Termesszünk borsót otthon eredményesen

Hirdetés

A szárazborsó termesztése

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az eredményes borsótermesztés technológiai folyamatai közül a tápanyagellátás az egyik sajátos kérdés. Ez abból adódik, hogy a borsó nitrogénből önellátó, azonban csak a kelést követő 4-5. hét után, eddig az időszakig a növény a talaj felvehető nitrogéntartalmára van utalva. Éppen ezért fontos, hogy vetés előtt gyorsan felvehető nitrogénformát juttassunk ki, de a kijuttatott hatóanyag mennyisége ne haladja meg az 50-70 kg/ha értéket.

Borsó termesztése szakszerűen


Azért is fontos a korai nitrogénellátás, mert a fejlődés korai szakaszában a hideg talajból a nitrogén felvétele korlátozott, ami a kelést követő 2. héten már szemmel látható nitrogén hiánytüneteket (sárgulás) is eredményezhet a vetés előtti nitrogén adagolásának elmaradása esetén. A foszfor és kálium vonatkozásában a növény igénye közepesnek mondható. A foszfor a generatív szervek fejlődésére gyakorol pozitív hatást, célszerű 60-80 kg/ha hatóanyagot kijuttatni. Kálium esetében is hasonló értékekkel számolhatunk (80-90 kg/ha), e tápelem elsősorban a növény vízháztartását befolyásolja kedvezően, ami a borsó esetén kifejezetten fontos tényező a tenyészidő rövidsége miatt.

 

A termesztett növények közül a borsó mészigénye az egyik legmagasabb, így eredményes borsótermesztés csak a mésszel jól ellátott területeken lehetséges. A mikroelemek közül a cink és a réz hiánya okozhat mennyiségi és minőségi problémákat. A szervestrágyázás a borsó alá nem célszerű, egyrészt a szerves tápanyag csekélyebb mértékű hasznosulása, másrészt az istállótrágyázás gyomosító hatása miatt.

Hirdetés

 

A borsó az egyik legkorábban vethető növényünk, azonban meg kell várni, míg a talajhőmérséklet a vetés mélységében tartósan eléri a 6-8 Cesius fokot. A vetést követő esetleges lehülés a borsó esetében nem okoz nagy kárt, a csírázás még 3-4 Celsius fokon is zavartalan, a kikelt növény -3-4 Celsius fokot is elvisel károsodás nélkül. A vetés pontos ideje a kitavaszodás ütemétől függ, de korai tavaszodás esetén már március elején megkezdhető a borsó vetése. Hazánkban nem elsősorban a hőmérséklet határozza meg a vetés idejét, hanem a talaj nedvességi állapota.

Hirdetés

 

Amennyiben túl korán vetünk, a hideg talajban a csírázás elhúzódik, ezáltal az állomány heterogén lesz, ami a betakarítást jelentősen megnehezítheti. Súlyosabb problémákat okozhat, ha a hideg talajhőmérséklet nagy talajnedvességgel párosul a vetés időszakában, ebben az esetben a kelés nagy százalékban el is maradhat. Ezt a hatást fokozhatja, ha a vetőgép sortömörítő nyomása nagy, így a hideg levegőtlen körülmény csak fokozódik. A helyes vetési időpont meghatározása nem egyszerű feladat, gyakran egy melegebb nap alatt történő talajszáradás is megfelelő talajállapotot eredményezhet a borsó vetéséhez.

 

Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Növénytermesztés Növényvédelem

juhok konstitúciós típusai

a juhok konstitúcióját (alkatát) külső testalakulásuk és belső élettani tulajdonságaik... Tovább

enzimek (biokatalizátorok, fermentek)

alapvető jelentőségű, katalitikus hatású fehérjék, amelyek az élő szervezetben végbemenő... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.