Április 22-e óta Lengyelországban rendkívüli támogatásban, körülbelül 23 Ft/kg, részesül az az almatermesztő, aki legalább II. osztályú étkezési almát értékesítenek feldolgozásra. A támogatható mennyiség legfeljebb 200 ezer tonna és rendelkezni kell Global Gap tanúsítvánnyal. Azért volt szükség a támogatásra, mert jelenleg nincs piaca a lengyel almáknak.
Nincs piaca a lengyel almáknak
Sebastian Szymanowski, a Sady Ogrody lengyel szaklap igazgatója szerint jelenleg több kérdés is felmerül a támogatási programmal kapcsolatban, mint amennyi választ megtudnának rá fogalmazni. Ezek a kérdések a következőek:
1. A minőség ellenőrzése
A minőséget még az üzemben kellene ellenőrizni, méghozzá az ARMA állami ügynökség megbízottjainak.
2. A feldolgozók kapacitása
Eddig 47 feldolgozó jelentkezett, és az üzemek önként vesznek részt a programban.
3. A programban résztvevők körének nagysága
A minisztériumi tájékoztatás tartalmazza a feltételeit a programban való részvételnek, azaz, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki kiszeretné vonni az almáját a piacról. Ilyenkor ugye a gyümölcstermesztőkről és a szervezetekről van szó.
A gyümölcstermesztőkkel szemben felállított követelmény, hogy környezetbarát tevékenységet kell folytatnia a gazdaságban, azaz, hogy a gyümölcstermesztő legyen környezetbarát és rendelkezniük kell tanúsítvánnyal, tehát integrált termeléssel kell foglalkozniuk.
Jelen esetben a kérdés itt inkább az, hogy az összes termelő közül hányan felelnek meg a program feltételeinek, ugyanis korlátok is lesznek rájuk kiszabva, például legfeljebb 10 tonna alma lesz kivonható azok számára, akik még nem adtak el almát.
Te szoktad figyelni, hogy milyen országból származó gyümölcsöt vásárolsz?
A sajtóban elterjedt az „almahegy” kifejezés
A lengyel sajtóban már elterjedt fogalomnak minősül az almahegy kifejezés, ami a felhalmozódott almák számára utal a lengyel termelők raktáraiban. Azonban a támogatás bevezetésének máris van egy közvetlen hatása, ugyanis már nehéz étkezési árut vásárolni, amivel még nagyobb almahegyet gyűjtöttek össze. Szymanowski szerint előfordulhat, hogy a támogatás lényegében többet árthat, mint amennyit segítene.
Amennyiben a az üzemek csökkenteni kezdik az áraikaz, akkor a pénz nem a termelőhöz, hanem a feldolgozóhoz fog kerülni, aminek csak akkor lenne értelme, ha az áru országon kívülre, Európába, de leginkább Európán kívülre kerülnének, mert így nem veszélyeztetnék a helyi piacot.
A támogatási összeget aszakember úgy gondolja jobban is fel lehetett volna használni, például a határon átnyúló szállítások támogatására, hogy az áru kifelé áramoljon, amit kifizetnének és így eladásra kerülnének a jó minőségű almák, amik árban is vonzóak lehetnének.
Étkezési alma feldolgozása
Zbigniew Cholyk, a Stryjno-Sad csoport elnöke szerint is jobb megoldásokat lehetett volna találni annál, mintsem, hogy a kivonást ingyenes alma osztogatással helyettesítenék, azonban ehhez két alapfeltételnek is teljesülnie kellett volna. A feleslegre kell koncentrálni, ami az étkezési almát illet, ugyanis az ipari almának amúgy is a feldolgozásban van a helye, valamint a feldolgozó üzemeknek tartaniuk kellene a piaci árakat, hogy a támogatás valóban a termelőknél kössön ki ne közvetítőnél vagy a feldolgozónál. Csak ezekkel a feltételekkel lehetséges javítani az étkezési alma piaci árait.
