1.Pihenőszakaszokkal közbeiktatott szárító
Mind az energiatakarékosság, mind kíméletes szárítás elvárásának eleget tesz a pihenőszakaszokkal közbeiktatott szárító, amelynek sematikus rajza a következő:
Ezzel a módszerrel a termény hőfokát mindig annyi ideig tartjuk a kritikus érték felett, ameddig károsodás azt nem veszélyezteti. Elterjedt módszer az ún. „dryeration” eljárás, amelynek lényege, hogy 1-2%-kal a tárolási nedvességtartalom felett fejezzük be a szárítást, majd a terményt „pihentetjük. Ez alatt a leadott víz a környezeti levegővel való átszellőzés következtében távozik
2.Változtatható szárítóhőmérséklet az egyes szakaszokban
Az energetikai és a minőségi követelmények szempontjait úgy tudjuk a legmegfelelőbben figyelembe venni, hogy vagy a száradási folyamat függvényében a szárítólevegő hőmérsékletét vagy annak tömegáramát változtatjuk meg, illetve ha egyidejűleg mindkét jellemzőt változtatjuk. Az alábbi ábrán egy ilyen szárító sematikus vázlatát láthatjuk.
Ennél a szárítónál a szárítólevegő hőmérsékletét az egyes szakaszokban változtatni lehet. Így lehetőség van arra, hogy a termény száradását követve a szárítólevegő hőfokát és légáramát úgy szabályozzuk, hogy az közel telítetten hagyja el a berendezést.
3.Rövid műszaki ismertetés
A berendezések ötvözött alumíniumból vagy horganyzott lemezből készülnek, úgynevezett átszívott rendszerű univerzális terményszárító, amely egyaránt alkalmas gabonafélék és aprómagvak szárítására. Rendelhetők egy terményféleségre optimalizált változatok is: pl. speciális napraforgó-szárító.
A szárítás során keletkező maradványhő visszavezetésével az energiafelhasználás nagyon kedvező, ezáltal a szárítás költségei alacsonyak.
Villamos energia igénye csekély, ami további fajlagos költségcsökkentést eredményez, ezzel is javítva az üzemeltetés gazdaságosságát.
A szárítóberendezés kialakítása, átszívott rendszere, a ventillátorok elhelyezkedése lehetővé teszi egy viszonylag olcsó és rendkívül hatásos zsalus porleválasztó beépítését. Ez a rendszer kezeli az anyagáramban levő port és egyéb könnyű szennyezőket (pl. léha, stb.), amely az egyenletesen szárított termény minőségét, külső megjelenését tovább javítja.
A környezetbe jutó szennyezők mennyisége nem haladja meg a környezetvédelmi hatóságok által előírt határértéket. Az alapkivitelhez használatos zsalus porleválasztóval a porkibocsátás 50 mg/m3 levegő szint alatt van. Központi leválasztó alkalmazásával szinte teljes pormentesség érhető el, amely lehetővé teszi a berendezés lakóterületen belül történő üzemeltetését.
Közvetlen fűtéshez csatlakoztatható hőcserélővel kialakítható az indirekt szárítási üzemmód, amely ma a szárítással szemben támasztott legmagasabb minőségi követelményeket is kielégíti.
A teljes automatizálás lehetővé teszi az alacsony hőmérsékletű, kíméletes vetőmagszárítást, vagy az intenzív, nagy mennyiségben történő, de egyben kíméletes terményszárítást a vevő kívánsága szerint.
Egyszerűen és biztonságosan oldható meg a berendezés működtetése a legkorszerűbb EU irányelveknek megfelelően tervezett és kivitelezett kapcsolószekrényen keresztül.
Fedélzeti számítógép fogadja és igazolja vissza a kezelő utasításait, szabályozza a berendezésben végbemenő folyamatokat. Az aktuális paraméterekről, folyamatokról magyar nyelvű szöveges kijelzőn tájékoztat a számítógép. Bármely üzemeltetési probléma esetén a kijelzőn a számítógép által közölt figyelmeztetések, utasítások jelennek meg.
Lehetséges a szárítás adatainak rögzítése és visszakérdezése megközelítően 72 órára visszamenőleg, amivel a kezelők tevékenysége utólag is ellenőrizhető.
Választható a kipróbált és megbízható indirekt nedvességmérésen alapuló automatikus folyamatszabályozás.
Új minőségi kategória az 1998-ban megjelent direkt nedvességmérésen alapuló automatikus folyamatszabályozás, úgynevezett „ON-LINE” rendszer. Nagypontosságú szabályozásával szinte kiküszöbölhető az „alászárítás” így jelentős megtakarítást és érzékelhető minőségjavulást eredményez.
