notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Depóbúza termesztése Magyarországon

Hirdetés

Valóban depóbúzát akarnak termelni Magyarországon?

Sándor Ildikó
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A címben szereplő már-már költői kérdés az Agro+Mashexpo 2006 kiállítás Fórum színpadán tartott szakmai előadás hozzászólásaként hangzott el, s én mégis ezzel a gondolattal kezdeném a rendezvény összefoglalását.
Depóbúza termesztése Magyarországon

A címben szereplő már-már költői kérdés az Agro+Mashexpo 2006 kiállítás Fórum színpadán tartott szakmai előadás hozzászólásaként hangzott el, s én mégis ezzel a gondolattal kezdeném a rendezvény összefoglalását.


Az elmúlt évek tapasztalata – az uniós területalapú és nemzeti kiegészítő támogatásoknak, valamint a kedvező időjárásnak is köszönhető magas termésátlagok ellenére – az, hogy még mindig nem hangzott el elégszer: a versenyképesség alapfeltétele a minősített (fémzárolt) vetőmag. Mára viszont már nem „csak” a versenyképesség a tét: a tavalyi év bebizonyította, hogy a magyar termelő megelégedik az intervenciós felvásárlás nyújtotta biztos bevétellel, így azonban nincs ösztönözve, sőt nem is érdekelt abban, hogy ettől a minimum szinttől magasabb minőséget termeljen. E negatív tendenciának azonban már hatványozottan jelennek meg a következményei. Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnöke előadásában a minősített vetőmag-felhasználás 2005. őszi adatain keresztül mutatta be a jelenlegi kalászos vetőmag használati szokásokat és annak közeljövőben várható következményeit a vetőmag-előállításban és az egész kalászos gabona ágazatban egyaránt.

Vegyük sorra az elhangzott adatokat és tényeket:

Az őszi búza vetésterülete kb. 1,1 millió ha hazánkban, amihez 100%-os minősített vetőmag felújítás esetén 275.000 t fémzárolt vetőmagra lenne szükség. Ez persze elmélet, de a valóság ettől az értéktől jóval, de még a korábbi évek 40-50%-os felújítási arányától is nagymértékben eltér. A tavalyi adatok alapján a felújítási arány maximum 28% körüli (ez azt jelenti, hogy 2005-ben a 43.458 ha-on megtermelt 223.000 t vetőmagnak alkalmas alapanyagból csak 79.346 t került a talajba), ami visszafordítva a számítást azt eredményezi, hogy a vetésterület 72%-án ismeretlen eredetű és minőségű őszi búza vetőmagot használtak fel. Itt kell rögtön megjegyezni, hogy – elsősorban a kis gazdaságokban – ez nem is kifejezetten „ismeretlen” eredetű, hiszen a saját termésből történő visszavetés elterjedt, de több éven keresztül való alkalmazása veszélyes megoldás. Senki nem engedheti meg magának azt az anyagi luxust, hogy évről-évre olcsó, ismeretlen eredetű és minőségű vetőmagot vessen.

Hirdetés

Az említett alacsony vetőmag felújítási arány negatív hatása először a vetőmag-előállítónál jelentkezik: a ráfizetéses tevékenységét feladja, vagy jobb esetben fajtaszám csökkentésével, illetve új fajták piaci bevezetésének elhagyásával tud tovább fennmaradni. Ez persze nem csak az ő problémája fog maradni, mivel a termelő igényeit szolgáló fajtakínálat visszaesik, s ezért a kínálatból kényszerből kihagyott fajta beszerzési helyének távolsága, s ezen keresztül ára is megnő.

Erre akár a 2005. évi nemzeti listán szereplő 131 és az EU listán levő több mint 1.000 őszi búza fajta is lehetne a válasz, de a gyakorlat és a józan ész persze nem ezt mutatja, hiszen a vetésterület 80%-át ténylegesen 20 fajta foglalja el, és a termelők joggal és egyfajta konzervativizmussal ragaszkodnak a hazai földrajzi és klimatikus viszonyok között már bizonyított fajtákhoz.

Visszatérve az alacsony vetőmag felújítási arányhoz és annak, most már a termelőt közvetlenül érintő, következményeihez: a Magyarországon megtermelt „intervenciós búza” – ahogy már külföldön gyakran hívják és a címben is hivatkoztam rá: „depóbúza” – az uniós intervenciós készlet 40-45%-át adja, amire nemcsak mi, de az EU sem volt felkészülve. A válasz persze nem sokáig fog váratni magára, mivel pár éven belül vagy a felvásárlási árat fogja drasztikusan csökkenteni vagy a minőségi követelményeket jelentősen megemelni az EU.

Mindkét esetben a minőségi búzatermesztés jelenti a megoldást, sőt a szabadforgalmú kereskedelem is csak ebben az esetben kapna új lendületet.

Hirdetés

Mi az ok? A vetőmag-forgalmazók a leggyakrabban – gyakorlatilag mindig – a „drága a vetőmag” érvbe ütköznek.

Itt hivatkozhatnék a mundér becsületét védve és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács előállítási költségre vonatkozó adataira (anyamag, idegenelés, növényvédelem, betakarítás, tisztítás, csávázás, csomagolás, hatósági minősítési díjak, nemesítő jogdíja, kereskedelmi árrés stb.), de inkább a termelőt érintő közvetlen hatásokat sorolnám fel a vetési szezonban értékesített őszi búza csávázott, fémzárolt vetőmag átlag 48.080 Ft/t tényleges nettó értékesítési árával szemben:

- a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” feltételrendszerébe tartozik az eredetigazolás, aminek hiányában támogatási összegektől eshet el a termelő,

- az intervenciós gabona kiegyenlítetlen minősége miatt (is) előreláthatóan hosszabb ideig foglalja a magyar raktárakat, ami már a 2006. évi betároláskor is gondot jelenthet,

- a szabadpiaci kereskedelemben a „nyomonkövethetőség” már alapkövetelmény,

- a növényvédelmen és tápanyag-utánpótláson kívül – bár ezek is „drágák” – a kedvező termésben és a jó időjárásban való „reménykedés” marad.

Tehát elfogynak az ellenérvek és a halasztott fizetési határidejű kifizetés, a támogatási összeg, a kedvezőbb szabadpiaci kereskedelem és a még mindig tarsolyban lévő intervenciós felvásárlási lehetőség kiszámíthatóbb jövedelmet – gyakorlatilag az egyetlen észszerű megoldást jelenti a vetőmag beszerzésekor.

Emlékeztetőül közöljük azt az említett 20 őszi búza fajtát, amiből a 28%-os vetőmag felújítási arányt állította fel az elmúlt évben a minőségre törekvő, tudatosan gazdálkodó termelő.

 

Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
618 068
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 376 740
Közösség

ló jegyei

a ló alapszínétől eltérő, jellegzetes alakú foltok, csíkok, amelyek a lovak azonosítására... Tovább

ráivarzás

a —>vemhesség első harmadában (esetleg később) előf. —>ivarzás. Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 186

Átlagos értékelés: 4.7