A minőségi búzatermesztés kritikus elemei

Dr. Pepó Péter
Hirdetés

Évszázadok óta, tradicionálisan meghatározó jelentőségű növénytermesztési ágazat hazánkban a búzatermesztés. Termesztésével gyakorlatilag – a területnagyságtól függetlenül – valamennyi üzemben, gazdaságban foglalkoznak. Ahogy az elmúlt néhány év is meggyőzően bizonyította, termesztésének sikere (azaz a termésátlag, az értékesítési ár, a minőség) nagyban meghatározta a növénytermesztési főágazat, tágabb értelemben az üzem gazdálkodási eredményességét.

A minőségi búzatermesztés kritikus elemei
Dr. Pepó Péter
egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán
Debreceni Egyetem ATC MTK
Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék

Évszázadok óta, tradicionálisan meghatározó jelentőségű növénytermesztési ágazat hazánkban a búzatermesztés.

Termesztésével gyakorlatilag – a területnagyságtól függetlenül – valamennyi üzemben, gazdaságban foglalkoznak. Ahogy az elmúlt néhány év is meggyőzően bizonyította, termesztésének sikere (azaz a termésátlag, az értékesítési ár, a minőség) nagyban meghatározta a növénytermesztési főágazat, tágabb értelemben az üzem gazdálkodási eredményességét.

A jövőben – hazánk nyitott gazdaságpolitikája mellett – az egyes mezőgazdasági, növénytermesztési ágazatok lehetőségeit, fejlesztési irányait jelentős mértékben befolyásolja az EU-hoz való csatlakozásunk, az integrációs szervezetben hozott döntések, az abban zajló gazdasági folyamatok (CAP stb.). Érdemes és szükségszerű összehasonlítani a jelenlegi EU tagországok és Magyarország búzatermesztését. A 15 EU tagország igen tekintélyes termelési egységet jelent a világ búzatermesztésében (mintegy 20 %-át teszi ki a világ termelésének). Az elmúlt években a búza vetésterülete növekvő tendenciát mutatott (mintegy 8-9 % növekedés 1995-2000 között). A dél-európai EU tagországokat leszámítva intenzív búzatermesztést folytatnak a tagországok (a nagy termesztő országokban Franciaország, Németország, Nagy-Britannia 7 t/ha feletti szinten), rendkívül kiegyenlített termésátlagokkal (a kedvezőbb éghajlati adottságok mellett az agrotechnika magas színvonala is hozzájárul ehhez). Erőteljes külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak le az EU országok búzából (és lisztből): tekintélyes (35 millió tonna) export mellett jelentős az importjuk (20 millió tonna) is, amelynek jelentős hányadát a megfelelő sütőipari minőség biztosítására használják fel (1. táblázat).

A búzatermesztés fontosabb mutatói az Európai Unió országaiban

(FAO adatok)
Hirdetés

Ország

Vetésterület (e ha)

Termésátlag (t/ha)

1995

2000

1998

1999

2000

Ausztria

256

294

5,07

5,43

4,47

Belgium-Luxemburg

218

229

7,98

8,34

7,14

Dánia

610

636

7,25

7,22

7,39

Finnország

101

159

2,89

1,99

3,46

Franciaország

4745

5269

7,61

7,24

7,13

Németország

2579

2971

7,20

7,51

7,28

Görögország

879

856

2,20

2,33

2,07

Írország

71

81

8,03

8,77

8,72

Olaszország

2482

2318

3,62

3,24

3,22

Hollandia

135

138

7,38

8,33

8,55

Portugália

296

249

1,02

1,65

1,72

Spanyolország

2126

2370

2,84

2,1

3,09

Svédország

261

4,02

5,65

6,02

6,30

Nagy-Britannia

1859

2086

7,56

8,05

8,01

EU

16618

18057

6,02

5,70

5,84

Búzakereskedelem
(búza és liszt = búzaegyenértékben, M.e.: ezer tonna)

 

1994

1995

1996

1997

Export

45.209

36.143

33.450

34.169

Import

17.502

18.948

20.336

21.587

Az elmúlt évek hazai búzatermesztési adatai azt bizonyították, hogy elsősorban a stabilitás hiánya volt a jellemző a termelésünkre: erőteljesen ingadozott a vetésterület (700 és 1.200 ezer ha között), a termésátlag – a lehetőségekhez képest – alacsony és ingadozó volt (3,3-4,2 t/ha között), valamint a minőségben is számos gond jelentkezett (pl. 1998. év fuzárium-fertőzöttsége, alacsony esésszáma stb.). A hazai búza felhasználás (sütőipar, takarmány, vetőmag stb.) meglehetősen stabil, vagy stabillá tehető, a megtermelt „felesleget” külső piacokon kell értékesíteni (2. táblázat). 

A búzatermesztés fontosabb mutatói Magyarországon

Hirdetés

Év

Vetésterület (ha)

Termésátlag (kg/ha)

1995

1.108.000

4164

1996

1.193.340

3278

1997

1.247.569

4215

1998

1.183.540

4139

1999

734.097

3595

2000

1.024.000

3622

2001

1.204.000

4300

Búzakereskedelem
M.e.: ezer tonna

 

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Export

839

3.279

393

1.235

1.894

599

Import

57

6

15

4

1

1

 Bármely külföldi piac mennyiségben és minőségben stabil exportört igényel, amely – sajnálatos módon – nem mondható el hazánkról. Rendkívül erőteljes mennyiségi ingadozás volt jellemző a magyar búza és liszt exportra, a minőséget is célszerű lenne javítani és stabilizálni. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a minőségi magyar búzának stabil helye lesz egyrészt az EU piacán (mint tagország termékének), mind a környező és távolabbi országokban egyaránt.

