A bruccellosis
A bruccellosist okozó Brucella canis baktérium ritkán fertõzheti az embert, azonban az okozott betegség az embernél enyhe lefolyású (láz, duzzadt nyirokcsomók és fáradtság) összehasonlítva a szarvasmarha vagy a juh által kiváltott gyakrabban elõforduló brucellózissal.
A talajlakó szervezet, a Clostridium tetani sebeken keresztül kerülhet be a kutyába és a tetanus ellen nem oltott kutyák harapása révén az emberbe is. A tetanus nem gyakran fordul elõ a kutyáknál. A Clostridium tetani toxint termel. A toxin szétterjedve a testben izomgörcsöt idéz elõ, amely nehezíti a járást, állást, nyelést, a szem mozgatását és ha nem kezelik, a légzõizmok bénulása következtében halált eredményez. Ez a megbetegedés fõleg azokon a területeken fordul elõ, ahol lovakat is tartanak és a vakcinával nem kezelt embereknél okoz problémát a Clostridium tetanival fertõzött kutyák harapása.
A tuberkulózis
A tuberkulózis (TB) átterjedhet az emberre a kutya-ember kommunikáció révén, nem gyakori a kutyánál fõleg azokban az országokban, ahol a betegség elõfordulása mind az embernél, mind az állatoknál általában alacsony. A Mycobacterium tuberculosis leggyakrabban belégzés útján, esetleg bõrön vagy nyálkahártyákon át jut a szervezetbe. A behatolás helyén jellegzetes szövettani képet mutató produktív folyamat (tuberkulum) alakul ki, amelyhez a nyirokutak és a környéki nyirokcsomók elváltozása járul. A tuberkulózis emberrõl a kutyára is átterjedhet.
A Campylobacter és a Salmonella baktériumcsoportok
A Campylobacter és a Salmonella baktériumcsoportok megtalálhatók a fertõzött kutyák ürülékében. A fertõzés együtt járhat hasmenéssel, de izolálták a baktériumokat nem hasmenéses kutyák ürülékébõl is (baktérium hordozók). Mindkét organizmus megbetegedést okozhat az embernél, ezért az ilyen állatok közegészségügyi kockázatot jelentenek. A következõ baktériumfajtákat találták a kutyák ürülékében: Campylobacter jejuni, C. coli, C. upsaliensis, Salmonella typhimurium, S. enteritidis, S. livingstone, S. kottbus. Közegészségügyi szempontból azok a kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek pl. tuberkulózissal, salmonellával vagy Campylobacterrel fertõzöttek, de a betegség jelei nem láthatók rajtuk, az ürülékük azonban tartalmazza a fertõzõ baktériumokat, így hosszú idõn keresztül veszélyt jelenthetnek az emberre.
Olaszországi Bariban 1987-1989 között 1021 kutyaürüléket vizsgáltak meg: Yersinia enterocoliticát 8,9%-ban, Campylobacter jejunit 8,7%-ban és Salmonella typhimuriumot, ill. S. kottbust 5,7%-ban mutattak ki az ürülékekben.
