notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Esőztető öntözőrendszer tervezése, telepítése

Kiszállító és termelő kereső
hirdetes

Esőztető öntözőrendszer tervezése, telepítése

Tóth Árpád
A jól működő öntözőtelep tervezése megköveteli a talaj jellemzőinek, a vízháztartás rendszerének és a növény igényeinek ismeretét. A tervezés kezdetén négy fő kérdésre kell választ adni.
Esőztető öntözőrendszer tervezése, telepítése
A jól működő öntözőtelep tervezése megköveteli a talaj jellemzőinek, a vízháztartás rendszerének és a növény igényeinek ismeretét. A tervezés kezdetén négy fő kérdésre kell választ adni.

a. A maximális vízhiány az a vízmennyiség, amely még nem befolyásolja hátrányosan a növényi produkciót. Kifejezése mm/ha mennyiségben történik. Számítása a gyökerezési mélység, a szántóföldi vízkapacitás és a növény nedvességigénye alapján történik. A gyökerezési mélység megítélésére a kifejlett növényre jellemző értéket vesszük számításba. Az általánosan megállapított értéket a helyi korlátozó tényezők (vízzáró, tömődött réteg, magas talajvízszint stb.) figyelembe vételével módosítani kell.

Példa: szemes kukorica termesztése vályog talajon, a gyökerezési mélység 100 cm, a vályogtalaj szántóföldi vízkapacitása DV=18 tf% = 18 mm/10 cm, a kukorica nedvességigénye p=0,5. A maximális vízhiány=100/10x18x0,5 = 90 mm. Ha eketalp réteg akadályozza a víz szivárgását, úgy a figyelembe vehető mélység 40 cm, a maximális vízhiány 36 mm.

b. A maximálisan megengedhető intenzitás a talaj, az öntözővíz és a növényállomány jellemzőitől függ. Ha a kiadagolandó víz mennyisége túllépi ezt a határt, úgy tócsásodás, elfolyás, erózió következik be. A talajtípusonként megadott értéket a lejtés függvényében csökkenteni kell. 10%-os lejtőig csökkentsük 25, 20% lejtő esetén 50%-kal az intenzitást.

c. A lehetséges leghosszabb öntözési forduló az az időtartam, míg a két öntözés között nedvességhiány miatt nem áll be terméscsökkenés. Számítása a maximális vízhiányból és az öntözési szezonban előforduló legnagyobb evapotranszspiráció (ET) értékéből számítható.

Példa: az evaporáció értéke 5 mm/nap, a fenti kukorica állomány párologtatási faktora kc=1,2, a legnagyobb ET=5x1,2=6 mm. A lehetséges leghosszabb öntözési forduló= 90/6= 15 nap.

d. A szükséges vízmennyiség megállapítása két érték figyelembevételével történik. Az éves vízszükséglet meghatározása a növények öntözővízigénye és a veszteségek alapján történhet. A számított és a rendelkezésre álló vízmennyiség alapján becsülhetjük meg a beszerzés biztonságát. Az öntözőrendszer kialakítása során a tervezés alapjául a csúcsfogyasztás időszakát kell vennünk. Az öntözendő növényállomány függvényében különböző biztonsággal kell a víznek rendelkezésre állnia. A víznek takarmánynövények esetében 80%, gyümölcsösök, szántóföldi zöldségfélék esetében pedig 90% biztonság mellett rendelkezésre kell állnia. Intenzív fóliás, nagy értékű zöldségnövények, virágtermesztés esetén csak a teljes öntözési szezonban rendelkezésre álló vízforrást lehet figyelembe venni.

Az öntözőrendszer telepítésének tervezése a terület felvételezésével kezdődik. Mérjük meg a határoló oldalak hosszát, állapítsuk meg a szintkülönbségeket és rajzoljuk be a térképre a szintvonalakat. Tüntessük fel a térképen az utakat, belvízelvezető csatornákat. Jelöljük a vízforrás elhelyezkedését és kapacitását. Az elektromos hálózat esetén rögzítsük a felhasználható teljesítményt és a lehetséges fázisok számát. Állítsuk össze a termelendő növények listáját és a legnagyobb vízutánpótlást igénylőt vegyük a tervezés alapjául.

Ezek a követelmények nem mindegyike jelentkezik szabályként, de a megállapított határértékek vagy tartományok a tervezők számára hasznosak.

