Csillagfürt: a régi-új takarmány, a növény termesztése, magja, környezetvédelem

Csillagfürt

Magas fehérjetartalom

A Takarmánykódexet felütve egyetlen olyan növényt találunk, mely a maghüvelyesek termését tekintve még a szójababnál is magasabb fehérjetartalommal jegyeztetik: a csillagfürtöt. A növényt már az ókori Egyiptomban is termesztésbe vonták. Számtalan faját és fajtáját ismerjük. Felhasználása az egyszerű zöldtrágyázástól a magtermés takarmányozási célú felhasználásáig sokrétű. A növény termesztési területe hazánkban az 1920-1930-as, valamint 1950-es években jelentősen túllépte a 10000 hektáros mértéket. A magtermés etetésében korlátot jelentett a benne található alkaloida (lupanin, lupanidin). Az alkaloida vízoldható, az olaj kivonásával nem távozik a magból, a takarmányiparban használatos hőkezelési eljárások nem bontják. Az alkaloida-tartalom csökkentésére különféle vegyi, kilugzásos módszereket dolgoztak ki, melyek manapság már túl körülményesek ahhoz, hogy használják. Az alkaloida kérdésében az átütő sikert a növénynemesítés hozta meg az édes csillagfürt fajták kinemesítésével. Az édes csillagfürt alkaloida tartalma már oly csekély, hogy a takarmányozásban nem korlátozó tényező. A termesztés során a „visszakeseredés” veszélye minimális, ha szigorúan betartjuk, hogy árutermesztéshez csak I. szaporítási fokú fémzárolt vetőmagot használunk. Az intenzívebb növénytermesztési eljárások (pl. erőteljesebb műtrágyázás) alkalmazásával a csillagfürt vetésterülete világszerte –így hazánkban is- drasztikusan csökkent.

Cégünk néhány éve kezdett el foglalkozni fehérvirágú édes csillagfürt termeltetéssel és a végtermék takarmányipar részére történő feldolgozásával. A témakörben szerzett fontosabb tapasztalatainkat, gondolatainkat ezúton adjuk közre:

1. A növény termesztéséről:

Hazánkban takarmányozási célú magtermesztéshez jelenleg és gyakorlatilag egy megbízható, hazai fajta, a Nelly fehérvirágú édes csillagfürt áll a termesztés rendelkezésére. (Természetesen a fajta nem GMO-s!) A növény savanyú, kevésbé kötött, gyenge termékenységű talajokat igényel, így termesztését tekintve nem kompetitív a klasszikus fehérjenövényekkel. Termesztése viszonylag kis költséggel megoldható. A vetőmagköltség szokványos (10-12 ezer Ft/ha), növényvédelme olcsó preemergens gyomirtásra korlátozódik (6-8 ezer Ft/ha), már közepes tápanyag ellátottságú talajokon sem igényel műtrágyázást, betakarítása épp az átmeneti uborkaszezonra esik (augusztus közepe-vége), a termést szárítani többnyire szükségtelen. A pillangósok közül kiemelkedő a nitrogéngyűjtő képessége (120-180 kg N/ha , ez több, mint 400 kg/ha pétisóval egyenértékű!), így előveteménynek kiváló (a növény a nevét is innen kapta, ui. az ókoriak úgy hitték, hogy a növény a csillagokból meríti ezen talajjavító képességét). Hozamszinten 1,5 – 2,0 tonna termés várható hektáronként. Ez a jelenlegi felvásárlási árakon hektáronként 60 – 90 ezer Ft-os árbevételt jelent. Bár ez a bevételszint gyors meggazdagodásra nem ad alkalmat, de a növény vetésforgóban betöltött kitűnő szerepét is figyelembe véve így is nagyobb érdeklődést érdemelne.

2. Az édes csillagfürt magjáról, mint takarmányról*:

 

A csillagfürt mag beltartalmi értékeit vizsgálva rögtön kiderül, hogy az leginkább a feltárt, teljes zsírtartalmú (full-fat) szójára hasonlít. Emelt mértékben tartalmaz fehérjét és jelentős az olajtartalma is. Olajtartalma alacsonyabb, rosttartalma magasabb, mint a szójáé, s többek között ez is oka az alacsonyabb energia értékeknek. A rost, összetételét tekintve, a takarmányozás számára kevésbé kedvező lignint minimális mértékben tartalmazza:

 

 

	Csillagfürt (natúr)	Index	Szójabab (hőkezelt)	Index
nyersfehérje (%)	34,0	100	34,0	100
Nyerszsír (%)	9,0	50	18,0	100
nyersrost %	12,0	133	9,0	100
DEsertés (MJ/kg)	15,5	86	18,0	100
MEbaromfi (MJ/kg)	12,0	83	14,5	100
NElaktációs (MJ/kg)	8,5	89	9,5	100

 

A nyersfehérje tartalom mellett fontos a meghatározó aminosavak mennyiségének, arányainak ismerete. Ez, az ideálisnak tartott szójáétól némileg eltér. A nyerszsír frakció ugyanúgy értékes zsírsavakat rejt, mint a szójabab esetében:

 

 

	Csillagfürt	Index	Szójabab	Index
Lizin (%)	1,80	90	2,00	100
Methionin ( %)	0,30	75	0,40	100
Cisztin (%)	0,45	100	0,45	100
Lizin : Metionin: Cisztin	4 : 0,7 : 1	-	4,4 : 0,9 : 1	-
Linolsav (nyerszsír %-ban)	15,0	41	37,0	100
Linolénsav (nyerszsír %-ban)	10,0	182	5,5	100
Linolsav : Linolénsav	15 : 10	-	6,7 : 10	-

 

A csillagfürt a haltakarmányozásban kiemelt szerepet töltött be, mint az egyik legjobban hasznosuló eledel. Ezért is vezették be 1933-ban a csillagfürt-értéket, mint hasznosulást mérő számot. A jó emészthetőség a melegvérű állatok esetében is kimutatható (cégünk a csillagfürt hidrotermikus pelyhesítését a táblázatban közölt emészthetőségi értékek további javítása érdekében végzi):

 

 

Emésztési együtthatók sertésnél	Csillagfürt (natúr)	Index	Szójabab (hőkezelt)	Index
Nyersfehérje	83	95	86	100
Nyerszsír	77	93	83	100
nyersrost	63	72	87	100
Nmka.	88	101	87	100

 

 

Emésztési együtthatók kérődzőknél	Csillagfürt (natúr)	Index	Szójabab (natúr)	Index
Nyersfehérje	90	102	88	100
Nyerszsír	78	87	90	100
Nyersrost	74	190	39	100
Nmka.	82	111	74	100

 

A fenti ismereteink birtokában nyugodtan állíthatjuk, hogy az édes csillagfürtből