Hirdetés

A szilárd bio-tüzelőanyagokra vonatkozó európai műszaki szabályozás helyzete

Vityi Andrea
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az Európai Unió célkitűzéseinek eléréséhez (termékek és szolgáltatások szabad áramlása, egységes piac) nélkülözhetetlenek a szabványok. Csatlakozásunkkal a hazai szabványosítás szerepe átértékelődött. Az EU-ban a szilárd bio-tüzelőanyagokkal kapcsolatos szabványosítási program az Európai Unió Szabványügyi Bizottsága (CEN) keretein belül folyik. Közvetett célja az európai szilárd bio-tüzelőanyag piac kialakulásának elősegítése és kiterjesztése.

Az Európai Unió célkitűzéseinek eléréséhez (termékek és szolgáltatások szabad áramlása, egységes piac) nélkülözhetetlenek a szabványok. Csatlakozásunkkal a hazai szabványosítás szerepe átértékelődött. Az EU-ban a szilárd bio-tüzelőanyagokkal kapcsolatos szabványosítási program az Európai Unió Szabványügyi Bizottsága (CEN) keretein belül folyik. Közvetett célja az európai szilárd bio-tüzelőanyag piac kialakulásának elősegítése és kiterjesztése.


A CEN/TC 335 programhoz szorosan kapcsolódó BioNorm projekt a szilárd bio-tüzelőanyag ellátás integrált minőségbiztosítási rendszerének korszerű mintavételi, fizikai és kémiai vizsgálati módszereken alapuló fejlesztését célozza. Az egész Európára kiterjedő nemzetközi projektben Magyarországot a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszéke képviselte.

Az Európai Unió Fehér Könyvében célkitűzésként szerepel a megújuló energiaforrásokból előállított primerenergia arányának a teljes energiatermelésen belül a jelenlegi 6%-ról 12%-ra történő növelése 2010-ig. E célkitűzés megvalósításában a megújuló energiahordozók közül a biomasszának szánják a legnagyobb szerepet, hiszen jelentős alapanyagbázissal rendelkezünk, a biomassza energetikai hasznosítása CO2-neutrális, és nem utolsó sorban igényekhez igazíthatóan, fenntarthatóan termelhető.

1.      A szilárd bio-tüzelőanyagokra vonatkozó európai szabványosítás helyzete

A bio-energiahordozók energiagazdálkodási rendszerben való nagyobb elterjedésének egyik fontos feltétele a szélesebb körű felhasználás és piaci forgalmazás, valamint a széleskörű, minőségi választék biztosítása.

Éppen ezért az Európai Unióban, az utóbbi években - az alternatív energiatermelést célzó programokkal párhuzamosan - felgyorsult a megújuló energiaforrásokat érintő szabványosítás folyamata is. Ennek célja az unión belüli szabad kereskedelem műszaki akadályainak megszüntetése, a megújuló energiahordozó-termékek és a kapcsolódó szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása. A folyamatosan készülő műszaki irányelvek, szabványok átvétele és alkalmazása Magyarország számára is kötelező feladatot jelent.

A CEN TC 335 (Az Európai Szabványügyi Testület 335. sz. Műszaki Bizottsága) által felügyelt szabványosítási folyamat során 30 műszaki specifikáció (3 évig érvényben lévő, szabványt helyettesítő szabályozási eszköz) kidolgozása történt meg, a következő öt bio-tüzelőanyagokkal kapcsolatos területen:

§         Terminológia és definíciók

§         Tüzelőanyagok jellemzőinek meghatározása, osztályozása, és minőségbiztosítás

§         Mintavétel és minta-előkészítés

§         Mechanikai és fizikai tulajdonságok

§         Kémiai tulajdonságok

Ezek közül eddig 10 műszaki irányelv került kihirdetésre a szilárd bio-tüzelőanyagok nedvességtartalmának, hamutartalmának, térfogatsűrűségének, fűtőértékének és egyes kémiai alkotóelemeinek meghatározási módszereire, valamint a terminológiára, definíciókra vonatkozóan (lásd 1. táblázat). A többi irányelv készülőfélben van, vagy még elfogadás illetve kihirdetés előtt áll.

Hirdetés

 

2.      A szilárd bio-tüzelőanyagok (biomasszák) osztályozása

A CEN munkacsoportja a bio-tüzelőanyagokhoz a következő biomasszákat sorolta:

  • Mezőgazdasági és erdészeti produktumok
  • Erdészeti és mezőgazdasági eredetű növényi hulladékok
  • Élelmiszeripari növényi hulladékok
  • Fahulladékok - kivéve a kezelés eredményeként halogénezett szerves alkotókat, illetve a nehézfémeket tartalmazó, valamint bontásból származó fahulladékokat
  • Papírgyártásból származó növényi rostok
  • Parafa-hulladékok

A bio-tüzelőanyagok új osztályozása azok eredetét veszi figyelembe, elsősorban azért, hogy a származás a gyártás teljes folyamatában egyértelműen visszakövethető legyen. Ez alapján tehát a bio-tüzelőanyagok a következő négy kategóriába sorolandók:

  • Fás biomasszák
  • Lágyszárú biomasszák
  • Termések
  • Keverékek (adott keverési, vagy keveredési arányok szerint tovább osztva)

Az osztályozás négyszintű, ahol a biomasszák besorolása egyszerre több szempontból történik (dendromassza esetében például állomány típusa, a fa felhasznált részei, faanyag vegyi kezelése alapján).