A jól működő öntözőrendszer tervezéséhez vegyük figyelembe a következő lépéseket:

- számítsuk ki a telep maximális napi vízszükségletét (m3/h),

- ellenőrizzük a rendelkezésre álló vízforrást, a nyerhető vízmennyiséget (m3/h), az üzemi nyomást (bar),

- válasszuk ki a kijuttató elem típusát (szórófejek, csepegtetők), teljesítményüket (m3/h).

- határozzuk meg a rendszer elhelyezkedését,

- számítsuk ki az építendő szakaszok számát,

- tervezzük meg a vízhálózat keresztmetszetét,

- válasszuk ki vezérlő típusát, elhelyezkedését,

- mérjük fel a szükséges szűrők, biztonsági elemek, tápoldatozó jellemzőit, elhelyezését,

- válasszuk ki a szükséges jellemzőjű (Q, H) szivattyút és elhelyezését,

- készítsük el a szükséges anyagok jegyzékét,

- építsük, rendeljük meg a telepet.

Az öntözőtelep értékelése

Az öntözőtelep megrendelése előtt a beruházónak a következő kérdéseket kell tisztáznia.

1. A kivitelező szakmai gyakorlata:

- Milyen végzettséggel rendelkezik, van-e speciális képzettsége?

- Hol találhatók működő referencia telepek?

- Képviseli-e valamelyik gyártó céget

2. A rendszer általános jellemzői:

- Mi a rendszer elemeinek várható élettartama

- Milyen biztonsági elemek kerülnek beépítésre

- Milyen lehetőségek vannak a későbbi fejlesztésre, bővítésre

- Milyen tartalék alkatrészeket kell beszerezni

3. Speciális tervezési szempontok.

- Milyen lesz a megépített rendszer kijuttatási egyenletessége

- Lehetőséget ad-e a rendszer a mikroklíma befolyásolására

Vízszükséglet:

- Mennyi a napi csúcsfogyasztás egy átlagos esztendőben

- Mennyi a területre naponta maximálisan kijuttatható vízmennyiség

- Mennyi az évente várhatóan felhasználásra kerülő vízmennyiség

- Amennyiben a terület többféle növényt tartalmaz, mi a javaslat az öntözési rend kialakítására

4. Energia fogyasztás

- Lehetséges-e az öntözővíz kijuttatása az elektromos csúcsidőn kívül

- Milyen az öntözőaggregát hatásfoka

- Milyen a szivattyú fojtásgörbéje, az üzemelési ponton a hatásfoka

- Mi az egységnyi területre vetített energia költsége

5. Szükséges-e a víz szűrése, és ha igen milyen módszerekkel

6. Vízkezelés és tápoldatozás

- Milyen biztonsági felszerelések beépítése szükséges

- A vegyszerszivattyú milyen műtrágyák és egyéb kemikáliák kijuttatására alkalmas

- Mennyi a vegyszerszivattyú kapacitása

7. Vízmennyiség mérés.

- Lehetséges-e az átfolyás és a mennyiség együttes mérése

- Az építés során hogyan veszik figyelembe a különböző részegységek hidraulika jellemzőit

8. A hálózat biztonsági berendezései.

- Vannak-e levegő ki- és beeresztő szelepek elhelyezve a rendszerben

- A beépített szelepek száma, típusa, mérete

- Milyen a beépített elemek nyomásállósága az üzemi nyomás és a vízütés okozta többlet terhelés figyelembevételével

9. Garancia

- Ki építi, üzemeli be a rendszert

- Milyen garanciák vannak az egyes elemekre, valamint a tervszerinti működés biztosítására

- Ki adja a garanciát és milyen feltételekkel

- A kivitelezőnek van-e kellő anyagi háttere a garancia biztosításához

- A javításhoz szükséges alkatrészek milyen gyorsan szerezhetők be

- A kivitelező biztosít-e műszaki leírásokat az rendszer elemeiről, a működtetésről

- A kivitelező vállalja-e a kulcsra kész átadást és a folyamatos szervizt


hirdetes

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
721 968
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
4 469 942

iparszerű termelési rendszer

a mezőgazdasági vállalatok korszerű termelési módja, amelyben a termelési tényezők... Tovább

libatop (libaparéj, Chenopodium)

a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjának egyik, gyomnövényekben gazdag nemzetsége.... Tovább

Tovább a lexikonra