Az optimális energiafelhasználást – a magas szintű folyamatvezérlésen kívül – a léghevítő rendkívüli hatékonysága és a ventillátorok nagy teljesítménye is elősegíti. Fajlagos energiafelhasználás cca. 850 kcal/1 kg víz elpárologtatás ideális környezeti körülmények között.
A berendezés helyszíni szerelése gyors, nem igényel számottevő építészeti munkát.
3, A szárító részei
3.1 Szárító és hűtő egységek
Ezek az elemek, amelyek száma függ a szárító kívánt teljesítményétől, függőleges járatokból állnak, melyekben vízszintesen elhelyezett, háztető alakú légcsatornák találhatók. Az elemek kialakítása lehetővé teszi a meleg és hűtő levegő optimális eloszlását illetve távozását. Biztosítják a szárításra kerülő termény alapos keveredését a szárítón való áthaladás során.
3,2 Ürítő egység
A leszárított termények kihordását a tolattyús pneumatikus ürítő egység végzi. Az ürítő egység hosszanti oldalán lévő emelő segítségével – a szárítandó terménynek megfelelően – beállítható a résszélesség.
3,3 Léghevítő – direkt / indirekt
Az indirekt léghevítő az égési gázokat az égőkamra és a füstgáz kürtő hevítésére használja. Ezen alkotóelemek felületei hő-átadóként, a szárításhoz szükséges levegő felmelegítésére szolgálnak.
Direkt gáz vagy olajfűtés esetén alkalmazott tüzeléstechnikai egységek kiváló hatásfokúak, szabályozási tartományuk általában 1:2,5.
3.4. Portalanító rendszer
Beépített portalanító rendszer, mely eltávolítja az anyagáramban és a légáramban lévő port és egyéb növényi részeket (pl. kukorica léha).
3.5. Szárítószabályozó automatika PLC
• Az egész szárítóberendezés a szárító-kezelési táblán keresztül vezérelhető, vagyis általa az összes hajtóművet indítani lehet, a hőfokokat és időtartamokat állítani és az aktuális értéket rajta leolvasni lehet.
• A tábla kezelésének leegyszerűsítése érdekében a vezérlés különböző területekre lett bontva (pl.: betöltési eszközök,…szárító,…kihordás, …idők,…stb.).
3. 4. 1. Nedvességmérés maghőmérséklet érzékelése alapján
Az nedvességszabályozónál a mérési értékeket a kivezetett levegő aknájába szerelt 8 db. érzékelő veszi fel. Az első négy érzékelő a hűtőzóna feletti első meleglevegő-szárítóelembe van szerelve. A további négy érzékelő-szonda a felső meleglevegő-elemek egyikébe van elhelyezve.
A szabályozóban a mért értékek összesítve, továbbá mint digitális nagyságként lesznek kimutatva.
Mint vonatkoztatási nagyság, illetve a terménynedvesség mérési nagyságának kimutatására a maghőfok tehetetlenségi értéke szolgál. (Minden termény nedvességtartalma elér szárítás közben egy értéket, mely alá már csak nagyon lassan és nehezen lehet a nedvességelvonást egész magok esetén elvégezni.)
A szárító kitárolása szakaszosan működik egy programozható memóriával ellátott vezérlőegység (SPS) által, a választott kihordási (LZ) illetve állási (SZ) időszakaszok szerint.
A kitárolás állási ideje kézi működtetés esetén állítható.
Automatikus üzem esetén a szabályozóban a választott, valamint a tényleges időértékek feldolgozásra kerülnek, és a szabályozási különbözetből számított új kitárolási állásidő egy relén keresztül, mint vezérlési jel kiadódik.
Ez a vezérlési jel közvetlen módon átadódik a kitárolási eszköznek. Ezáltal a termény átáramlása gyorsítható vagy lassítható, így jórészt egyenletes vég-nedvességtartalom biztosítható.
- A „HAND” vagyis „kéz” kapcsolás azt jelenti, hogy a beadott kihordási állásidő mint kívánt időérték lesz feldolgozva.
- Az „AUTO”, vagyis „automatikus” kapcsolás a kitárolást a beállított kívánt valamint az érzékelt és számított értékek szerint végzi.
4, Terményszárítás előtti magtisztítás műszaki feltételei
A cím egyszerűnek tűnik, de valójában igen összetett a téma, mert nagyon sok összefüggést kell figyelembe venni. Szeretném, ha a következőkben leírtak, hasznos útmutatást és segítséget nyújtanának a jövőre nézve, a már meglévő és részben elavult, cserére szoruló, valamint új rendszer kialakításához.
