A napraforgó védelme - kártevő állatok- növényvédő szer- növényvédelmi technológia.

Hirdetés

A napraforgó védelme - kártevő állatok

Horváth Zoltán, Békési Pál, Virányi Ferenc
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A zöld és a rezes cserebogár kivételével a bogarak a napraforgó lombozatát ritkán károsítják. E tekintetben a legsúlyosabb kártételeket a zöld cserebogár (15. ábra) okozza. Szórványos, sporadikus lombkártételt okozhat még a rezes cserebogár, a májusi cserebogár és – az ország déli részén – a pusztai cserebogár. A fent említett fajok lárvái a fô kártevôk. A pajorok a gyökerek megrágásával és a fôgyökér kiodvasításával okoznak jelentôs károkat. Kártételüket a foltokban hervadó növényzet jelzi. A cserebogarak (és a velük együtt károsító szipolyok) pajorjai az elsô vedlésükig nem okoznak mérhetô kártételt. Ezt követôen azonban felhagynak a humusz és a korhadó növényi anyagokkal történô táplálkozással, és a zöld növényi részeket fogyasztják. Teleléskor, illetve száraz idôben a mélyebb talajrétegekbe vonulnak (ez döntô jelentôségû a tavaszi talajfertôtlenítések helyes idôpontjának megválasztásakor is!).
A napraforgó védelme - kártevő állatok, Pattanóbogár, Gyászbogár, Készletatka, Hangya, Madarak, Emlősök, védekezés, növányvédelem növényvédő szer Napraforgó növényvédelmi technológiája.

Pattanóbogarak (Elateridae)
Mezei pattanóbogár
Agriotes ustulatus (Schaller)
Vállas gyászpattanó
Melanotus crassicollis (Erichson)
Cserjepattanó
Adrastus rachifer (Geoffray)
A vetést követô magasabb hômérsékleten és kisebb talajnedvességben a pattanóbogarak lárvái, az ún.  drótférgek” a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak. Nedves és meleg tavaszokon a talaj felsôbb rétegeiben tömörülnek, és itt kezdetben a csírázó kaszatokkal táplálkoznak, késôbb a csíranövények gyökerét és szárát rágják meg. A felmérések szerint a talajmintákban a mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus Schaller) jelenléte
dominál (93%).

Gyászbogarak (Tenebrionidae)
Fürge szemétbogár
Crypticus quisquilius (Linnaeus)
Sároshátú bogár
Opatrum sabulosum (Linnaeus)
Gyökérrágó gyászbogár v. kis poszogóbogár
Pedinus femoralis (Linnaeus)
A gyászbogarak lárvái, az ún. „áldrótférgek” által okozott kártétel nagyon hasonlít az elôzô kártevô csoport lárvakártételéhez. A napraforgó gyökerét és a föld közeli szárrészeit fogyasztják. Egyes esetekben az imágók is károsítanak. A napraforgó szikleveleit, szik alatti szárát a föld alatt 2–3 cm mélységben megrágják, ennek
következtében a fiatal növénykék többnyire kidôlnek. Károsításuk elsôsorban tartós szárazságban jelentkezik, amelyet gyakran kísér a gyepi hangya [Tetramorium caespitum (Linnaeus)] kártétele is.
Védekezés a talajlakók ellen:
– agrotechnikai: fontos a megfelelô táblakiválasztás. Kerülni kell a mély fekvésû, belvízveszélyes területeket. A rendszeres talajmûvelés és a mechanikai gyomirtás hatékony védelmet nyújt, különösen nagyobb gradációk
esetében. Gabona elôvetemény elsôsorban a pattanóbogarak lárváinak kedvez. Számukra kedvezôtlen a talaj felsô 8–10 cm-es rétegének idôszakos kiszárítása (pl. sormûvelô kultivátorozással).
– kémiai: a vetés elôtt talajvizsgálat szükséges.
Ha négyzetméterenként 2–3 L1–2 vagy 1 db L3-as pajor vagy 1–2 db drótféreg (v.áldrótféreg) található, akkor feltétlenül védekezni kell.

Hirdetés

Készletatkák (Acaridae)
Lisztatka
Acarus siro (Linnaeus)

Közönséges gyökératka
Rhizoglyphus echinopus (Fumouze et Robin)
A lisztatka a rosszul szellôzô, „dohos” nedves raktárakban támadja a többéves napraforgóvetômagkészleteket. Kártételét a vetést követôen, a talajban is folytatja. A csíra károsításával – adott évjáratban – súlyos tôhiányt okozhat. A faj szabadföldi körülmények között is fejlôdik. Hideg, csapadékos tavaszokon a talajban elfekvô
kaszatokat – sok más kártevôvel együtt – a közönséges gyökératka is károsítja. Különösen kedveli a sérült, kórokozó gombák által is megtámadott kaszatokat.
Védekezés:
– elsôsorban száraz, jól szellôzô és fertôtlenített magtárak útján – preventíve – biztosított,
– kerülni kell a hideg (7–8 °C-os) vagy a túlságosan nedves talajba történô vetést.

Hangyák (Formicoidae)
Gyepi hangya
Tetramorium caespitum (Linnaeus)
Száraz, meleg tavaszokon – sok más lágy szárú növény mellett – a csírázó- és szikleveles napraforgót is elôszeretettel fogyasztja, de a 2–6 leveles növény hajtáscsúcsát, levélnyelét is megrághatja. Támadására elsôsorban lazább, homokosabb területeken – kiterjedt föld alatti kolóniái mentén – kell felkészülnünk.
Védekezés:
– agrotechnikai: vetés elôtti talajmunkával szétrombolhatók a hangyák járatai. Államuk újraszervezése miatt kártételük minimális,
– kémiai: a támadásra hajlamosító évjáratokban teflutrin és a malation hatóanyagú rovarölô szerek kijuttatása nyújt megfelelô védelmet.

Madarak (Aves)
Fácán
Phasianus colchicus (Linnaeus)
Parlagi galamb
Columba livia forma domestica (Gmelin)
Balkáni gerle
Streptopelia decaocto (Frivaldszky)
Vadgerle
Streptopelia turtur (Linnaeus)
Vetési varjú
Corvus frugilegus (Linnaeus)
Az elvetett kaszatokat madarak szedhetik ki. Elsôsorban; a fácán a balkáni és a vadgerle. Erdôcsoportok közelében pedig a kolóniákban fészkelô vetési varjú, lakott területek közelségében
– a több száz egyedet számláló – házigalambpopulációk.
Védekezés:
– a vadásztársaságokkal közös „kímélô” vadriasztás, vetéskor a lakott területek közelségének mellôzése,
– kémiai: a vetômag vadriasztó szeres csávázása antrakinon-származékokkal.

Hirdetés

Emlôsök (Mammalia)
Mezei pocok
Microtus arvalis (Pallas)
Hörcsög
Cricetus cricetus (Linnaeus)
Mezei nyúl
Lepus europaeus (Pallas)
Gímszarvas
Cervus elaphus hippelaphus (Linnaeus)
Ôz
Capreolus capreolus (Linnaeus)
Az elvetett kaszatokat a talajból kikaparja, és a talaj felszínén elfogyasztja a mezei pocok. Kártételét a talaj  felszínén hátrahagyott és szétrágott kaszathéj jelzi. A kelô napraforgó szikleveleit
– és az elsô valódi lombleveleket – rágcsálók károsíthatják. A lerágott csonkból csak kétszárú, alacsony növésû, elhúzódó virágzású, csökkent termôképességû növények fejlôdnek.
A szárcsonk magassága adhat támpontot a kártevô meghatározásához is. Az alacsonyan, l–3
cm magasan lerágott csonkok a hörcsög kártételére utalnak. Kissé magasabban rágja el a szárat
a mezei nyúl, a 30–40 cm magasságban elrágott „bimbó” nélküli növény pedig az ôz, illetve a gímszarvas kártételére utal. Ez utóbbi növények – különösen az alsó elágazásra hajlamos hibridek esetében – dúsan elágaznak, és még augusztusban is virágoznak (e körülmény a hibridszaporításokkor kizáró tényezô is lehet!).
Védekezés:
– a vadásztársaságokkal közös ôrzés, és hatékony vadriasztás,
– a táblakiválasztás során kerülni kell az erdôk, összefüggô facsoportok, illetve a lakott területek közelségét,
– kémiai: hatékony vadriasztó szerek alkalmazása.

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

esszenciális aminosavak (nélkülözhetetlen aminosavak)

olyan aminosavak, amelyeket egyes heterotróf szervezetek nem képesek bioszintetizálni, ill. a... Tovább

Mezõtúr Városi Földhivatal

Földhivatal Városi Földhivatal Cím: Mezõtúr Kossuth tér 1. 5400 Magyarország ... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.