Magyarországon a napraforgó területe az utóbbi években 450–500 ezer ha volt. 2005 évtôl a vetésforgó miatt, a vetésterület visszaesése várható, de valószínûleg 450 000 ha körül állandósul.

hirdetes

A napraforgó vegyszeres gyomirtása

Hoffmanné Pathy Zsuzsanna, GE.
Push értesítések

ÉRTESÜLJ ELSŐKÉNT,

IRATKOZZ FEL ÉRTESÍTÉSEINKRE

Magyarországon a napraforgó területe az utóbbi években 450–500 ezer ha volt. 2005 évtôl a vetésforgó miatt, a vetésterület visszaesése várható, de valószínûleg 450 000 ha körül állandósul. Közismert, hogy a napraforgó melegigényes növény. Gyakorlati megfigyelés szerint, ahol a FAO-400-as éréscsoportú kukorica nem érik be, oda ne vessünk napraforgót. A napraforgó jól beérett, ülepedett talajt kíván. A csíranövény kezdeti fejlôdéséhez tömör alapú, egyenletes felszínû magágy szükséges. A vetés és a betakarítás minimális veszteséggel való elvégzése megköveteli az egyenletes és gyommentes talajfelszínt.

A napraforgó

A napraforgó vegyszeres gyomírtása



A gyommentes talajfelszín kialakításának technikáját alapvetôen meghatározza a napraforgó helye a növényi sorrendben, a vetésváltásban. A napraforgó legjobb elôveteménye a jól gyomirtott kalászos, ahol a tarlókezelés is a jó gazda gondosságával történt. Itt a napraforgóban nem vagy csak nehezen irtható gyomok is jól gyéríthetôk. A gyakorlatban azonban gyakori a kukorica-elôvetemény is, ahol a talaj elôkészítése lényegesen nehezebb, illetve a napraforgó termesztése során számolni kell a Macrophomina phaseolina betegség gyakoribb megjelenésével is (elsôsorban szárazabb évjáratban), ami mindkét kultúrnövénynek közös kórokozója.

A kalászosokban és a kukoricában egyaránt használhatók hosszú hatástartamú gyomirtó szerek, amelyeknek a maradványai károsíthatják a napraforgót. Ilyen a kukoricában alkalmazható flumetszulam hatóanyagú Komondor. Használata esetén napraforgó csak 12 hónap múlva, mélyszántást követôen vethetô. A még mind a mai napig általánosan használt atrazin hatóanyagú gyomirtó szerek is okozhatnak fitotoxikus tüneteket a napraforgóban.

Károdoás nélküli gyomírtás

A napraforgó károsodás nélkül 0,4 mg/kg talaj atrazint képes elviselni. Ezeken a területeken fokozottan kell figyelni a napraforgóban engedélyezett triazin típusú gyomirtó szerek (terbutrin, prometrin) alkalmazására, mert a fitotoxikus hatás összegzôdhet. A kalászosokban alkalmazható gyomirtó szerek közül hosszú hatástartamúak a klórszulfuron hatóanyagú készítmények, amelyek használatakor a következô évben tilos a napraforgó termesztése. A napraforgó igen érzékeny a korai elgyomosodásra.


A kezdeti 4–6 hét a kritikus idôszak (35–45 cm-es állománymagasságig). Késôbb a napraforgó természetes gyomelnyomó képessége már olyan mértékû, hogy normális esetben nem okoznak gondot a gyomok.

Talajmunkával való pusztítás

A napraforgóban elsôsorban a tavasszal kelô T-4 gyomok és az évelôk okozhatnak kárt, amelyek ellen célzott gyomirtást kell végrehajtani. A korábban kelô T-3 gyomokat általában a talajmunkákkal elpusztítják. Az egyszikû egyéves gyomok közül leggyakrabban a kakaslábfû (Echinochloa crusgalli) gyomosít. A muharfélék (Setaria sp.) gyomborítása kisebb, mint a kakaslábfûé. Ennek egyik oka, hogy a muhar-félék melegigényesebb gyomnövények, kelésükkor a napraforgó már rendszerint árnyékol. Egyes táblákon megjelenhet a gyomköles (Panicum sp.) is. A Dunántúl nagy részén ez általános probléma.

hirdetes


A magról kelô kétszikûek közül országosan legnagyobb területen a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia) gyomosít, de százezer ha felett fordulhat elô a csattanó maszlag (Datura stramonium), a selyemmályva (Abuthilon theophrasti) és a szerbtövis (Xanthium sp.) fajok. Természetesen a nehezen irtható gyomok mellett folyamatosan jelen vannak a disznóparéj (Amaranthus sp.), a libatop (Chenopodium sp.) és a keserûfû (Polygonum sp.) fajok is.