A magtisztítás már a szántóföldön elkezdődik:
a megfelelő fajta kiválasztás, amely jól elő van készítve a vetésre, mentes idegen-, kultúr- és gyommagvaktól, szükség szerint kezelve van csávázószerrel. Csak a minősített és fémzárolt vetőmag megbízható. Sajnos a piacon megtalálható a nem igazolt eredetű, fajtájú, szaporítási fokú és tisztaságú vetőmag is.
megfelelő talaj előkészítés, magágy előkészítés, talajfertőtlenítés;
helyesen megválasztott elővetemény;
kelés előtti- és utáni gyomirtás;
a betakarítógép hatékonysága.
A fent leírtaktól függetlenül szükség van a betakarítás utáni magtisztításra, terményszárításra, mert különböző a termények magvainak nedvességtartalma és szennyezettsége.
A terményszárítás előtti magtisztítás lényegének és fontosságának megértése miatt, a kialakítás főbb szempontjait és műszaki tartalmát kell először megvizsgálni. A terményszárítás előtt végzett magtisztítás nagyság szerinti és a magtisztító gép belső levegőrendszerének egyféle szeparációs válogatását jelenti.
A magtisztító rendszer feleljen meg a következőknek:
- legyen alkalmas ipari apró- és nagymagvak hatékony tisztítására;
- a rendszer minden gépe teljesítményszinkronban legyen;
- önleürülő legyen, ne legyenek akadó felületek, pl.: surrantócső, csőváltók, túlfolyók, gépeket összekötő garatozások;
- lehetőleg nagy emelési magasságok elkerülése, pl.: jól megtervezett tisztító- és kiegészítő gépeinek centralizálása;
- csak a kívánt munkafolyamatnak szükséges gépek üzemelése, pl.: fertőtlenítés utáni elpusztult atkák miatti áru - áttisztítás, árukiadás előtti portalanítás, minőségjavítás;
- a magtisztítógép légtechnikája feleljen meg az érvényes környezetvédelmi előírásoknak;
- folyamatos üzemmód kialakítása:
- nyersáru megtáplálás,
- készáru elvezetés,
- hasznos (ocsú) és végleges (szemét) aljak elvezetése, célszer külön-külön,
- légtechnika levegőjének elvezetése.
A magtisztító rendszer kialakítás szempontjai:
- a termőterület nagysága;
- vetésszerkezet alapján várható ipar apró- és nagy magvak termés mennyisége és feldolgozási idő szükséglete, a megkívánt áru minőség, beleértve a várható bérmunka mennyiségét is;
- teljesítmény meghatározása: t/ó.
A fentiek alapján a terményszárítót kiszolgáló magtisztító technológia étféle lehet:
1. Csak nyers oldali egymagtisztító gépes rendszer
A nyersoldali magtisztítást legtöbbször költségtakarékosság miatt alakítják ki. Hátránya, hogy a tisztítógépnek egyszerre kell elvégezni a terményfölözését és -aljazását. A tisztítás során keletkezett aljak, ha nedvesek nem tárolhatók, emiatt sok a veszteség.
A szárítás során leváló toklász, léha, por, törtszem a készáru részeként jelenik meg, így hosszabb ideig való tárolása minőségromlással járhat, és az élő kártevők megjelenésének veszélye fennáll. Amikor mégis ez a modell kerül kialakításra, célszerű nagy rostafelületű, nagy hatékonyságú, síkrostás magtisztítógépet választani.
2. Nyers és száraz oldali két tisztító gépes rendszer
Az előző rendszerhez képest költségesebb, de a megtermelt termények lényegesen jobb minőségben és kockázat mentesebben tárolhatók hosszabb ideig is. További előnyei, a terményszárítóba jutás előtt a termény fölözése és porleválasztása történik. A keletkező tisztítási melléktermékek egy leadási pontba gyűjthetők, mivel itt csak fel nem használható szemét keletkezik.
Száraz oldali magtisztítás alkalmával a munkafeladat a termény aljazása, (ocsú) leválasztása, valamint a finomabb fölözés történik. Célszerű a hasznos aljat (ocsú), amely tiszta és pormentes, és a végleges aljat (szemét) külön választva gyűjteni.
A száraz és a nedves oldalon célszerű egyforma teljesítményű, nagy hatékonyságú, nagy rostafelületű, síkrostás magtisztító gépeket beépíteni, mert a munkafolyamat során a külön választott termény fölözése, és aljazása csaknem egyforma nehézségi fokozatú feladat, a szárítás során energiát takarít meg, és kiváló minőségű, jól tárolható árut állít elő.
Forrás: Agrárágazat
