Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar

hirdetes

Egyetem


Erdõmérnöki Kar


A KAR ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE


Az Erdõmérnöki Kar õse a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképzõ Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Olyan nevek fémjelzik a kezdetet, mint Mikoviny Sámuel, aki a magyar tudományos kartográfia elsõ mûvelõje; N.J. Jacquin, akinek kémiai laboratóriuma volt a minta a párizsi École Politechnique felállításakor.

Az Udvari Pénzverészeti Kamara 1807-ben döntött az Erdészeti Tanintézet (Forst Kabinet) létrehozásáról. Ennek vezetésével Wilkens Henrik Dávidot bízták meg, aki 1808-ban kezdte meg elõadásait. Magas színvonalú munkájának köszönhetõ, hogy a tanszéki rangú intézet 1840-ben önálló akadémiai rangra emelkedett.

Az 1872. évi új tanterv tekinthetõ az önálló erdészképzés kezdetének: a korábbi egy erdész tanszék erdõrendezésre, növénytan-erdõtenyésztésre és erdészeti iparmû tanerdõ használatra vált szét. A századforduló után az új tanszabály és a négy éves tanulmányi idõ bevezetésével a korábbi Akadémia a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Fõiskola nevet kapta. Az I. világháború elõtt a fõiskolának már húsz jól fölszerelt tanszéke volt.

A korszak professzorai közül kiemelkedik Christopher Doppler fizikus; Feistmantel Rudolf, aki újjászervezte a császári birodalmi erdõbirtokok rendjét, és irányította az 1852. évi osztrák erdõtörvény kidolgozását; Wagner Károly, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtõje, az elsõ magyar erdõtörvény megalkotója, a ma is kiadásra kerülõ Erdészeti Lapok alapítója; Vadas Jenõ a magyar erdészeti kísérletügy megteremtõje.

1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a Fõiskola Sopronba települt át. A város által fölajánlott épületegyüttes egy tíz hektáros parkban található. Az épületek 1898-ban Alpár Ignác tervei alapján Honvéd Fõreáliskolának készültek. Történelmi érdekesség, hogy döntõen a Selmecrõl befogadott hallgatók fegyveres ellenállásának köszönhetõ, hogy az 1921-es népszavazáskor Sopront nem csatolták el Magyarországtól.

A Fõiskola 1931-ben megkapja a magántanári és a doktori habilitációs jogot.

A két világháború között megszilárduló oktatást a II. világháború után két trauma éri. 1949-ben leválasztják, és Miskolcra telepítik a Bánya- és a Kohómérnöki Karokat; az 1956-os forradalom bukása után pedig az Egyetem oktatóinak és hallgatóinak nagy hányada emigrál. Jelentõs részük Vancouverbe (Kanada) kerül, ahol a British Columbia Egyetem Erdõmérnöki Karán létrehozzák a magyar divíziót. Az eltávozottak közül többen szereztek szaktekintélyt az USA-ban, Németországban, Svájcban és Ausztriában is.

A veszteségek mellett az intézmény fejlesztésre is lehetõséget kapott. Az Erdõmérnöki Karon belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, és a Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1972-tõl a Földmérési és Földrendezõi Fõiskolai Kar is csatlakozott az intézményhez. A Karon belüli fejlesztés eredményeképpen 1993-tól okleveles környezetmérnököket és vadgazda mérnököket is képzünk. Az Egyetem oktatási spektrumának szélesítése következtében 1996-tól Soproni Egyetem, 2000-tõl pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében mûködik az Erdõmérnöki Kar.
   

Cím:
Sopron
Ady E. u. 5.
9400
Magyarország


Telefon:
+36-99-518-207

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Mindent elmondok a füvesítés menetéről

Füvesítés menete – Így lehet fillérekből csodaszép pázsitod öntözőrendszer nélkül!

Megosztottam a Facebookon egy előtte-utána fotót, ezek után pedig megindult a kérdésáradat, éppen ezért úgy gondoltam, hogy megosztom veletek, miképpen jött létre ez a...

A vizelet felhasználása a kertben

A vizelet, mint értékes komposzt-kiegészítő

Habár sok kertész számára teljesen hétköznapi dolognak számít az állati ürülékek „kezelése” trágyázás céljából, sokaknak eszükbe sem jutna saját...

Használd te is ezeket a természetes tápoldatokat

Íme, a legjobb természetes tápoldatok!

Neked is eleged van a méregdrága műtrágyákból, amik ráadásul alig használnak? Én már régen nem használok ilyeneket, és javaslom, hogy te se tedd! Mutatok inkább hét...

Velencei-tó

Ártalmas lehet a halak számára a kánikula, akár meg is fulladhatnak – mégis van rá megoldás!

Nemrég a Velencei-tó környékéről sokkoló hírt kaphattunk – a vízből tonnaszámra szedték ki a haltetemeket, ami több kérdést is felvethet. Az első, hogy alkalmas-e még...

Minden, amit tudni kell a borostyánlevélről

A gyógyító borostyánlevél

Habár a borostyánt a legtöbben csupán egy látványos kúszónövényként ismerik, amely zöld takarót húz a házak falára, a benne termelődő anyagoknak köszönhetően egy nagyon...

A pálmaliliom bemutatása

Ismerd meg a pálmaliliomot, vagy más néven a jukkát!

A jukka néven is ismert pálmaliliomokat (Yucca) gyakran tévesztik össze a valóban hasonló sárkányfákkal (Dracaena), holott két teljesen különböző növényről van szó. A...

Utánajártunk a parlagfű jótékony hatásairól szóló pletykáknak, és elképesztő mi derült ki a végén!

Vajon tényleg képes gyógyítani a parlagfű? Most megtudhatsz mindent erről a károsnak hitt növényről!

A parlagfű leginkább a gyűlölet tárgya lett az elmúlt években, hazánkban, és az egész világon, ami nem véletlen, hiszen sok ember szenved az általa okozott allergia valamilyen...

Locsolás

Figyelj oda a locsolásra – szuper ötletek a nyári öntözéshez

A nyár beköszöntével növényeinknek nagyobb szüksége lesz a számukra megfelelő vízmennyiségre. Szeretnéd, hogy balkonnövényeid, kerted üde zöld és egészséges maradjon?...

Készíts te is istenien finom lepényt!

Gyorsan elkészíthető, istenien finom lepény!

A világ legfinomabb lepényének a receptjét mutatom most meg nektek, bárki elkészítheti, annyira egyszerű, ráadásul gyorsan kész van! Mindenkinek csak ajánlani tudom, mi nagyon szeretjük!

Minden a kamilla termesztéséről

A kamilla termesztése

A köznyelvben csak kamilla néven futó orvosi székfű egy, az őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövény. Ezt az ősrégi növényt már a hagyományos orvostudomány is...

Minden a metélőhagymáról

Minden, amit a metélőhagyma termesztéséről és felhasználásáról tudnod kell

Habár a kertészkedés elsőre egy nagyon időigényes hobbinak tűnik, és általában nem is szabad félvállról venni, a kezdő kertészek rengeteg olyan növény közül...

Füzények

Szuper füzények – ismerd meg Te is ezt a két elterjedt fajt

A füzény a füzényfélék névadó nemzetsége, mely megközelítőleg 30 – 35 fajt tudhat magáénak – ezek közül a legtöbb fűféle, viszont közöttük akadnak nem csak...