Magyarországon a napraforgó területe az utóbbi években 450–500 ezer ha volt. 2005 évtôl a vetésforgó miatt, a vetésterület visszaesése várható, de valószínûleg 450 000 ha körül állandósul.

Hirdetés

A napraforgó vegyszeres gyomirtása

Hoffmanné Pathy Zsuzsanna
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Magyarországon a napraforgó területe az utóbbi években 450–500 ezer ha volt. 2005 évtôl a vetésforgó miatt, a vetésterület visszaesése várható, de valószínûleg 450 000 ha körül állandósul. Közismert, hogy a napraforgó melegigényes növény. Gyakorlati megfigyelés szerint, ahol a FAO-400-as éréscsoportú kukorica nem érik be, oda ne vessünk napraforgót. A napraforgó jól beérett, ülepedett talajt kíván. A csíranövény kezdeti fejlôdéséhez tömör alapú, egyenletes felszínû magágy szükséges. A vetés és a betakarítás minimális veszteséggel való elvégzése megköveteli az egyenletes és gyommentes talajfelszínt.
A napraforgó vegyszeres gyomirtása, a Növényvédelem cikke, használható gyomirtó szerek, fenyércirok, tarackbúza, Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, szklerotínia

A gyommentes talajfelszín kialakításának technikáját alapvetôen meghatározza a napraforgó helye a növényi sorrendben, a vetésváltásban. A napraforgó legjobb elôveteménye a jól gyomirtott kalászos, ahol a tarlókezelés is a jó gazda gondosságával történt. Itt a napraforgóban nem vagy csak nehezen irtható gyomok is jól gyéríthetôk. A gyakorlatban azonban gyakori a kukorica-elôvetemény is, ahol a talaj elôkészítése lényegesen nehezebb, illetve a napraforgó termesztése során számolni kell a Macrophomina phaseolina betegség gyakoribb megjelenésével is (elsôsorban szárazabb évjáratban), ami mindkét kultúrnövénynek közös kórokozója.

A kalászosokban és a kukoricában egyaránt használhatók hosszú hatástartamú gyomirtó szerek, amelyeknek a maradványai károsíthatják a napraforgót. Ilyen a kukoricában alkalmazható flumetszulam hatóanyagú Komondor. Használata esetén napraforgó csak 12 hónap múlva, mélyszántást követôen vethetô. A még mind a mai napig általánosan használt atrazin hatóanyagú gyomirtó szerek is okozhatnak fitotoxikus tüneteket a napraforgóban.
A napraforgó károsodás nélkül 0,4 mg/kg talaj atrazint képes elviselni. Ezeken a területeken fokozottan kell figyelni a napraforgóban engedélyezett triazin típusú gyomirtó szerek (terbutrin, prometrin) alkalmazására, mert a fitotoxikus hatás összegzôdhet. A kalászosokban alkalmazható gyomirtó szerek közül hosszú hatástartamúak a klórszulfuron hatóanyagú készítmények, amelyek használatakor a következô évben tilos a napraforgó termesztése. A napraforgó igen érzékeny a korai elgyomosodásra.


A kezdeti 4–6 hét a kritikus idôszak (35–45 cm-es állománymagasságig). Késôbb a napraforgó természetes gyomelnyomó képessége már olyan mértékû, hogy normális esetben nem okoznak gondot a gyomok.
A napraforgóban elsôsorban a tavasszal kelô T-4 gyomok és az évelôk okozhatnak kárt, amelyek ellen célzott gyomirtást kell végrehajtani. A korábban kelô T-3 gyomokat általában a talajmunkákkal elpusztítják. Az egyszikû egyéves gyomok közül leggyakrabban a kakaslábfû (Echinochloa crusgalli) gyomosít. A muharfélék (Setaria sp.) gyomborítása kisebb, mint a kakaslábfûé. Ennek egyik oka, hogy a muhar-félék melegigényesebb gyomnövények, kelésükkor a napraforgó már rendszerint árnyékol. Egyes táblákon megjelenhet a gyomköles (Panicum sp.) is. A Dunántúl nagy részén ez általános probléma.


