Bár többen állítják az ellenkezőjét, fontos hangsúlyozni, hogy gyomnövény, nem pedig gyógynövény a parlagfű: elfogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták.
Amit a parlagfűről érdemes tudni
A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. A világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem "értékes gyógynövénynek" tekintve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.
Akik a parlagfüvet "ősi gyógynövényként" tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az "Ambrosia artemisiifolia" is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.
Agy- és vesekárosító hatása lehet a parlagfűnek
A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. Ám a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta.
Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban. A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.
A parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.
Szigorodott a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó jogszabály
Változott a parlagfű elleni védekezi kötelezettségről szóló jogszabály: törölték a parlagfű virágbimbó kialakulásának megakadályozására vonatkozó június 30-ai határnapot. Az új előírások értelmében „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Azaz, ha a helyszíni ellenőrzés során – függetlenül annak időpontjától – megállapítást nyer, hogy a földhasználó ennek nem tett eleget, a hatóság megindítja az eljárást.
A védekezési kötelezettség teljesítését belterületen a jegyző, külterületen és zárt kertben a megyei kormányhivatal ellenőrzi. A felderített, parlagfűvel szennyezett ingatlanokon az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el. A kényszerkaszálás és minden ezzel kapcsolatos hatósági feladat költsége a védekezést elmulasztót terheli. A kormányhivatal a mulasztóval szemben, minden esetben növényvédelmi bírságot szab ki, melynek összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. A büntetés mértékét esetenként a fertőzött terület nagysága, valamint a parlagfűvel való felületi borítottság határozza meg.
