Mára már köztudott tény, hogy az ivóvíz ára az elmúlt években több száz százalékkal emelkedett. (1. sz. ábra) Szinte biztosra vehető, hogy ez az emelkedés a következő években nem fog megállni. Ennek oka az ivóvíz előállítási költségeinek növekedése, környezet szennyezés, európai elvárások.
Látva ezt a tényt, egyre többen választanak ivóvíz takarékos megoldásokat, mint például az esővízhasznosítás, szürkevíz visszaforgatás, vagy éppen a saját kútról történő házi vízellátás és locsolás, öntözés.
Az alábbiakban a kútfúrás és a gépészet kiválasztásához próbálunk meg segítséget nyújtani.
Mára már köztudott tény, hogy az ivóvíz ára az elmúlt években több száz százalékkal emelkedett. (1. sz. ábra) Szinte biztosra vehető, hogy ez az emelkedés a következő években nem fog megállni. Ennek oka az ivóvíz előállítási költségeinek növekedése, környezet szennyezés, európai elvárások.
Látva ezt a tényt, egyre többen választanak ivóvíz takarékos megoldásokat, mint például az esővízhasznosítás, szürkevíz visszaforgatás, vagy éppen a saját kútról történő házi vízellátás és locsolás, öntözés.
Az alábbiakban a kútfúrás és a gépészet kiválasztásához próbálunk meg segítséget nyújtani.
Engedélyezés
Saját kút fúrása a 72/1996 számú kormányrendelet értelmében minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivét nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Létesítési engedélyt kell kérelmezni, a használatbavétel előtt Talajvízkút üzemeltetési engedélyt kell beszerezni.
Sajnos az engedélyezés nagyon ritka esetben történik meg. Ennek ellenőrzése az európai uniós csatlakozást követően várhatóan szigorodni fog, mint ahogyan a vízvizsgálati előírásoknak is teljeskörűbbnek kell majd lennie.
A kút előzetes méretezése
Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni (öntözés, házi vízellátás, ivóvíz, ipari stb.). A háztartási célokra épített fúrt kutak általában 42-125 mm átmérőjűek. Vízhozamuk a helyi adottságoktól függően 0,5-2 m3/óra, de kavicsos vízadó rétegben ennek akár a többszöröse is lehet. A nagyobb 150-200 mm átmérőjű kutak az öntözőkutak, ha nagyobb a vízigény 4 m3/óránál.
Kútfúrás
Már az engedély megszerzéséhez is javasolt megkeresni egy kútfúró szakembert. A szaktudás a garanciája annak, hogy a kút valóban olyan vízmennyiséget szállítson, amelyre szükség lehet, valamint az időtállóságra. A talajvíz kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb, ám speciális esetekben akár 50-70 m is lehet. Az Alföldön, Kisalföldön és a Duna-medencéjében a talajvíz már 2-4 méteres mélységben fellelhető. A hegyes-dombos területeken pedig a talajvízszint nagyon változó lehet.
Kis és közepes kutak fúrása is igen komoly felkészültséget, tudást, tapasztalatot igényel. A fúráshoz, a béléscsövek beépítéséhez már olyan gépek szükségesek, melyekkel csak szakcégek rendelkeznek. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült "kutak" rövid időn belül használhatatlanná válnak. A kútfúrók munkájának egy jelentős része az ilyen "házi kutak" tisztítása, javítása.
Kivitelezési lap
A kútfúrót kérje meg, hogy munkáját dokumentálandó készítse el és adja át az ún. Kivitelezési lapot, melyen a fúrt kút minden lényeges adata szerepel. A kivitelezési lap egyben garancia levél is.
Próbaszivattyúzás
A kút megfúrását követően - akár több napos - tisztítószivattyúzás (kompresszorozás) történik. Ezután a megrendelő jelenlétében a próbaszivattyúzásra kerül sor, ezt a kivitelező a letisztított kútban a saját szivattyújával végzi.
Homokolási határ
A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a vízkivét során a kútban soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti. A kút kivitelezési lapján a homokolási határ térfogatáramának (időegység alatt kivett víztérfogat) szerepelnie kell.
Nyugalmi vízszint meghatározása
A vízszint helyzete a kútban nagyon fontos jellemző. A nyugalmi vízszint az a vízszint a kútban, amikor nem történik vízelvétel. Ennek az adatnak is feltétlenül szerepelnie kell a Kivitelezési lapon.
Üzemi vízszint meghatározása
A kivitelező közli azt az értéket, hogy mennyi vízkivételkor milyen mélységben áll be az üzemi vízszint. Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút (2. sz. ábra) - esetleg mélyszívófejes szivattyút - lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normálszívású (3. sz. ábra), vagy önfelszívó. Itt ügyelni kell a szívóoldali tömítettségre is.