A legfontosabb biomasszák (brikett, pellet, olajgyártásból visszamaradó pogácsa, faapríték, hasábfa, fűrészpor, kéreg, szalmabála) minőségi osztályozásához külön táblázatok készültek, a többi biomasszára egy általános besorolási módszer vonatkozik. A besorolási rendszer meglehetősen flexibilis, ami a gyakorlat számára is megkönnyíti a vásárló igényeinek és a gyártó lehetőségeinek összhangba kerülését. [4]

3.      A szilárd bio-tüzelőanyagok (biomasszák) minőségi besorolása

Amint azt a szabványosítás ténye is sugallja, az egységes uniós piacon a jövőben bio-tüzelőanyagok forgalmazása minőségi tanúsítvány nélkül nem képzelhető el. A bio-tüzelőanyagokra vonatkozó termékleírásban a legfontosabb paramétereknek - mint az eredet, a nedvességtartalom (M), frakcióeloszlás (P), hosszméret és átmérő (D/L), illetve a hamutartalom (A) - minden bio-tüzelanyagra vonatkozóan szerepelnie kell. Más paraméterek, mint például a nettó fűtőérték és a sűrűség, csak informatív szereppel bírnak, megadásuk nem kötelező.

A kisfogyasztók érdekvédelmét szolgálja az, hogy külön tájékoztató született az ún. „kiemelkedő minőségű” tüzelőanyagokról (prCEN/TS 14961/5 műszaki specifikáció „A” informatív függelék). A háztartási méretű tüzelőanyag-felhasználást - környezetvédelmi, mindenek előtt levegőtisztaság-védelmi okok miatt - speciális módon kell megközelíteni, mert a kisméretű berendezések általában nem rendelkeznek modern ellenőrző és gáztisztító rendszerrel, üzemeltetésük nem szakszerű, viszont alkalmazásuk többnyire lakott területen történik.[4]

4.      A szilárd bio-tüzelőanyagok kémiai összetétele

A szilárd biomasszák kémiai tulajdonságai nagymértékben befolyásolják azok tüzeléstechnikai paramétereit, ebből következően pedig az égetés és a gáztisztítás technológiáit.

Hirdetés

A tüzeléstechnikai és környezettechnikai szempontból releváns tulajdonságok a következők:

  Hamutartalom

  C, H, O, N, S, Cl-tartalom

  Makro- és mikroelem-tartalom

A fás biomasszák viszonylag alacsony N-, S-, és Cl-tartalommal rendelkeznek, és - a kéreg kivételével - alacsony a hamutartalmuk is. Hamujuk azonban legtöbbször viszonylag magas nehézfémtartalommal jellemezhető, ami az emisszió és a hamu-hasznosítás szempontjából hátrányos tulajdonság. Ezzel szemben a lágyszárú biomasszák és a termések relatíve sok nitrogént, ként és klórt tartalmaznak, mely tulajdonságok az NOx, HCl, PCDD/F, SO2 emisszió növekedéséhez és fokozott korrózióhoz vezetnek. Hamutartalmuk magasabb, a hamu jelentős K és Si tartalmú, ezért a fahamuénál jóval alacsonyabb hőmérsékleten olvad. E tulajdonságuk miatt a lágyszárúaknál tüzeléstechnikai szempontból más módszerek alkalmazása szükséges, mint a dendromasszák esetében.[8]

Mindebből az is következik, hogy a szilárd biomasszák olykor jelentősen eltérő kémiai tulajdonságai szükségessé teszik az egyes jellemzők megbízható vizsgálatokkal történő meghatározását, illetve ezen vizsgálati módszerek, valamint a bio-tüzelőanyagok szabványosítását.

5.      A bio-tüzelőanyagok szabványosításának kutatási háttere

A bio-tüzelőanyagok minőségbiztosítási rendszerének megalapozása érdekében 2001-ben elindult a BioNorm projekt, melynek célja a szilárd bio-tüzelőanyagok mintavételi és vizsgálati módszereinek fejlesztése, illetve azok hatékonyabb gyakorlati alkalmazásának elősegítése. A BioNorm projekt keretében elvégzett N, S, Cl elemtartalom-vizsgálatok a szén esetében alkalmazott szabvány-módszereken alapultak. [8]. Az egyes kémiai analitikai módszerek homogén mintákon (fa, szalma és referencia anyagok) történő párhuzamos alkalmazása tette lehetővé az eljárások biomassza tulajdonságokhoz való fokozatos illesztését, végül pedig a legmegbízhatóbb módszerek meghatározását. Hasonló folyamat zajlott le a makro-és mikroelem tartalom megbízható mérésére alkalmas technológiák meghatározása során is. A kiválasztott illetve kifejlesztett vizsgálati módszerek megbízhatóságának ellenőrzése céljából, a kémiai analízisek során alkalmazott biomassza-mintákkal módszerértékelő (statisztikai és technikai paraméteres) vizsgálatok is történtek. A vizsgálati eredmények alapján meghatározásra kerültek az egyes makro-és mikroelemek koncentrációinak legpontosabb mérésére alkalmas eljárások.

A 2004-ben lezárult projektben hazánkat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszéke (Sopron) képviselte. Feladatunk kettős volt:

1. Közreműködni a szabványosítást megalapozó vizsgálatokban (laboratóriumi analitikai elemzések során a biomassza alapanyagok tesztelése, kémiai összetételének meghatározása)

2. Mint (akkor még) csatlakozó ország, a bio-tüzelőanyag előállítás és hasznosítás hazai helyzetének műszaki, gazdasági, társadalmi vonatkozásainak feltárása és dokumentálása.

  

Forrás: http://www.energetik-leipzig.de/BioNorm/Standardisation.htm

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

hát

az állat törzsének mar és az ágyék között levő szakasza, a mellkas felső része. Alapját... Tovább

vérvizelés (hematuria,haematuria)

Vér megjelenése a vizeletben,amely a vizeletet barnavörösre festi.Súlyos... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.