donáth Gyula szobrász kezei által. A szobor sok viszontagságon, rongáláson ment át az évtizedek alatt, majd 1992-ben ismét felavatták a már felújított emlékművet.
