Másodéves egyetemi hallgató koromban, 1968 novemberében mutatott be Mészáros Zoltán Király Zoltánnak, aki éppen akkor jött haza az Egyesült Államokból, hosszabb tanulmányútról. Elsô találkozásunk alkalmával mindjárt leemelt könyvespolcáról egy, a humán kórélettanról szóló könyvet, amit azzal adott a kezembe, hogy mi is hasonló kérdésekre keresünk választ a növényi betegségek világában. Mindjárt példát is hozott: mi az oka annak, hogy a tölgyfa-lisztharmat a tölgyet képes megfertôzni, a búzát viszont nem, a búza lisztharmatgombája viszont a tölgyfát nem fertôzi?
Ez a „gazdanövény-felismerés” ma is a növénykórélettan egyik legfontosabb, behatóan tanulmányozott kérdése. Ebben az idôszakban rakta le Király Zoltán egy teljesen új tudományterület alapjait. Nevéhez fûzôdik – nemzetközi szinten is – a növényi kórélettan tudományának megszületése.
Ennek elsô írásos nyoma a világ összes növényvédelmi tanszékén fellelhetô alapvetô kézikönyv, a „The Biochemistry and Physiology of Infectious Plant Disease.” Goodman, Király and Zaitlin (1967). Legnagyobb visszhangot kiváltó közleményét a Nature hasábjain jelentette meg 1972-ben. Azóta is a kórélettan legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik.
Napjainkban a szabadgyököknek a növényi betegség ellenállóságban játszott szerepét vizsgálja. Pályája során mindig a csapatmunkában gondolkodott, az összefogást és a gondolatok ütköztetését tartotta az eredményes kutatómunka alapfeltételének.
Ma is egyetemi hallgatókkal, doktoranduszokkal, veszi körül magát. Sziporkázó ötleteit mindig megosztotta velünk. Mi csak ámultunk e gondolatgazdagságon, melynek titka talán abban rejlik, hogy bibliofil tudós lévén mindig naprakész volt a növénykórtan–kórélettan irodalmában, de olvasottsága más területekre is kiterjedt. Az olvasás szeretete máig betölti életét, s mindennek szépségeit tanítványaival is megosztja. A nagy orosz regényírók életbölcselete meghatározó volt életszemléletében, s mi e téren is sokat tanulhattunk tôle.
A nyolcvanas évek közepén, amikor Bázelben meglátogatott, ô hívta fel a figyelmemet arra, hogy az a Holbein kép, amely Dosztojevszkijre oly nagy hatással volt éppen itt, a város múzeumában látható, amit azután együtt csodáltunk meg. Most, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntjük Király Zoltánt, szeretettel kívánunk jó egészséget és további tudományos sikereket a Mesternek.