A magról kelô kétszikûek közül országosan legnagyobb területen a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia) gyomosít, de százezer ha felett fordulhat elô a csattanó maszlag (Datura stramonium), a selyemmályva (Abuthilon theophrasti) és a szerbtövis (Xanthium sp.) fajok. Természetesen a nehezen irtható gyomok mellett folyamatosan jelen vannak a disznóparéj (Amaranthus sp.), a libatop (Chenopodium sp.) és a keserûfû (Polygonum sp.) fajok is.


Az évelô gyomok közül igen gyakori a fenyércirok (Sorghum halepense) és a tarackbúza (Agropyron repens) károsítása a kétszikû évelôk közül a legnagyobb gondot az acat (Cirsium arvense) okozza, potenciálisan, mintegy 120 ezer ha-on károsítva a napraforgó-területeket, valamint a szulák (Convolvulus arvensis) mintegy 80 ezer ha-on.


A napraforgóban a gyomok nem csak a gyomosodásból eredôen okozhatnak kárt, hanem Közvetett egyéb károkat is okozhatnak. A parlagfû a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Slerotinia slerotiorum) kórokozóit fenntartja, illetve terjeszti. A magasabb rendû növények pollenje serkenti a szürkepenészes tányérrothadás- (Botrytis cinerea-) fertôzés kialakulását.


A napraforgó vegyszeres gyomirtását ma még alapvetôen – változatlanul – alapkezeléssel oldják meg. A napraforgóban engedélyezett készítményeket az 1. táblázat tartalmazza.


A napraforgó vegyszeres gyomirtása három idôpontban történhet. Az elsô: vetés elôtt a talajba dolgozva. Ezzel a lehetôséggel a gazdálkodóknak csak kis százaléka él évek óta. Ez az arány nem haladja meg a 10%-ot. A bedolgozásra engedélyezett készítményeket a napraforgó vetése elôtt, kellôen elkészített, aprómorzsás, száraz talajra kell kijuttatni, majd a kijuttatatás után azonnal 7–12 cm mélyen bedolgozni. Ezek a szerek általában a magról kelô egyszikûeket pusztítják, kétszikûirtó mellékhatásuk van. Ez a mellékhatás nem elegendô a magról kelô kétszikûek ellen, ezért rendszeresen ki kell egészíteni más készítményekkel. A bedolgozott hatóanyag leggyakrabban a dinitroanilinekhez tartozó trifluralin. Rendszerint önmagában permetezik ki, majd vetés után kap egy kétszikû gyomok elleni kezelést, holott a fluorkloridon hatóanyagú Racer kétféle módon is alkalmazható. Vetés elôtt a talajba dolgozva vagy preemergensen a talajra juttatva.

Hirdetés


Mindkét eljárásnak vannak elônyei és hátrányai. A talajba 6–8 cm mélyen bemunkált Racer hatóanyaga mintegy „felhígul”, hatása csökken, ezért azonos talajviszonyok között – a preemergensen alkalmazott mennyiséghez viszonyítva – célszerû 0,5 l/ha-ral nagyobb dózist alkalmazni. A kombináció bedolgozási mélységére oda kell figyelni, a bedolgozás mélysége ne legyen több, mint maximum 6 cm. Ugyancsak vetés elôtt alkalmazható a benefintartalmú Flubalex, az EPTC hatóanyagú Witox és Eradicane 6, valamint a kettôs hatóanyagú
(propizoklór + butilat) Proponit Terra is.


Az utóbbi gyomirtó szereket általánosan nem használják, elsôsorban az áruk miatt. Speciális esetekben alkalmazzák ôket. A magról kelô egyszikûek ellen jó hatásfokkal használhatók a klóracetamidok, amelyek a csírázó gyommagvakat károsítják. Ide tartoznak a következô hatóanyagú szerek: S-metolaklór, dimetenamid, acetoklór, propizoklór, alaklór. Ezeket vetés után kelés elôtt kell alkalmazni. Hatásukhoz 15–20 mm csapadék szükséges a kijuttatást követô két héten belül.


