Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar
Egyetem
Erdõmérnöki Kar
| A KAR ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE Az Erdõmérnöki Kar õse a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképzõ Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Olyan nevek fémjelzik a kezdetet, mint Mikoviny Sámuel, aki a magyar tudományos kartográfia elsõ mûvelõje; N.J. Jacquin, akinek kémiai laboratóriuma volt a minta a párizsi École Politechnique felállításakor. Az Udvari Pénzverészeti Kamara 1807-ben döntött az Erdészeti Tanintézet (Forst Kabinet) létrehozásáról. Ennek vezetésével Wilkens Henrik Dávidot bízták meg, aki 1808-ban kezdte meg elõadásait. Magas színvonalú munkájának köszönhetõ, hogy a tanszéki rangú intézet 1840-ben önálló akadémiai rangra emelkedett. Az 1872. évi új tanterv tekinthetõ az önálló erdészképzés kezdetének: a korábbi egy erdész tanszék erdõrendezésre, növénytan-erdõtenyésztésre és erdészeti iparmû tanerdõ használatra vált szét. A századforduló után az új tanszabály és a négy éves tanulmányi idõ bevezetésével a korábbi Akadémia a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Fõiskola nevet kapta. Az I. világháború elõtt a fõiskolának már húsz jól fölszerelt tanszéke volt. A korszak professzorai közül kiemelkedik Christopher Doppler fizikus; Feistmantel Rudolf, aki újjászervezte a császári birodalmi erdõbirtokok rendjét, és irányította az 1852. évi osztrák erdõtörvény kidolgozását; Wagner Károly, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtõje, az elsõ magyar erdõtörvény megalkotója, a ma is kiadásra kerülõ Erdészeti Lapok alapítója; Vadas Jenõ a magyar erdészeti kísérletügy megteremtõje. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a Fõiskola Sopronba települt át. A város által fölajánlott épületegyüttes egy tíz hektáros parkban található. Az épületek 1898-ban Alpár Ignác tervei alapján Honvéd Fõreáliskolának készültek. Történelmi érdekesség, hogy döntõen a Selmecrõl befogadott hallgatók fegyveres ellenállásának köszönhetõ, hogy az 1921-es népszavazáskor Sopront nem csatolták el Magyarországtól. A Fõiskola 1931-ben megkapja a magántanári és a doktori habilitációs jogot. A két világháború között megszilárduló oktatást a II. világháború után két trauma éri. 1949-ben leválasztják, és Miskolcra telepítik a Bánya- és a Kohómérnöki Karokat; az 1956-os forradalom bukása után pedig az Egyetem oktatóinak és hallgatóinak nagy hányada emigrál. Jelentõs részük Vancouverbe (Kanada) kerül, ahol a British Columbia Egyetem Erdõmérnöki Karán létrehozzák a magyar divíziót. Az eltávozottak közül többen szereztek szaktekintélyt az USA-ban, Németországban, Svájcban és Ausztriában is. A veszteségek mellett az intézmény fejlesztésre is lehetõséget kapott. Az Erdõmérnöki Karon belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, és a Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1972-tõl a Földmérési és Földrendezõi Fõiskolai Kar is csatlakozott az intézményhez. A Karon belüli fejlesztés eredményeképpen 1993-tól okleveles környezetmérnököket és vadgazda mérnököket is képzünk. Az Egyetem oktatási spektrumának szélesítése következtében 1996-tól Soproni Egyetem, 2000-tõl pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében mûködik az Erdõmérnöki Kar. |
|
Cím:
Sopron
Ady E. u. 5.
9400
Magyarország
Telefon:
+36-99-518-207
Így lehetünk sikeres kertészek!
Kezdő kertész vagy? Mindenképp olvasd el cikkünket és fogadd meg tanácsainkat. Leslie Land írását osztjuk most meg veletek, ő egy nagyon híres és sikeres kertész, érdemes...
Ne dobd ki, használd fel a narancshéjat te is!
A narancs az egyik legkedveltebb gyümölcs. Tudtad, hogy a héja is hasznos? Próbáld ki az alábbi 9 tippet és következőalkalommal biztos nem dobod majd ki a narancshéjat!
A gyilkos szépség – bemutatkozik a sisakvirág
Rengetegen tartanak olyan növényeket környezetükben, kertjükben, melyek rendkívül mérgezőek lehetnek, mégsem tudnak róla – ez pedig a sisakvirágra is igaz. Mostani...
Használjuk a talajtakarókat zöldtrágyaként - Szakértői tanácsok!
A kertészek többsége jól tudja, hogy kertjének tavasszal sok tápanyagra van szüksége, hogy beindulhasson a növények fejlődése, és hogy a növekedési szezon során is legyen...
Mikor és hogyan locsoljunk? – Tippek/trükkök mindenkinek!
Rengeteg kérdés és még több tévhit, szeretnénk mindenkinek segíteni, ezért most elmondjuk nektek, mikor és hogyan érdemes öntözni a növényeket. Szerintem nagyon érdekes...
Meseszép gyepet szeretnél? Most eláruljuk annak titkát!
A megfelelően gondozott gyep könnyedén kertünk díszévé válhat, arról nem is beszélve, hogy csodás látképpel ajándékozhat meg. Rengetegen próbálkoznak minden évben...
A fürtös, gyönyörű virág – ismerd meg a nyáriorgonát
Szeretnéd feldobni kertedet a nyár folyamán? Akkor ez a növény Neked is segíteni fog – mostani cikkünkből mindent megtudhatsz a nyári orgonáról!
Az esték szépsége – ismerd meg Te is a holdvirágot
Ez a gyorsan fejlődő szépség biztos lehetsz benne, hogy az esti légkört megtölti majd édeskés illatával. Mostani cikkemben egy nagyon különleges, éjszakai szépséget fogok...
Nyári virágözön – ezeket éri meg balkonládába ültetned
Amennyiben nem kertesházban élsz, de mégis szeretnél kertészkedni valamilyen szinten erkélyeden, mostani cikkünk Neked szól. Szuper tanácsokat hoztunk, hogy ne csak Te nézd...
„A szomszéd kertje mindig zöldebb” – De miért lesz gyomos a fű a kertedben?
Te is küzdesz az állandóan megjelenő gyomokkal a kertben? A gyönyörű tiszta szép fű nem kell, hogy csak álom maradjon, ha neked is megkeserítik a mindennapjaidat a fűben kinövő...
Tollaslábú szépségek – A Brahma tyúkok bemutatása
A Brahma tyúkok kétségtelenül a legnagyobb tyúkfajták közé tartoznak. Méretük azonban senkit se riasszon el, a Brahmákat ugyanis sokan kifejezetten jámbor és kedves...
Gyerekkorunk furcsasága - A narancseper bemutatása
Egy nagyon különleges növényt mutatok be most nektek, ez a növény pedig nem más, mint gyerekkorom egyik legnagyobb kedvence: a narancseper!