Depóbúza termesztése Magyarországon

Valóban depóbúzát akarnak termelni Magyarországon?

Sándor Ildikó
Hirdetés

A címben szereplő már-már költői kérdés az Agro+Mashexpo 2006 kiállítás Fórum színpadán tartott szakmai előadás hozzászólásaként hangzott el, s én mégis ezzel a gondolattal kezdeném a rendezvény összefoglalását.
Depóbúza termesztése Magyarországon

A címben szereplő már-már költői kérdés az Agro+Mashexpo 2006 kiállítás Fórum színpadán tartott szakmai előadás hozzászólásaként hangzott el, s én mégis ezzel a gondolattal kezdeném a rendezvény összefoglalását.


Az elmúlt évek tapasztalata – az uniós területalapú és nemzeti kiegészítő támogatásoknak, valamint a kedvező időjárásnak is köszönhető magas termésátlagok ellenére – az, hogy még mindig nem hangzott el elégszer: a versenyképesség alapfeltétele a minősített (fémzárolt) vetőmag. Mára viszont már nem „csak” a versenyképesség a tét: a tavalyi év bebizonyította, hogy a magyar termelő megelégedik az intervenciós felvásárlás nyújtotta biztos bevétellel, így azonban nincs ösztönözve, sőt nem is érdekelt abban, hogy ettől a minimum szinttől magasabb minőséget termeljen. E negatív tendenciának azonban már hatványozottan jelennek meg a következményei. Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnöke előadásában a minősített vetőmag-felhasználás 2005. őszi adatain keresztül mutatta be a jelenlegi kalászos vetőmag használati szokásokat és annak közeljövőben várható következményeit a vetőmag-előállításban és az egész kalászos gabona ágazatban egyaránt.

Vegyük sorra az elhangzott adatokat és tényeket:

Az őszi búza vetésterülete kb. 1,1 millió ha hazánkban, amihez 100%-os minősített vetőmag felújítás esetén 275.000 t fémzárolt vetőmagra lenne szükség. Ez persze elmélet, de a valóság ettől az értéktől jóval, de még a korábbi évek 40-50%-os felújítási arányától is nagymértékben eltér. A tavalyi adatok alapján a felújítási arány maximum 28% körüli (ez azt jelenti, hogy 2005-ben a 43.458 ha-on megtermelt 223.000 t vetőmagnak alkalmas alapanyagból csak 79.346 t került a talajba), ami visszafordítva a számítást azt eredményezi, hogy a vetésterület 72%-án ismeretlen eredetű és minőségű őszi búza vetőmagot használtak fel. Itt kell rögtön megjegyezni, hogy – elsősorban a kis gazdaságokban – ez nem is kifejezetten „ismeretlen” eredetű, hiszen a saját termésből történő visszavetés elterjedt, de több éven keresztül való alkalmazása veszélyes megoldás. Senki nem engedheti meg magának azt az anyagi luxust, hogy évről-évre olcsó, ismeretlen eredetű és minőségű vetőmagot vessen.

Hirdetés

Az említett alacsony vetőmag felújítási arány negatív hatása először a vetőmag-előállítónál jelentkezik: a ráfizetéses tevékenységét feladja, vagy jobb esetben fajtaszám csökkentésével, illetve új fajták piaci bevezetésének elhagyásával tud tovább fennmaradni. Ez persze nem csak az ő problémája fog maradni, mivel a termelő igényeit szolgáló fajtakínálat visszaesik, s ezért a kínálatból kényszerből kihagyott fajta beszerzési helyének távolsága, s ezen keresztül ára is megnő.

Erre akár a 2005. évi nemzeti listán szereplő 131 és az EU listán levő több mint 1.000 őszi búza fajta is lehetne a válasz, de a gyakorlat és a józan ész persze nem ezt mutatja, hiszen a vetésterület 80%-át ténylegesen 20 fajta foglalja el, és a termelők joggal és egyfajta konzervativizmussal ragaszkodnak a hazai földrajzi és klimatikus viszonyok között már bizonyított fajtákhoz.

Visszatérve az alacsony vetőmag felújítási arányhoz és annak, most már a termelőt közvetlenül érintő, következményeihez: a Magyarországon megtermelt „intervenciós búza” – ahogy már külföldön gyakran hívják és a címben is hivatkoztam rá: „depóbúza” – az uniós intervenciós készlet 40-45%-át adja, amire nemcsak mi, de az EU sem volt felkészülve. A válasz persze nem sokáig fog váratni magára, mivel pár éven belül vagy a felvásárlási árat fogja drasztikusan csökkenteni vagy a minőségi követelményeket jelentősen megemelni az EU.

Mindkét esetben a minőségi búzatermesztés jelenti a megoldást, sőt a szabadforgalmú kereskedelem is csak ebben az esetben kapna új lendületet.

Hirdetés

Mi az ok? A vetőmag-forgalmazók a leggyakrabban – gyakorlatilag mindig – a „drága a vetőmag” érvbe ütköznek.

Itt hivatkozhatnék a mundér becsületét védve és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács előállítási költségre vonatkozó adataira (anyamag, idegenelés, növényvédelem, betakarítás, tisztítás, csávázás, csomagolás, hatósági minősítési díjak, nemesítő jogdíja, kereskedelmi árrés stb.), de inkább a termelőt érintő közvetlen hatásokat sorolnám fel a vetési szezonban értékesített őszi búza csávázott, fémzárolt vetőmag átlag 48.080 Ft/t tényleges nettó értékesítési árával szemben:

- a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” feltételrendszerébe tartozik az eredetigazolás, aminek hiányában támogatási összegektől eshet el a termelő,

- az intervenciós gabona kiegyenlítetlen minősége miatt (is) előreláthatóan hosszabb ideig foglalja a magyar raktárakat, ami már a 2006. évi betároláskor is gondot jelenthet,

- a szabadpiaci kereskedelemben a „nyomonkövethetőség” már alapkövetelmény,

- a növényvédelmen és tápanyag-utánpótláson kívül – bár ezek is „drágák” – a kedvező termésben és a jó időjárásban való „reménykedés” marad.

Tehát elfogynak az ellenérvek és a halasztott fizetési határidejű kifizetés, a támogatási összeg, a kedvezőbb szabadpiaci kereskedelem és a még mindig tarsolyban lévő intervenciós felvásárlási lehetőség kiszámíthatóbb jövedelmet – gyakorlatilag az egyetlen észszerű megoldást jelenti a vetőmag beszerzésekor.

Emlékeztetőül közöljük azt az említett 20 őszi búza fajtát, amiből a 28%-os vetőmag felújítási arányt állította fel az elmúlt évben a minőségre törekvő, tudatosan gazdálkodó termelő.

 

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

bendőzörejek

a bendőtartalom (->gyomor) erjedéséből keletkezett gázbuborékok egyesüléséből kialakuló... Tovább

anya

a ->méhcsaládban az egyetlen, tökéletesen fejlett nőnemű egyed. A munkásméhektől... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.