Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar


Egyetem


Erdõmérnöki Kar


A KAR ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE


Az Erdõmérnöki Kar õse a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképzõ Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Olyan nevek fémjelzik a kezdetet, mint Mikoviny Sámuel, aki a magyar tudományos kartográfia elsõ mûvelõje; N.J. Jacquin, akinek kémiai laboratóriuma volt a minta a párizsi École Politechnique felállításakor.

Az Udvari Pénzverészeti Kamara 1807-ben döntött az Erdészeti Tanintézet (Forst Kabinet) létrehozásáról. Ennek vezetésével Wilkens Henrik Dávidot bízták meg, aki 1808-ban kezdte meg elõadásait. Magas színvonalú munkájának köszönhetõ, hogy a tanszéki rangú intézet 1840-ben önálló akadémiai rangra emelkedett.

Az 1872. évi új tanterv tekinthetõ az önálló erdészképzés kezdetének: a korábbi egy erdész tanszék erdõrendezésre, növénytan-erdõtenyésztésre és erdészeti iparmû tanerdõ használatra vált szét. A századforduló után az új tanszabály és a négy éves tanulmányi idõ bevezetésével a korábbi Akadémia a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Fõiskola nevet kapta. Az I. világháború elõtt a fõiskolának már húsz jól fölszerelt tanszéke volt.

A korszak professzorai közül kiemelkedik Christopher Doppler fizikus; Feistmantel Rudolf, aki újjászervezte a császári birodalmi erdõbirtokok rendjét, és irányította az 1852. évi osztrák erdõtörvény kidolgozását; Wagner Károly, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtõje, az elsõ magyar erdõtörvény megalkotója, a ma is kiadásra kerülõ Erdészeti Lapok alapítója; Vadas Jenõ a magyar erdészeti kísérletügy megteremtõje.

1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a Fõiskola Sopronba települt át. A város által fölajánlott épületegyüttes egy tíz hektáros parkban található. Az épületek 1898-ban Alpár Ignác tervei alapján Honvéd Fõreáliskolának készültek. Történelmi érdekesség, hogy döntõen a Selmecrõl befogadott hallgatók fegyveres ellenállásának köszönhetõ, hogy az 1921-es népszavazáskor Sopront nem csatolták el Magyarországtól.

A Fõiskola 1931-ben megkapja a magántanári és a doktori habilitációs jogot.

A két világháború között megszilárduló oktatást a II. világháború után két trauma éri. 1949-ben leválasztják, és Miskolcra telepítik a Bánya- és a Kohómérnöki Karokat; az 1956-os forradalom bukása után pedig az Egyetem oktatóinak és hallgatóinak nagy hányada emigrál. Jelentõs részük Vancouverbe (Kanada) kerül, ahol a British Columbia Egyetem Erdõmérnöki Karán létrehozzák a magyar divíziót. Az eltávozottak közül többen szereztek szaktekintélyt az USA-ban, Németországban, Svájcban és Ausztriában is.

A veszteségek mellett az intézmény fejlesztésre is lehetõséget kapott. Az Erdõmérnöki Karon belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, és a Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1972-tõl a Földmérési és Földrendezõi Fõiskolai Kar is csatlakozott az intézményhez. A Karon belüli fejlesztés eredményeképpen 1993-tól okleveles környezetmérnököket és vadgazda mérnököket is képzünk. Az Egyetem oktatási spektrumának szélesítése következtében 1996-tól Soproni Egyetem, 2000-tõl pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében mûködik az Erdõmérnöki Kar.
   

Cím:
Sopron
Ady E. u. 5.
9400
Magyarország


Telefon:
+36-99-518-207


címkék:
Kapcsolódó cikkek
csepegtető öntözés előnyei

5+1 érv a csepegtető öntözés mellett a kertekben

A csepegtető öntözés egyre népszerűbbé válik a kerttulajdonosok körében, és jó okkal. Az otthoni kertészkedés során az öntözés kérdése mindig is központi szerepet...

Kálciumhiány jelei a paradicsomon

5 jel, hogy kalciumhiányos a paradicsomod: így segíts rajta

A kálciumhiány a paradicsomokat sem kíméli olykor-olykor és számos tünetet okoz, amelyekkel érdemes foglalkozni, hogy elkerüljük a hozamcsökkenés. A paradicsomtermesztés...

Öntözés, locsolás meleg időben

Locsolás kánikulában: ezeket a hibákat ne kövesd el

A nyári kánikula nemcsak minket, embereket visel meg, hanem kertjeink növényeit is, így a locsolás kánikulában kifejezetten fontos. A megfelelő öntözés elengedhetetlen a...

állatbarát tippek pele ellen

Állatbarát tippek pele ellen: így űzd el a kertedből

A kertészkedés örömeit gyakran beárnyékolhatják a nemkívánatos látogatók, például a pele. Ezek a kis rágcsálók, bár aranyosnak tűnnek, komoly károkat okozhatnak a...

Kondenzvíz használata locsoláshoz

Ezért ne locsold a növényeid kondenzvízzel: egy kertész figyelmeztetései

A kondenzvíz használata elsőre praktikus megoldásnak tűnhet a növények öntözésére, ám lehet, hogy érdemes átgondolni ezt a módszert. A kertészkedés során az öntözés...

Hol lehet horgászni a Balatonnál?

Horgászat a Balatonnál: Hol és Hogyan Érdemes Horgászni?

A Balaton, Magyarország legnagyobb tava, híres a gyönyörű tájairól, kiváló borairól és persze a horgászati lehetőségeiről. A tó számos halfaj otthona, így a horgászok...

Permetezés tejjel és jóddal

Tejes, jódos permetezés a kertek megmentője? – Itt az igazság

A permetezés egy kertészek és kertkedvelők számára ismert tevékenység, hiszen a bőséges terméshez szükség van a kertevők vagy a betegségek elleni védekezésre. A...

Uborka baktériumos szögletes levélfoltossága

Foltos az uborka levél, mit tegyek? – az uborka baktériumos szögletes levélfoltossága

Az uborka levelein megjelenő foltok aggodalomra adhatnak okot minden kertész számára. Az egyik leggyakoribb probléma az uborka baktériumos szögletes levélfoltossága, amely komoly...

Cukkini sárgulásának okai

Ezért sárgul be a cukkini egy kertész szerint

A cukkini (Cucurbita pepo) népszerű és sokoldalú zöldség, amelyet könnyű termeszteni, de néha problémák adódhatnak a növények egészségével kapcsolatban. Az egyik...

Paradicsom locsolása meleg időben

Ez a tökéletes időpont a paradicsom locsolásához a kánikulában

A nyári kánikula idején a kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a megfelelő öntözési stratégia kialakítása, így van ez a paradicsom locsolása esetén is. Ez a növény...

Klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra

Egyre forróbb nyarak és a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságra

A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események,...

csípős paprika fajták

Különleges csípős paprika fajták, amelyek termesztésével te lehetsz a környékbeli kiskertek királya

Az egyre melegedő éghajlati viszonyok következtében a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak lesznek, míg a tél enyhébbé válik. Ez a jelenség jelentős hatással van a...