Serpa jelentése - Kik azok a serpák? Mit csinálnak a serpák? Suhajda Szilárd tragédiája kapcsán sokat hallottuk, olvastuk ezt a kifejezést, de még biztos maradtak kérdések sokakban!

Kik azok a serpák és mit érdemes tudni róluk?

NA
Push értesítések

ÉRTESÜLJ ELSŐKÉNT,

IRATKOZZ FEL ÉRTESÍTÉSEINKRE

Az országot teljesen megrázó Suhajda Szilárdról szóló tragédia kapcsán több cikkben, interjúban felmerültek a sokat emlegetett serpák, akikről az átlagember keveset, vagy leginkább semennyit se tud. Most a legfontosabb információkat és érdekességeket összegyűjtöttük nektek róluk.

Serpa

Kik azok a serpák?

A "serpa" egy olyan szó, amely a Himalája hegyvidékén élő tibeti népcsoport tagjait jelöli. A serpák híresek hegymászóként, és nagy segítséget nyújtanak a hegymászó expedíciókban. Ők rendkívül tapasztaltak a hegyi környezetben, és képesek extrém magasságokban is hatékonyan mozogni.

A serpák hozzájárulnak a hegyi expedíciók sikeréhez, segítenek a felszerelés szállításában, az útvonal kijelölésében, a táborok építésében és más támogató feladatokban. Emellett fontos szerepet töltenek be a hegymászók biztonságának és jólétének fenntartásában is. A világ legmagasabb hegyének, az Everestnek a meghódítása során például a serpák jelentős szerepet játszanak az expedíciók sikerében.

A serpák kultúrája és életmódja is rendkívül érdekes. Hagyományaik kötődnek a buddhizmushoz, és a hegyvidéki környezetben történő életükhöz alkalmazkodtak. Fontos megjegyezni, hogy a "serpa" szó nem csak a foglalkozást jelöli, hanem egy etnikai csoportot is, akik tibeti eredetűek és a Himalája hegyvidékén élnek.

Miért tudnak ilyen jól mozogni a serpák extrém magas környezetben?

A serpák a Himalája hegyvidékén nőnek fel, amely magában foglalja a magas tengerszint feletti magasságot is. Ennek eredményeként fizikailag alkalmassá válnak a magaslatokban való tartózkodásra. A testük alkalmazkodott az alacsony oxigéntartalomhoz és az extrém időjárási körülményekhez, ami előnyt jelent a hegyen történő mozgás során. 

A serpák közösségében a hegyi kultúra mélyen gyökerezik. Az elődeiktől tanulják a hegymászás művészetét, technikáit és túlélési stratégiáit. Az idősebb generációk tapasztalatait és tudását átadják a fiatalabbaknak, akik szintén részt vesznek a hegyi tevékenységekben. Korán kezdik a hegyekkel való ismerkedést és segítőként dolgoznak a hegyi expedíciókban, így gyakorlati tapasztalatot szereznek a hegymászásban. 
A serpák kultúrájában a hegyek tisztelete és a kitartás mélyen gyökerezik. Motiváltak és eltökéltek a céljaik elérésében, és képesek maradni a nehéz körülmények között is.

A Mount Everest megmászása: miért akarják ennyien megmászni és hány ember halt meg a Mount Everesten?

Suhajda Szilárd tragédiája révén az egész országot ez a téma foglalkoztatja az utóbbi napokban, és megoszlanak a vélemények erről a sportról. Átlag ember számára nehezen érthető, miért vonz olyan sokakat a világ legmagasabb hegyének a megmászása. A hegymászókat a kihívás, az emberi határok feszegetése, a teljesítési vágy, tapasztalatszerzés és önmegvalósítás élteti. 

A Mount Everesten több mint 300 ember vesztette életét a hegy megmászása során. Az Everest meghódítása magas kockázatokkal jár, és számos tényező hozzájárul a balesetekhez és halálesetekhez. Az extrém időjárási körülmények, a magas tengerszint feletti magasság, az oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet, a hegymászók egészségi állapota és felkészültsége mind közrejátszhatnak a tragédiákban.

Az Everesten történő halálesetek nagy része a csúcshoz való feljutás vagy a leszállás közben következik be, amikor a hegymászók legkimerültebbek és legsebezhetőbbek. Az összetett logisztikai kihívások, a túlzott zsúfoltság, a kötelekkel történő haladás, a hágók áthaladása, az omlásveszélyes szakaszok és más tényezők mind veszélyforrást jelenthetnek.

A Suhajda Szilárdért küldött serpák extrém gyors idő alatt értek fel

Mikel és Gelje, két világklasszis serpa, elképesztő teljesítményt nyújtottak a Mount Everesten a Suhajda Szilárdért folytatott mentőexpedíció során. Mindössze 20 óra alatt elérték a 8800 méteres magasságot, ami normális körülmények között négy teljes napot venne igénybe. Ezenkívül a csúcson több órán át kutattak és mozogtak fel és le a hegyen, ami hatalmas terhelést jelentett. Sajnos, a keresés eredménytelenül zárult. Őszinte részvétünk a családnak!

„Mindent megtettünk, minden tőlünk telhetőt, de nem találtuk meg a holttestét Szilárdnak” - nyilatkozták. 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

hónyomás

az 1 cm magas hóréteg tömege 1 m2-en kb. 1 kg; ennyivel "nyomja" a talajt. Szokásos... Tovább

hús

szűkebb értelemben a vágóállatok harántcsíkolt izomzata (izomszövet) a vele szoros... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek