Kertészkedjünk okosan

 

Tervezz időben!

 

Nem okozhat problémát a kis terület sem, sokféle ízletes zöldséget termeszthetünk, hogyha előre megtervezzük a konyhakertünket, mivel így jobban ki tudjuk használni az ágyásokat és az ápolási munka is sokkal kevesebb lesz! Döntsük el, hol lesz a zöldségeskertünk és mekkora méretű legyen. Fontos tudnivaló, hogy a zöldségek nagy része szereti a jól megvilágított, erős hidegáramlatoktól mentes helyet, a legtöbb növény nagyon igényes, szereti a szélvédett környezetet, és a mélyen megművelhető talajt. A zöldségek vízigénye elég magas, éppen ezért már a tervezés előtt gondolni kell arra, hogyan tudjuk könnyedén véghezvinni az öntözést. Szerintem a legtökéletesebb megoldás a csepegtető öntözés, gazdaságos nagyon és könnyedén létre tud hozni egy ilyen berendezést bárki.   

 

Fontos a méret meghatározásánál, hogy ne azt nézzük, hogy mennyit tudunk megenni, hanem, hogy mekkora területet tudunk művelni egész évben, megerőltetés nélkül. Hiszen mi értelme annak, hogyha nem tudjuk gondozni a növényeket? Egy átlagos család, négy taggal el tud látni nagyjából 200 négyzetméternyi területet, de akkor mindenképp kell szabadidőt szánni rá! Inkább legyen kisebb a terület, és ha már lesz kellő tapasztalatunk, akkor növeljük az ágyások számát és a növények fajtáit is gyarapíthatjuk! A következő oldalon még több hasznos tanácsot találhatsz!

 

 

A méretezéshez jó kiinduló pont, ha megnézzük, melyek azok a zöldségek, amiket frissen szeretnénk felhasználni és melyek azok, melyeket meg szeretnénk vásárolni. Salátát, spenótot, zöldhagymát, hónapos retket érdemes a kiskertben termeszteni, hiszen ezek a zöldségek csak frissen ízletesek, kevés gondozást igényelnek és korán szabadon maradt helyükre még lehet másodveteményt telepíteni.

 

A gyökérzöldségekből és hagymafélékből  sokat lehet termelni kis területen, velük ki lehet használni a tavaszi zöldségek után üresen maradt ágyásokat és relatív kevés időt vesz fel a gondozásuk. A gyalogbab és zöldborsó helyigényes növények, de ha frissen, zsengén szeretnénk felhasználni őket akkor, megéri helyet szentelni nekik. Cukkíni, tökfélék, uborkafélék is nagy területet igényelnek, de ezek a növények ültethetőek a kiérett komposzt halom oldalába.

 

A káposztafélék valamint a paprika és paradicsom több gondozást és odafigyelést igényelnek, de nincs olyan zöldség, amit ne érné meg termeszteni ha van rá időnk és helyünk. A magos tasakokon általában meg van adva a növények ajánlott tő és sortávolsága és ezt tartsuk is be. Még kis területen is jobb termés érhető el, ha a növények elegendő távolságra vannak egymástól, minthogyha a kelletnél sűrűbben.

 

Már meglévő és jól bevált zöldségeskertről sem árt készíteni egy kis vázlatrajzot egy kockás lapon  és azon jelölni be, hogy az idén mi hova kerül.

 

 

A vetésforgót mindig tartsuk be, hiszen ezzel a gyakorlattal sok kártevőt és betegséget megelőzhetünk, és jobban kihasználhatjuk a talaj adottságait. Frissen trágyázott területre kerüljenek a káposztafélék, ahol az elmúlt évben a káposztafélék voltak oda kerüljenek az idén a gyökérzöldségek. Ahol a gyökérzöldségek voltak tavaly ott legyenek az idén a hüvelyesek (borsó, bab, lóbab), a tök és uborkafélék, a paradicsom, a paprika, a saláta.