A kutyáról az emberre átterjedõ betegségek és élõsködõk

hirdetes

A kutyáról az emberre átterjedõ betegségek és élõsködõk

LV
A kutyáról az emberre átterjedõ betegségek és élõsködõk

A Toxocara canis

A Toxocara canis lárvák a szukában nem mindig alakulnak át kifejlett féreggé, hanem alvó állapotban a testszövetekben maradnak. Amikor a szuka vemhes lesz, ezek a lárvák újra aktiválódnak, majd a vérárammal a placentába és a magzatba jutnak, és a magzat májába és tüdejébe helyezkednek el. A magzat megszületése után a kölyökkutya belébe vándorolnak és itt fejlõdnek ki féreggé. Ez a veleszületett fertõzés egy példája, a kölyökkutyák egy része már születéskor fertõzött az orsóféreg lárvákkal. Vagy más esetekben a szukában a vemhesség alatt újra aktiválódott lárvák ellés után az anyatejbe jutnak és így az újszülött kölyköket fertõzik. Mivel ezek az alvó lárvák nem a bélben tartózkodnak, a hagyományos gyógyszerekkel nem távolíthatók el. A Toxocara canis fertõzés zajos légzést és köhögést eredményez, különösen a szopós kölyköknél kéthetes életkor alatt. Az idõsebb kölykök, háromhetes korig hányással kísért állandó hasmenésben szenvednek. A fertõzött kölykök kifejlett férgeket hányhatnak ki és növekedésük lelassul. London külvárosában a kölyökkutyák 30%-a fertõzött Toxocara canissal, más helyen a fertõzés a 70%-ot is elérheti. Kifejlett kutyáknál a féregfertõzés klinikai jelei gyakorlatilag nem jelennek meg.

A Dirofilaris immitis nematoda

A Dirofilaris immitis nematoda fõleg a melegebb vidékeken (az USA keleti- középsõ része, Ausztrália és Dél-Európa) fertõzi a kutyákat. A Dirofilaris immitis mikroszkopikus nagyságú lárvái a kutyáról moszkitócsípéssel átvihetõk az emberre és kifejlett féreggé alakulnak a szúvben és a tüdõben. A kutyákban a szívben és a tüdõ artériában kifejlõdött férgek kártétele súlyos lehet, nehézlégzést, máj- és veserendellenességeket, sõt hirtelen elhullást eredményezhet. Az embernél a tüdõbe kerülõ D. immitis rendszerint tünetmentes tüdõ dirofilariasist idéz elõ.

A horgasfejûféregfertõzés

Az Uncicaria stenocephala és az Ancylostoma spp. horgasfejûféregfertõzés általánosan elõfordul a kutyáknál, kevésbé gyakoribb a lakásban, mint a kutyaólakban tartott állatoknál. Lárváik a bélbe kerülve fejlõdnek kifejlett férgekké. A lárvák a bõrön keresztül hatolva is bejuthatnak a testbe, súlyos bõrgyulladást, bõrkiütést okozva. A Dél-Amerikában és Ausztráliában nagyon elterjedt Ancylostoma, mivel vérszívó, nagy számú fertõzésekor vérszegénységet és gyengeséget okoz, sõt az állat elhullásához is vezethet. Az Uncinaria horgasfejûféreg nem vérszívó, de hasmenés és/vagy gyenge növekedés okozója lehet. A vemhes szukák Ancylostoma lárvái még születés elõtt fertõzhetik a magzatot, felhalmozódnak a tejmirigyekben és szopáskor fertõzik a kölyköket.

