A búzatermesztés fontosabb mutatói az Európai Unió országaiban

A búzatermesztés fontosabb mutatói Magyarországon

Búzakereskedelem
M.e.: ezer tonna

 Bármely külföldi piac mennyiségben és minőségben stabil exportört igényel, amely – sajnálatos módon – nem mondható el hazánkról. Rendkívül erőteljes mennyiségi ingadozás volt jellemző a magyar búza és liszt exportra, a minőséget is célszerű lenne javítani és stabilizálni. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a minőségi magyar búzának stabil helye lesz egyrészt az EU piacán (mint tagország termékének), mind a környező és távolabbi országokban egyaránt.

A hazai búzatermesztés régebbi fejlesztési koncepciója a mennyiség primátusa mellett alig, vagy egyáltalán nem vette figyelembe a differenciált, felhasználótól függő minőséget. A jövőbeli fejlesztésben a minőség prioritása mellett azt is hangsúlyozni szükséges, hogy a mennyiségi optimumot is szükséges elérni. A mennyiség és minőség növelése és javítása elképzelhetetlen a termesztéstechnológia korszerűsítése nélkül, amely a közgazdasági-pénzügyi feltételrendszer javítását és főleg stabilizálását követeli meg.

Hazánk EU integrációja – éppen azért, mert egy rendkívül igényes minőségi piacról van szó – újfajta gondolkodást igényel a hazai gazdálkodóktól. A minőségi termelés (így a minőségi búzatermelés is) nemcsak a végtermék magasszintű, stabil és felhasználótól függően differenciált minőségét jelenti, hanem ennek megvalósítása megköveteli a minőségi termesztéstechnológiát (műveletek módja, ideje, kivitelezési minősége stb.), valamint – és erre is rövid időn belül fel kell készülnünk – a termesztéstechnológia környezeti minőségre gyakorolt hatásait is (azaz a környezetvédelmi kihatásokat). Célszerű tehát a minőséget ebben a 3 dimenzióban, de egységesen értelmezni és kezelni.

Közismert, hogy a búza minőségét a termesztéstechnológia mindhárom tényezőcsoportja (biológiai, ökológiai és agrotechnikai tényezők) befolyásolja, a tényezők hatásának mértéke, módja azonban eltérő. A minőséget befolyásoló tényezők olyan „féloldalú piramisba” rendezhetők, amelynek meghatározó eleme a fajta, a fajta helyes megválasztása. Az ökológiai tényezők közül az időjárás (nemcsak a betakarításkori, hanem az azt megelőző időszakoké is) determinatív jellegű. A legnagyobb variabilitást az agrotechnikai elemek között találjuk, amely egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokoldalú interaktív hatások miatt nagy szakértelemmel és odafigyeléssel szükséges az optimális egyensúlyt megteremteni.

Több évtizedes tudományos munkánk eredményeinek felhasználásával meghatároztuk az egyes tényezők számszerűsített, minőségre gyakorolt hatását (1. ábra).

A minőségi búzatermesztés alapeleme a fajta megválasztása. Az elmúlt években egyre több jó minőségű búzafajta került elismerésre és köztermesztésbe hazánkban. Ezzel kapcsolatosan azonban két alapvető szempontot érdemes megemlíteni. A gyakorlatban, az üzemeink egy részében még mindig jelentős a spontán fajtaválasztás, amelynél a minőséget kevésbé, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. A másik szempont az, hogy a búzafajta minőségének megítélésénél csak egy-egy kiragadott mutatót (rendszerint sikértartalom) használják fel.

A minőségi búzatermesztésben az adott fajtától természetesen nemcsak kiváló, komplex minőséget, hanem jó termőképességet is elvárunk, amelynek figyelembe vétele tovább szűkíti a lehetséges, választható fajták körét.

Az optimális, vagy optimálishoz közelítő agrotechnikával egyrészt elősegíthetjük a fajta potenciális minőségének érvényre jutását, realizálódását, másrészt csökkenthetjük a kedvezőtlen ökológiai (időjárási, talajtani, domborzati stb.) hatásokat. Valamennyi agrotechnikai tényező – direkt vagy indirekt módon – befolyásolja, módosítja a búza minőségét.

Az agrotechnikai tényezők közül a trágyázás gyakorolja a legnagyobb hatást a búza minőségére. Tudományos eredmények, gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyították, hogy a makroelemek közül a N hatása determinatív jellegű – a fehérjeképződés mennyiségi és minőségi folyamatain keresztül – a búza minőségére. Napjaink hazai tápanyagvisszapótlási gyakorlatában viszont arra kell felhívni a figyelmet, hogy számos területen, táblán más elemek (elsősorban a P) is beléptek a limitáló tényezők közé.

Direkt és jelentős hatású a növényvédelem a búza termésminőségére. Megfelelő gyomirtás és állati kártevők elleni védelem (poloskák, vetésfehérítő, levéltetvek stb.) mellett döntő hatású a lombozat és a kalász betegségek elleni védelme. Több éves növényvédelmi kísérleteink azt bizonyították, hogy a levél- és kalászvédelem jelentősen, pozitív módon befolyásolta a búza minőségi paramétereit. A megfelelő fungicid hatóanyag, valamint a kezelési-kijuttatási időpontok helyes megválasztására hívja fel a figyelmet az a különbség, amelyet a fungicidkezelések átlaga és a legjobb kezelés között lehetett megállapítani.

Összefoglalva megállapítható, hogy a minőségi búzatermesztés növénytermesztési feltételrendszere potenciálisan adott hazánkban. A minőségi búza előállítása olyan „kitörési” pontot jelenthet a magyar növénytermesztésben, amely döntő fontosságú ágazatot, rendkívül sok termelőt érint. Ahhoz, hogy ténylegesen minőségi magyar búzát nagy volumenben előállítsunk a fajta, a műszaki háttér, az input-anyagok, a szakértelem mellett kedvező és stabil gazdasági szabályozó rendszer megteremtése is elengedhetetlenül fontos lenne.