Az évelô gyomok közül igen gyakori a fenyércirok (Sorghum halepense) és a tarackbúza (Agropyron repens) károsítása a kétszikû évelôk közül a legnagyobb gondot az acat (Cirsium arvense) okozza, potenciálisan, mintegy 120 ezer ha-on károsítva a napraforgó-területeket, valamint a szulák (Convolvulus arvensis) mintegy 80 ezer ha-on.


A napraforgóban a gyomok nem csak a gyomosodásból eredôen okozhatnak kárt, hanem Közvetett egyéb károkat is okozhatnak. A parlagfû a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Slerotinia slerotiorum) kórokozóit fenntartja, illetve terjeszti. A magasabb rendû növények pollenje serkenti a szürkepenészes tányérrothadás- (Botrytis cinerea-) fertôzés kialakulását.


A napraforgó vegyszeres gyomirtását ma még alapvetôen – változatlanul – alapkezeléssel oldják meg. A napraforgóban engedélyezett készítményeket az 1. táblázat tartalmazza.

Vegyszeres gyomírtás időpontjai


A napraforgó vegyszeres gyomirtása három idôpontban történhet. Az elsô: vetés elôtt a talajba dolgozva. Ezzel a lehetôséggel a gazdálkodóknak csak kis százaléka él évek óta. Ez az arány nem haladja meg a 10%-ot. A bedolgozásra engedélyezett készítményeket a napraforgó vetése elôtt, kellôen elkészített, aprómorzsás, száraz talajra kell kijuttatni, majd a kijuttatatás után azonnal 7–12 cm mélyen bedolgozni.

Ezek a szerek általában a magról kelô egyszikûeket pusztítják, kétszikûirtó mellékhatásuk van. Ez a mellékhatás nem elegendô a magról kelô kétszikûek ellen, ezért rendszeresen ki kell egészíteni más készítményekkel. A bedolgozott hatóanyag leggyakrabban a dinitroanilinekhez tartozó trifluralin. Rendszerint önmagában permetezik ki, majd vetés után kap egy kétszikû gyomok elleni kezelést, holott a fluorkloridon hatóanyagú Racer kétféle módon is alkalmazható. Vetés elôtt a talajba dolgozva vagy preemergensen a talajra juttatva.

hirdetes


Mindkét eljárásnak vannak elônyei és hátrányai. A talajba 6–8 cm mélyen bemunkált Racer hatóanyaga mintegy „felhígul”, hatása csökken, ezért azonos talajviszonyok között – a preemergensen alkalmazott mennyiséghez viszonyítva – célszerû 0,5 l/ha-ral nagyobb dózist alkalmazni. A kombináció bedolgozási mélységére oda kell figyelni, a bedolgozás mélysége ne legyen több, mint maximum 6 cm. Ugyancsak vetés elôtt alkalmazható a benefintartalmú Flubalex, az EPTC hatóanyagú Witox és Eradicane 6, valamint a kettôs hatóanyagú
(propizoklór + butilat) Proponit Terra is.


Az utóbbi gyomirtó szereket általánosan nem használják, elsôsorban az áruk miatt. Speciális esetekben alkalmazzák ôket. A magról kelô egyszikûek ellen jó hatásfokkal használhatók a klóracetamidok, amelyek a csírázó gyommagvakat károsítják. Ide tartoznak a következô hatóanyagú szerek: S-metolaklór, dimetenamid, acetoklór, propizoklór, alaklór. Ezeket vetés után kelés elôtt kell alkalmazni. Hatásukhoz 15–20 mm csapadék szükséges a kijuttatást követô két héten belül.


Az acetoklór hatóanyagú készítmények csak 1,5 %-nál nagyobb humusztartartalmú talajon alkalmazhatók.
A napraforgóban engedélyezett dózisuk kisebb, mint kukoricában, a kukoricában engedélyezett fele, ezzel csökkent a fitotoxikus hatás kockázata. Igen fontos a megfelelô humusztartalom és a dózis betartása is.
Elsôsorban magról kelô egyszikûek ellen hatékony a preemergensen alkalmazható flufenacet (Tiara) és a pendimetalin tartalmú készítmények.

 

Forrás: Növényvédelem

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

bendőmozgás vizsgálata

a bendőmozgások (->gyomor) számát és erősségét egyszerű módon, a bal horpaszra 5 percig... Tovább

élősködő (parazita)

az az élőlény, amely más fajú élő szervezeten (külső é.) v. szervezetben (gazdában,... Tovább

Tovább a lexikonra