2.ábra
3.ábra
Szűrőzött szakaszok helyzete
A kútcsőben általában egy vagy több szűrőzött szakaszt építenek be. Feladatuk, hogy a nagyobb talajszemcséket távol tartva a környezet vízadó talajrétegéből, a vizet engedjék beszivárogni a kútcsőbe. A kútban a nyugalmi és az üzemi vízszint a szűrőzött szakasznál magasabban áll be. A szűrőzött szakaszok helyzetét mindenképpen fel kell tüntetni a Kivitelezési lapon.
Külön köszönet: Dr. Fáy Csaba ny. okl. gépészmérnök, kandidátus, c. egyetemi docensnek és Kerényi Gyula mérnök szakértőnek.
Folytatás a következő számban!
Látva ezt a tényt, egyre többen választanak ivóvíz takarékos megoldásokat, mint például az esővízhasznosítás, szürkevíz visszaforgatás, vagy éppen a saját kútról történő házi vízellátás és locsolás, öntözés.
Az alábbiakban a kútfúrás és a gépészet kiválasztásához próbálunk meg segítséget nyújtani.
Engedélyezés
Saját kút fúrása a 72/1996 számú kormányrendelet értelmében minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivét nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Létesítési engedélyt kell kérelmezni, a használatbavétel előtt Talajvízkút üzemeltetési engedélyt kell beszerezni.
Sajnos az engedélyezés nagyon ritka esetben történik meg. Ennek ellenőrzése az európai uniós csatlakozást követően várhatóan szigorodni fog, mint ahogyan a vízvizsgálati előírásoknak is teljeskörűbbnek kell majd lennie.
A kút előzetes méretezése
Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni (öntözés, házi vízellátás, ivóvíz, ipari stb.). A háztartási célokra épített fúrt kutak általában 42-125 mm átmérőjűek. Vízhozamuk a helyi adottságoktól függően 0,5-2 m3/óra, de kavicsos vízadó rétegben ennek akár a többszöröse is lehet. A nagyobb 150-200 mm átmérőjű kutak az öntözőkutak, ha nagyobb a vízigény 4 m3/óránál.
Kútfúrás
Már az engedély megszerzéséhez is javasolt megkeresni egy kútfúró szakembert. A szaktudás a garanciája annak, hogy a kút valóban olyan vízmennyiséget szállítson, amelyre szükség lehet, valamint az időtállóságra. A talajvíz kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb, ám speciális esetekben akár 50-70 m is lehet. Az Alföldön, Kisalföldön és a Duna-medencéjében a talajvíz már 2-4 méteres mélységben fellelhető. A hegyes-dombos területeken pedig a talajvízszint nagyon változó lehet.
Kis és közepes kutak fúrása is igen komoly felkészültséget, tudást, tapasztalatot igényel. A fúráshoz, a béléscsövek beépítéséhez már olyan gépek szükségesek, melyekkel csak szakcégek rendelkeznek. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült "kutak" rövid időn belül használhatatlanná válnak. A kútfúrók munkájának egy jelentős része az ilyen "házi kutak" tisztítása, javítása.
Kivitelezési lap
A kútfúrót kérje meg, hogy munkáját dokumentálandó készítse el és adja át az ún. Kivitelezési lapot, melyen a fúrt kút minden lényeges adata szerepel. A kivitelezési lap egyben garancia levél is.
Próbaszivattyúzás
A kút megfúrását követően - akár több napos - tisztítószivattyúzás (kompresszorozás) történik. Ezután a megrendelő jelenlétében a próbaszivattyúzásra kerül sor, ezt a kivitelező a letisztított kútban a saját szivattyújával végzi.
Homokolási határ
A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a vízkivét során a kútban soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti. A kút kivitelezési lapján a homokolási határ térfogatáramának (időegység alatt kivett víztérfogat) szerepelnie kell.
Nyugalmi vízszint meghatározása
A vízszint helyzete a kútban nagyon fontos jellemző. A nyugalmi vízszint az a vízszint a kútban, amikor nem történik vízelvétel. Ennek az adatnak is feltétlenül szerepelnie kell a Kivitelezési lapon.
Üzemi vízszint meghatározása
A kivitelező közli azt az értéket, hogy mennyi vízkivételkor milyen mélységben áll be az üzemi vízszint. Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút (2. sz. ábra) - esetleg mélyszívófejes szivattyút - lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normálszívású (3. sz. ábra), vagy önfelszívó. Itt ügyelni kell a szívóoldali tömítettségre is.
2.ábra
3.ábra
Szűrőzött szakaszok helyzete
A kútcsőben általában egy vagy több szűrőzött szakaszt építenek be. Feladatuk, hogy a nagyobb talajszemcséket távol tartva a környezet vízadó talajrétegéből, a vizet engedjék beszivárogni a kútcsőbe. A kútban a nyugalmi és az üzemi vízszint a szűrőzött szakasznál magasabban áll be. A szűrőzött szakaszok helyzetét mindenképpen fel kell tüntetni a Kivitelezési lapon.
Külön köszönet: Dr. Fáy Csaba ny. okl. gépészmérnök, kandidátus, c. egyetemi docensnek és Kerényi Gyula mérnök szakértőnek.
Folytatás a következő számban!
Forrás: Agárágazat