A parazita Linguatula serrata népies nevén nyelv-féreg, a kutya orrüregébe jutva orrfolyást, tüsszögést és légzési nehézséget eredményez. A parazita sebészetileg távolítható el. Ritkán az embert is megfertõzheti.

hirdetes

A galandférgek

A belsõ parazitákhoz tartoznak a galandférgek: Hosszú, lapos szalaghoz hasonló férgek, horgokkal és szívókákkal tapadnak a bélhez. Nagy részük emésztési zavarokat, végbél irritációkat és súlyveszteséget idéz elõ. A galandférgek hímnõsek, szelvényekre osztott férgek, folyamatosan növekszenek. A fejtõl legtávolabb a féreg végén lévõ legöregebb szelvények petéket tartalmaznak, ezek egy vagy több alkalommal leválnak kettesével. A petéket, hogy életciklusukat be tudják fejezni, miután a kutya végbelén át az ürülékkel távoztak, be kell juttatni a megfelelõ gazdaállatba vagy az emberbe. A gazdaállatba vagy az emberbe általában a szájon át kerülnek be a peték.

hirdetes

A Diplylidium caninum, a legáltalánosabban elõforduló galandféreg a kutyák egyharmadában megtalálható [az angol agár (Greyhound) esetében a fertõzöttség 75%-os is lehet]. A köztes gazda lehet a bolha vagy a tet. Nagyon ritkán elõfordul, hogy az a gyermek, aki lenyeli a Dipylidium caninum közbülsõ stádiumú alakjával fertõzött bolhát, maga is fertõzötté válik. A Dipylidium caninum 30-70 cm hosszúságú, jellegzetes uborkamag alakú, ízekbõl álló galandféreg. Scolexén négy szívóka van. Az utolsó petékkel telt ízek vöröses színek. Az ember is könnyen fertõzõdhet velük. Az állat fekvõhelyén a bélcsõbõl kikerülõ petetokokat a bolhalárvák veszik fel. A metamorfózis során a bolhalárvák bolhákká alakulásával az onkoszférás növekedése megindul, belõlük alakul ki a kriptocisztának nevezett galandféreg lárva. A kutya szõrzetén, nyelvén szétharapott galandféreg lárvát tartalmazó bolhák lehetnek, melyek a kezünkre tapadhatnak, ha az ilyen kutyákat simogatjuk vagy ha a kutya a kezünket nyalogatja. Innen a lárvák könnyen bekerülhetnek az ember májába, majd a bélcsatornájába.

Echinococcus granulosus (rivókaféreg). A kutyák háromízûgalandférge 3-5 mm hosszú. Az Echinococcus granulosus petékbõl, ha azok valamilyen köztigazdába - pl. az ember - kerülnek, az emésztõnedvek hatására kiszabadult onkoszférák vándorolni kezdenek. A portális rendszernél a májba jutnak. Egyrészük itt megtelepszik, másik részük pedig a szíven keresztül a tüdõbe vándorol. A tüdõben egyrészük ismét elakad. maradék részük azonban a nagyvérkörbe jut, különbözõ szervekhez sodródnak, ahol megtelepednek. Kifejlõdésük nincs valamelyik szervhez kötve. A köztigazda bármelyik szervében megtalálják fejlõdésük feltételeit. Kártételük súlyossága attól függ, milyen szervben telepszenek meg. Az állatok májában, tüdejében megtelepedett és öklömnyi hólyagokká fejlõdött echinococcus lárvák klinikai tüneteket mutató megbetegedéseket nem okoznak, de a sertés, ló vagy kérõdzõkbe kerülve mégis nagy kárt jelentenek, mert az ilyen májat, tüdõt, mint fogyasztásra alkalmatlant, a vágóhídi húsvizsgálat elkobozza. A szívben megtelepedett enchinococcusok szívrepedést és hirtelen elvérzést okozhatnak; a csontokban (csigolyákban stb.) megtelepedett hólyagok sorvasztó hatása miatt a csontok törékenyebbek, aminek nagyobb igénybevételnél rendszerint csonttörés a következménye.

