notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Mangalica bemutatása, jellemzői

Hirdetés

A mangalica bemutatása, jellemzői

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Ki ne hallott volna már a Magyarországon őshonos, törvényileg védett mangalicáról? Manapság öt fajtáját különböztetjük meg. 1973 óta, 40 éve védetté nyilvánították, azóta világhírűvé vált. Ebben a cikkben bemutatjuk a jellemzőit, történetét.

Ki ne hallott volna már a Magyarországon őshonos, törvényileg védett mangalicáról? Manapság öt fajtáját különböztetjük meg.

 

Története

 

A törökök kiűzése után az egykori doltsági területen rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. Elsősorban a tenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre korlátozódott, de vannak olyan adatok 1750-ből, melyek szerint az Alföldről is hajtottak fel állatokat a soproni sertésvásárra. Egy idő után megnőtt a kereslet, és a kereskedők eljutottak Horvátországba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mivel több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt.

 

A mangalica a korábban őshonos bakonyi és Szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett "mangalitza" és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett, a bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt.

 

A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Amennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki. A mangalica jelentőségét jelzi, hogy Győrben és Kőbányán hizlalótelepeket hoztak létre. A kőbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600 000 sertés körül volt. Ám ekkor már a gazdasági környezet változásnak indult. Az erdőket, amelyek makkoltatásra alkalmasak voltak, kiirtották, a legelőket felszántották. Csökkent a zsírsertések iránti kereslet, viszont nőtt a hússertés iránti érdeklődés. Megjelentek a nyugati fajták, amelyek már nem külterjes, hanem belterjes gondozási módot kívántak.

Hirdetés

 

A legnagyobb csapás a fajtára az 1895-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent. A második világháború után létrehozták a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségét, ezután a mangalicák száma megnőtt, de nem érte el a háború előtti, 30 ezres állományt. 1973-ban védetté nyilvánították, majd 1974-től állami támogatás mellett folyt a tenyésztése. Ma már a mangalica nem veszélyeztetett, ebben hatalmas szerepe van nemzetközi sikerének is, jó minőségű húsa az alapja például a világhírű spanyol serrano sonkának. A következő oldalon még több érdekességet találhatsz!

 

Ki ne hallott volna már a Magyarországon őshonos, törvényileg védett mangalicáról? Manapság öt fajtáját különböztetjük meg.

Szőke mangalica

A leggyakoribb változata, jól hasznosítja a táplálékot, kül-, és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége. Feje formás, inkább kicsi, fülei nagyok, sokszor a szemeket is eltakarják. Nyaka izmos, törzse hosszú, mellkasa mély, dongás, háta egyenes, lábai rövidek, finom csontúak, erősek, nagy sonkát adnak. Bőre palaszürke, szőre világosabb vagy sötétebb árnyalatú, szőke, selymesen fényes és göndör.

Hirdetés

 

 

Vörös mangalica

A szőke mangalica és a göndör szőrű Szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.

Ki ne hallott volna már a Magyarországon őshonos, törvényileg védett mangalicáról? Manapság öt fajtáját különböztetjük meg.

Fekete mangalica

Az ország déli részén volt jelentős. A szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből jött létre, jobb ellenálló képességű, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szőke változat. A 20. század elején kipusztult. Palaszürke vagy fekete, nagy testű sertésfajta volt, gyér sörtékkel.

 

 

Fecske hasú mangalica

A szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat.

 

 

Vadas mangalica

Igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.

Forrás: Wikipédia

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Még több cikk

2019-10-30

Aranyat ér a lótrágya! – 2 ló elegendő egy család hőenergiaszükségletének fedezésére!

Nem mindennapi módon használják fel a lótrágyát, kiderült, hogy egy teljes család hőenergiaszükségletét lehet fedezni két ló segítségével!

2019-11-09

Soha többé nincs szükségünk a méhekre…

Méhek nélkül készítettek mézet az Izraeli Műszaki Egyetem diákjai. Döntse el mindenki, hogy ez jó, vagy nem, nekem az a véleményem, hogy meg kellene hagyni ezt a méheknek!

2019-11-05

Nem láthatunk többé vadállatokat a cirkuszokban!

Végre valami valóban elindult, újabb országban tiltották be a vadállatok cirkuszban való szerepeltetését, reméljük, hogy minél több nemzet változtat a törvényeken.

2019-11-13

Végre segít a kormány – 100 millió forintot adnak kutyák ivartalanítására!

A kóbor kutyák ivartalanításához kapnak százmillió forintos támogatást azok a civil szervezetek, amelyek állatmenhelyet működtetnek, végre valami elkezdődött!

2019-10-25

A világ 10 legcsodálatosabb fája – Imádjuk mindet!

A világ 10 legcsodálatosabb fáját mutatjuk most be nektek, érdemes megismerni mindegyiket, ugyanis egytől-egyig lélegzetelállítók!

2019-11-06

Madáretető építése házilag – A legjobb, legolcsóbb megoldások

Madáretető építése házilag, mostani cikkemben elmondom, hogyan építhettek mutatós madáretetőt házilag. Tartsatok velem és tudjatok meg mindent a madáretetők házi építéséről!

2019-10-30

Két új házatlancsigafaj jelent meg Magyarországon!

Két új házatlancsigafaj jelent meg Magyarországon, mostani cikkemben mindent elmondok nektek róluk, nézzük, kell-e tartanunk tőlük!

2019-05-06

A legfontosabb hónap az évben – Májusi teendők a kiskertben

Májusban nagyon sok dolgunk van a kertben, ilyenkor kell mindent megtennünk azért, hogy növényeink egészséges, szépek legyenek, és ekkor biztosíthatjuk nagyobb terméshozamot is!

További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
178 068
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 762 243
Közösség

Sárbogárdi Földhivatal

Földhivatal Földhivatal Cím: Sárbogárd Hõsök tere 17. 7000 Magyarország Tovább

Fortuna Állatvédõ Egyesület

Állatvédõ szervezet Kricskovicsné Gerencsér Éva Cím: Budapest Karácsony S. u. 24. 1083... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 173

Átlagos értékelés: 4.9

Állatok Állatorvos Állattenyésztés Érdekességek Gazdaság Gyeptermesztés Kertészet Környezetgazdálkodás Környezetvédelem Mezőgazdaság Nemesítés, biotechnológia Növénytermesztés