Az acetoklór hatóanyagú készítmények csak 1,5 %-nál nagyobb humusztartartalmú talajon alkalmazhatók.
A napraforgóban engedélyezett dózisuk kisebb, mint kukoricában, a kukoricában engedélyezett fele, ezzel csökkent a fitotoxikus hatás kockázata. Igen fontos a megfelelô humusztartalom és a dózis betartása is.
Elsôsorban magról kelô egyszikûek ellen hatékony a preemergensen alkalmazható flufenacet (Tiara) és a pendimetalin tartalmú készítmények.


Szükséges megjegyezni: a pendimetalintartalmú készítmények gyérítik a Magyarország déli részén elôforduló és helyenként nagy kárt okozó Orobanche sp. – szádor – fajokat is. A preemergensen alkalmazható Wing szintén elsôsoban az egyszikûek ellen hatékony, de jól gyéríti a magról kelô kétszikû gyomokat is. Az egyszikû, a Gramineae családba tartozó gyomok ellen – mind az egyéves, mind pedig az évelô – állományban is lehet védekezni a speciális graminicidekkel (1. táblázat).


A szerek kijuttatásakor a magról kelôk a gyökérváltás elôtt legyenek, az évelôk pedig érjék el a 15–25 cm-es nagyságot, akkor lesz a készítmények hatása optimális. A gyakorlatban használatukat áruk, illetve hozzáférhetôségük határozza meg. A magról kelô kétszikû gyomok ellen általánosan a preemergesen alkalmazható készítményeket használálják fel. A vetés utáni preemergens kezelések hatása nagymértékben függ a csapadékeloszlástól.
Szinte mindegyik gyomirtó szer használatakor számítani lehet a szer napraforgót károsító hatásával is. A linuron- és a fenurontartalmú készítményeket csak 2%-nál nagyobb humusztartalmú talajon szabad használni. Ezeknek a szereknek csak helyzeti szelektivitásuk van, ami azon alapul, hogy a napraforgómag nem találkozik a gyomirtó szerrel. Fontos az egyenletes és megfelelô vetésmélység.
A prometrintartalmú készítmények napjainkban rövid hatástartamuk miatt csak harmadik kombinációs partnerként jönnek számításba, de jobb vízoldékonyságukkal könnyen ki tudják pusztítani az elsô kikelô gyomokat. Leggyakrabban a fluorkloridon hatóanyagú Racerrel és egy elsôsorban egyszikûirtó herbiciddel kerül kombinációba.


Az utóbbi szárazabb években elôretört a oxifluorfen és a flumioxazin (Goal, Galigan, Pledge) használata. Ezek PROTOX-gátlók. Jó hatáskifejtésükhöz kevesebb csapadék is (10 mm) elegendô.
Ezek a készítmények nagyon jó aprómorzsás, „cukorrépa minôségû” talajt kívánnak. A túlságosan elporított, valamint a homoktalajokon a defláció következtében a talaj felszíne elmozdulhat, és magával viszi a gyomirtó szert, ezért ilyen esetben csökkenô hatékonysággal számolhatunk.

Hirdetés


Fontos a vegyszerek jó hatásához, hogy a talaj nedves legyen. 2002-ig állományban a kétszikûek ellen csak a bifenox hatóanyagú Modown volt engedélyezve, amit 4–6 leveles napraforgóban kell kijuttatni a
gyomnövények szik – 2 leveles állapotában. Ez csak ritkán teljesül a gyakorlatban, mert a napraforgó 4 leveles állapotában a gyomok is rendszerint 2–4 leveles fejlettségûek. Ez volt az egyik gátja a szélesebb körû elterjedésének. A másik gond az, hogy felhasználásakor 4 levélnél kisebb napraforgóban fitotoxikus tüneteket okoz. 2003-ban berobbant a Pledge (flumioxazin) posztemergens engedélye és használata.


