Számos szárazságtűrő cserje, fa és virág létezik, amelyek továbbra is virágozhatnak és jól néznek ki, még akkor is, ha a terület csapadékmentes időkön megy keresztül, sőt ezek a növények segítenek minimalizálni a kerti öntözésére fordított időt és pénzt. Néhányan még a rossz talajban is tudnak növekedni, ami általában azt jelenti, hogy nem kell műtrágyát sem használni.
Aloé (Aloe spp.)
Az aloénak több száz faja van: virágzó pozsgás növények, amelyek nagy cserepekben nőnek, és meleg, száraz éghajlaton virágoznak. Sokan ismerik az aloe vera fajt. De sok más aloe fajta van, amik szintén jól tűrik a szárazságot. Fajtól függően az aloe növények levelei általában szürkétől élénkzöldig terjednek, néha csíkos vagy foltos megjelenésűek.
A nyári hónapokban a legtöbb aloe növényt nagyjából minden második héten kell öntözni, hacsak nem esett csapadék. Télen pedig a hűvösebb hőmérséklet és a kevés csapadék kombinációja általában elegendő vizet biztosít számukra ahhoz, hogy kiegészítő öntözés nélkül is életben maradjanak. Ha cserepes aloe növényed van, hagyd, hogy a talaj teljesen kiszáradjon az öntözések között. Az aloe zsugorodni és rothadni kezd, ha ázott talajban ül, ezért ügyelj arra, hogy jól vízelvezető virágcserepet és megfelelő vízelvezető lyukakkal ellátott edényt használj.
Bugatölcsér (Penstemon spp.)
Ez a nemzetség körülbelül 250 virágos növényfajt tartalmaz, amelyek általában megtalálhatók Észak-Amerikában. Különböző éghajlaton nőnek, beleértve a sivatagokat, a hegyeket és a síkságokat. A bugatölcsér növényeknek általában cső alakú virágai vannak, amelyek merev száron fürtökben nőnek. Kiválóan csábítják a méheket a kertbe.
Ezek a növények alacsony karbantartást igényelnek, és a szárazságtűrőek, miután megtelepedtek. Lehetséges, hogy pár hetente vízre van szükségük, ha nem esett csapadék. De jó vízelvezetést igényelnek a gyökérrothadás elkerülése érdekében. Ideális körülmények között kissé agresszívan is terjedhetnek, ezért készülj fel új hajtások felhúzására, ha korlátozni szeretnéd terjedésüket.
Levendula (Lavandula spp.)
A levendula növények lenyűgöző kékes-lila virágokat hoznak létre. A levendula megjelenése nemzetenként eltérő: például egyesek egyszerű keskeny ovális levelekkel rendelkeznek, míg másoknak bonyolultabb lombozata van. Néhányuk kompakt növény, míg mások bokrokká nőnek, amelyek néhány méter magasak is lehetnek. A levendula nyugtató illatáról is ismert, virágait és ezüstös-zöld lombozatát pedig általában olajukért szüretelik, vagy szárítják és tasakban használják.
A Földközi-tenger száraz, homokos talajában természetesen előforduló levendula úgy alakult ki, hogy kevés vízből tud megélni. Tartsd a talajt egyenletesen nedvesen a növény első növekedési évében. De ezután általában csak akkor kell öntözni, ha a talaj első néhány centimétere száraz. Ezenkívül rendszeresen metszd meg vagy csípd le az elszáradt virágokat, hogy elősegítsd a további virágzást a növekedési időszakban.
Madeirai kígyószisz (Echium candicans)
A Madeira büszkesége néven is ismert örökzöld virágzó növény Madeira szigetén őshonos. Növekedési szokása domborodó, körülbelül 150-180 cm magas, akár 6 méterig is elterülhet. A növény első évében hosszú, keskeny, szürkés-zöld levelekből álló rozettát hoz. A második évében pedig magas virágtüskék képződnek, amelyeket levelek borítanak és virágfürtök képződnek.
Mivel ez a növény természetesen sziklákon nő, száraz talajban is képes túlélni. Különösen alkalmas sziklás talajra, sziklakertekbe: kiváló vízelvezetést igényel. Öntözd rendszeresen a növényt az első évében, de csak akkor térj vissza az öntözéshez, ha hosszan tartó száraz időszak van. Ezenkívül ősszel metszd le az elhasznált virágtüskéket, hogy elősegítsd az egészséges új növekedést tavasszal.