Az Echinococcus lárvája az emberben mint köztigazdában is megtelepedhet, és igen komoly következményekkel járó megbetegedést okozhat. A kutya bélsarával ürülõ Echinococcus-ízek, peték ugyanis a végbélnyílás környéki szõrzetre tapadhatnak, ezeket a kutya onnan lenyalhatja és bolhászkodás közben különbözõ testtájak szõrzetére tapaszthatja. innen, esetleg a kutya nyelvérõl, a peték könnyen rákerülhetnek az ember kezére, sõt a higiéniai követelmények elmulasztása miatt, szájon át könnyen az ember bélcsatornájába is eljuthatnak. Az emésztõnedvek hatására megnyílt peteburokból az onkoszférák kiszabadulnak és elkezdik vándorlásukat. A májba jutva rendszerint meg is telepszenek, s rosszindulatú, igen komoly következményekkel járó májmegbetegedést okoznak. Az echinococcus tömlõ jelenlétét röntgennel is meg tudják állapítani. Erre való tekintettel, fõleg ahol gyermekek vannak, a kutyák Echinococcus fertõzöttségének megállapítására fokozott figyelmet kell fordítani. A fertõzés Magyarországon meglehetõsen gyakran elõfordul, de nem mentes a fertõzéstõl Anglia, Franciaország, USA, Kenya, Németország, Hollandia, Pakisztán, Spanyolország, a volt USSR, Japán, Nigéria, Izland, Svájc, Irak, Írország, Görögország, Norvégia stb.

Az Exhinococcus (rivókaféreg) okozta ciszták jelenleg embereknél csak sebészetileg kezelhetõk, a fertõzés halálos kimenetelûis lehet.

Ritkán fertõzõdhet az ember a kutya egyéb galandférgeivel mint a Taenia fajok, Spirometra, Diphyllobothrium.

Taenia multiceps (Kergeféreg). A kutyában élõsködõ kergeféreg fejlõdési alakja a hólyagféreg, fõleg a juhok kergeségét idézi elõ. A kutyában élõ, 30-40 cm hosszú galandféreg leváló ízei, a bennük lévõ sok petével, a kutyák ürülékével kerülnek a takarmányba vagy az ivóvízbe. A legelészõ juh felveszi ezeket, gyomrában a petékbõl hathorgas onkoszférák kelnek ki. Ezek átfúrják a bél falát, egyesek a vérárammal az agyvelõbe jutnak, ahol hólyagféreg lesz belõlük, nagyságuk mogyoró vagy dió nagyságú is lehet, fehér színûfolyadékot és scolexeket (galandféreg-fejek) tartalmaz. A koponyaüregben a lágy agyvelõburok vérerei mentén az agyvelõkéregbe, esetleg a velóállományba hatolnak, miközben az agyvelõben meneteket fúrnak és ezáltal gyulladást okoznak. Növekedésükkel a koponyaüregbeli nyomást is erõsen növelik, s ez okozza a tulajdonképpeni kergeséget. A fertõzés után 1-2 héttel heveny agyvelõgyulladás figyelhetõ meg, izgalmi vagy tompultsági tünetekkel. A hólyagféreg növekedésével több hónap múlva alakul ki a jellegzetes kergeség (tompultság, kényszermozgás, körbenjárás, zavart öntudat stb.). Az embernél az esetleges fertõzés hasonló tüneteket eredményez.

A Spirometra erinacei (fõleg Ausztráliában és Észak-Amerikában fordul elõ) a kutyánál nem okoz komoly problémát, de az embernél fájdalmas bõr alatti duzzanatot idézhet elõ (sparganosis), ugyanilyen elváltozást idézhetnek elõ az embereknél a Taenia lárvákkal történõ fertõzõdés.

Trichuris vulpis (orsógiliszta). A kutya vakbelében tartózkodik és rendszerint nem okoz tüneteket, néhány kutyánál idõszakosan hasmenés jelentkezhet. Az orsógiliszta termelte peték az ürülékkel kerülnek ki. Ha az ilyen petéket megeszi a kutya vagy bejutnak az emberbe, lárvákká, majd orsógilisztává fejlõdnek a vakbélben. Az angol agár (Greyhound) kutyafajta egyharmadát Trichuris vulpis fertõzöttnek találták.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


nyeretlen ló

a versenylovak mindaddig nyeretlenek, amíg a sík-, gát- v. akadályverseny nyilvános futamában... Tovább

vajsavas erjedés

a ->vajsavbaktériumoknak a szénhidrátokat vajsavvá (->karbonsavak) átalakító tevékenysége.... Tovább

Tovább a lexikonra