Állományban a napraforgó 2–4 leveles lehet, a gyomok fejlettsége se legyen nagyobb 4 levélnél. Természetesen nem minden gyom ellen hatékony, ezért hatékonyságának fokozására csökkentett dózisú nem olaj adalékanyag használata lehetséges. A szulák ellen részleges hatékonyságú, azt csak leperzseli, de újra hajt.
2005-tôl Magyarországon forgalmazzák az imidazolinon-ellenálló napraforgót és a tribenuronmetil-toleráns napraforgóhibrideket. Ügyelni kell arra, hogy az imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SLt csak IMI napraforgóban szabad alkalmazni. A Granstar 75 DF csak Granstar-toleráns napraforgóban juttatható ki, természetesen állományban.


Mindkét készítmény elsôsorban a kétszikû gyomok ellen hatékony, ezért javasolt preemergens kezelés is. APulsar 40 SL alá a Wing kijuttatása (ikercsomag), a Granstar alá a metolaklór és a dimethenamid hatóanyagú készítményeket ajánlják. A graminicidekkel kombinációban kijuttatva a fitotoxicitás veszélye növekszik, ezért együttes kijuttatásuk nem célszerû. Az elôzetes kísérletek alapján segítség lesz a napraforgó-termesztôknek a nehezen irtható kétszikû gyomok ellen. Mind a Granstar 25 DF, mind a Pulsar 40 SL hatékony a szádor ellen.
Magyarországtól délebbre fekvô területeken elsôsorban a szádor elleni hatékonysága miatt termesztik az imidazolinon-rezisztens és a tribenuronmetil-toleráns napraforgóhibrideket. Az említett hibridek termesztése után az árvakelés gyomirtására fokozottan kell figyelni.


Addig is, míg az imidazolinon-rezisztens és a tribenuron-metil-toleráns napraforgóhibridekkel megoldhatóvá válik nagy felületen a napraforgó állománykezelése, az üzemek különbözô eljárásokkal segítenek magukon. Sok esetben megoldást jelent a gyomos napraforgóban a levél alá permetezés technikája.
Az alkalmazott gyomirtó szerek a linurontartalmú készítmények. Ezt a viszonylag olcsó, de hatékony módszert kb. a vetésterület 2–3%-án alkalmazzák. Igaz a levél alá permetezés precíz vetést és a gyomirtó szer igen pontos kijuttatását igényli, valamint az alap gyomirtó szer egy kis hatékonyságát is, mert használatakor a gyomnövény és a kultúrnövény között magasságbeli különbség szükséges.


Elôtérbe került a mechanikai védekezés is. A napraforgótáblákon az egyszeri kultivátorozás általános.
A levél alá permetezés, valamint a kultivátorozott területek aránya szintén nôhet. Egyes területeken a pre-poszt technológiát is alkalmazzák. A pre-poszt technológia során a korán, de jól elvégzett talajmunka nyomán a vetés a már kigyomosodott területre történik. A vegyszeres gyomirtást a vetés után 2–4 nappal kell végrehajtani.
Ilyenkor a kikelt gyomokat elpusztítják a napraforgómag károsodása nélkül. Alkalmazható tartamhatással is bíró, de perzselô hatású gyomirtó szer (linuron) vagy a tartamhatás nélküli, de az acatot is elpusztító glifozát hatóanyagú gyomirtó szerek valamelyike. Természetesen ezeket is egy elsôsorban egyszikûirtó herbiciddel kombinációban permetezik ki ill., glifozát esetén a napraforgó gyomirtása nem maradhat el, mert glifozát alkalmazásakor a szer csak a kikelt gyomokat pusztítja el.


Összességében megállapítható, hogy a napraforgó vegyszeres gyomirtása nagy odafigyelést és megfelelô szakmai ismeretet igényel, aminek magába kell foglalnia a napraforgó-termesztés minden egyes mozzanatát.

 

Hoffmanné Pathy Zsuzsanna
(Somogy Megyei NTSZ 7400 Kaposvár, Guba S. u. 20.)

 

Növényvédelem 41 (7), 2005

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

foszfor körforgása

a talajalkotó kőzetek szervetlen foszforvegyületeket is tartalmaznak, amit a víz számos más... Tovább

édesfüvek

a —>gyep értékes összetevői; több a tápértékük, mint a ->savanyúfüveké. Az... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.