A kiwano termesztése, a kiwano jelentősége

Nem az ufóknak köszönhető a kiwano

Bármennyire is sci-fi kinézetű a kiwano (Cucumis metuliferus), mégsem egy űrbéli csoda, nem az ufók pottyantották közénk. Ez a gyümölcs rendkívül egészséges, eredeti hazája Afrika – itt hatalmas népszerűségnek örvend. A trópusi régiókban honos, eredeti élőhelyén öntéstalajokon, folyópartokon, valamint elárasztott síkságokon találkozhatunk vele, de rá lehet bukkanni kötött talajon és sziklás lejtőkön is.

A kiwano, vagy másnéven szarvasdinnye egynyári növény, rokonságban áll az uborkával és a tökkel. Erdőszéli fákra, vagy a földön kúszik a szavannákon. Érdekesség, hogy a gyümölcsöt nagyon szeretik az állatok, kiürített terméshéjait látva arra lehet gondolni, hogy majmok, rágcsálók, antilopok, vagy madarak eszegettek a környéken. A kiwano víztartalma igencsak magas, éppen ezért kitűnő vízforrást jelent nemcsak az állatoknak, hanem az emberek részére is. 

A kiwano jellemzői

Jellemzően kúszónövény, ami akár háromméteresre is megnőhet. A kiwano vegetatív zöldhajtásait szőrzet borítja, a levelei három-ötkaréjúak. Jól meg lehet különböztetni a sárga szirommal rendelkező porzós és termők virágokat. A termős virágok két-három centiméter hosszú magházát zöld, húsos tüskék borítják, amiből kifejlődnek a különleges termések. Ezek a termések fogyaszthatók, 10-15 centiméter hosszúságúak, leginkább a tökre hasonlítanak. A termést annak héjából kitüremkedő hosszú, húsos, 1-2 centiméter hosszúságú tüskék teszik igazán különlegessé.

Az éretlen termés zöld, az érett viszont sárga vagy narancssárga, héja hosszirányban mintázott, húsa zöldes-sárga, zöld, éretten leveses, eléggé puha, a magokat zselés gyümölcshús veszi körül. És hogy miért neveztem a jövő gyümölcsének? Azt a következő oldalon mondom el nektek, lapozzatok egyet, és tudjátok meg, miért olyan különleges a kiwano, de azt is elmondom, mit kell tudni ahhoz, hogy sikeresen termeszthessük idehaza is! 7