A hazai búzatermesztés régebbi fejlesztési koncepciója a mennyiség primátusa mellett alig, vagy egyáltalán nem vette figyelembe a differenciált, felhasználótól függő minőséget. A jövőbeli fejlesztésben a minőség prioritása mellett azt is hangsúlyozni szükséges, hogy a mennyiségi optimumot is szükséges elérni. A mennyiség és minőség növelése és javítása elképzelhetetlen a termesztéstechnológia korszerűsítése nélkül, amely a közgazdasági-pénzügyi feltételrendszer javítását és főleg stabilizálását követeli meg.

Hazánk EU integrációja – éppen azért, mert egy rendkívül igényes minőségi piacról van szó – újfajta gondolkodást igényel a hazai gazdálkodóktól. A minőségi termelés (így a minőségi búzatermelés is) nemcsak a végtermék magasszintű, stabil és felhasználótól függően differenciált minőségét jelenti, hanem ennek megvalósítása megköveteli a minőségi termesztéstechnológiát (műveletek módja, ideje, kivitelezési minősége stb.), valamint – és erre is rövid időn belül fel kell készülnünk – a termesztéstechnológia környezeti minőségre gyakorolt hatásait is (azaz a környezetvédelmi kihatásokat). Célszerű tehát a minőséget ebben a 3 dimenzióban, de egységesen értelmezni és kezelni.

Közismert, hogy a búza minőségét a termesztéstechnológia mindhárom tényezőcsoportja (biológiai, ökológiai és agrotechnikai tényezők) befolyásolja, a tényezők hatásának mértéke, módja azonban eltérő. A minőséget befolyásoló tényezők olyan „féloldalú piramisba” rendezhetők, amelynek meghatározó eleme a fajta, a fajta helyes megválasztása. Az ökológiai tényezők közül az időjárás (nemcsak a betakarításkori, hanem az azt megelőző időszakoké is) determinatív jellegű. A legnagyobb variabilitást az agrotechnikai elemek között találjuk, amely egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokoldalú interaktív hatások miatt nagy szakértelemmel és odafigyeléssel szükséges az optimális egyensúlyt megteremteni.

Több évtizedes tudományos munkánk eredményeinek felhasználásával meghatároztuk az egyes tényezők számszerűsített, minőségre gyakorolt hatását (1. ábra).

A minőségi búzatermesztés alapeleme a fajta megválasztása. Az elmúlt években egyre több jó minőségű búzafajta került elismerésre és köztermesztésbe hazánkban. Ezzel kapcsolatosan azonban két alapvető szempontot érdemes megemlíteni. A gyakorlatban, az üzemeink egy részében még mindig jelentős a spontán fajtaválasztás, amelynél a minőséget kevésbé, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. A másik szempont az, hogy a búzafajta minőségének megítélésénél csak egy-egy kiragadott mutatót (rendszerint sikértartalom) használják fel.

A minőségi búzatermesztésben az adott fajtától természetesen nemcsak kiváló, komplex minőséget, hanem jó termőképességet is elvárunk, amelynek figyelembe vétele tovább szűkíti a lehetséges, választható fajták körét.

Az optimális, vagy optimálishoz közelítő agrotechnikával egyrészt elősegíthetjük a fajta potenciális minőségének érvényre jutását, realizálódását, másrészt csökkenthetjük a kedvezőtlen ökológiai (időjárási, talajtani, domborzati stb.) hatásokat. Valamennyi agrotechnikai tényező – direkt vagy indirekt módon – befolyásolja, módosítja a búza minőségét.

Az agrotechnikai tényezők közül a trágyázás gyakorolja a legnagyobb hatást a búza minőségére. Tudományos eredmények, gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyították, hogy a makroelemek közül a N hatása determinatív jellegű – a fehérjeképződés mennyiségi és minőségi folyamatain keresztül – a búza minőségére. Napjaink hazai tápanyagvisszapótlási gyakorlatában viszont arra kell felhívni a figyelmet, hogy számos területen, táblán más elemek (elsősorban a P) is beléptek a limitáló tényezők közé.

Direkt és jelentős hatású a növényvédelem a búza termésminőségére. Megfelelő gyomirtás és állati kártevők elleni védelem (poloskák, vetésfehérítő, levéltetvek stb.) mellett döntő hatású a lombozat és a kalász betegségek elleni védelme. Több éves növényvédelmi kísérleteink azt bizonyították, hogy a levél- és kalászvédelem jelentősen, pozitív módon befolyásolta a búza minőségi paramétereit. A megfelelő fungicid hatóanyag, valamint a kezelési-kijuttatási időpontok helyes megválasztására hívja fel a figyelmet az a különbség, amelyet a fungicidkezelések átlaga és a legjobb kezelés között lehetett megállapítani.

Összefoglalva megállapítható, hogy a minőségi búzatermesztés növénytermesztési feltételrendszere potenciálisan adott hazánkban. A minőségi búza előállítása olyan „kitörési” pontot jelenthet a magyar növénytermesztésben, amely döntő fontosságú ágazatot, rendkívül sok termelőt érint. Ahhoz, hogy ténylegesen minőségi magyar búzát nagy volumenben előállítsunk a fajta, a műszaki háttér, az input-anyagok, a szakértelem mellett kedvező és stabil gazdasági szabályozó rendszer megteremtése is elengedhetetlenül fontos lenne.

(KSH adatok)
 

Forrás: DuPont

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

hízékonyságvizsgálat

a hústermelő képesség örökítő értékének megállapítása, az utódok termelése alapján,... Tovább

csontláda

a csontoknak körülírt elhalása, esetén az elhalt csontrészt körülhatároló tömörült csontszövet. Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.