Globális szinten az élelmiszertermelést és kereskedelmet napjainkban két kulcsfontosságú trend határozza meg. Az egyik alapvetően a közgazdasági alapelvekre épül. A folyamatokat a - többi iparághoz hasonlóan - a kereslet-kínálat határozza meg, ami alapvetően a mennyiségi kérdéseket vet fel: a világ élelmiszer iránti kereslete rohamosan nő, elsősorban a népesség növekedése és a fogyasztói szokások megváltozása, másodsorban a bioüzemanyagok elterjedése miatt. Míg a keresleti oldal mozgatórugója Kína, a kínálati oldalon Afrika a kulcsszereplő - fekete kontinens hatalmas termelési potenciállal és kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik. meglepően érzékelteti a kérdést: ha Afrika potenciálját kihasználnánk, és mondjuk Zambia mezőgazdasági termelésre alkalmas területeinek 60%-át ténylegesen bevonnánk a termelésbe, akkor a világ élelmiszerellátásának problémája jó időre megoldódna.
A mennyiségi mellett a másik meghatározó terület az élelmiszertermelés tágabb értelemben vett a minőségi vonatkozásai. Az föld lakossága egyre jobb minőségű élelmiszert követel, egyre olcsóbban, így az élelmiszerbiztonság is elsődleges kérdésé vált. A nyomás az egyre szélesebb középosztály felől érkezik: a „globális középosztályt” napjainkban megközelítőleg 2 milliárd embert alkotja, ami 2030-ra 5 milliárd főre nő, ezzel párhuzamosan pedig milliárdok emelkednek ki a mélyszegénységből, akik mind növekvő igényekkel lépnek fel. Eközben 1 milliárd embernek még mindig korlátozott hozzáférése lesz az alapvető élelmiszerekhez, a különböző társadalmi csoportok közötti különbség pedig egyre nő, ami tovább tetézi a problémákat.
A keresleti oldal növekvő igényeivel szemben kínálati oldal sokkal lassabb reagálási képességgel rendelkezik, amelynek elsősorban technológiai okai vannak. Az emberiség egyik legnagyobb kihívásáról van szó: az egyre „éhesebb” világ élelmiszerellátásáról, amit a jelenlegi termelési módszerekkel, technológiai megoldásokkal nem lehet megoldani - szögezte le Lamy.
Ez a két alapvető folyamat határozza meg tehát napjaink élelmiszertermelését, és mindkettő egyre sürgetőbb megoldásért kiált. Az egyetlen út a termelékenység növelése, méghozzá fenntartható módon, azaz a fenntarthatóan intenzív mezőgazdaság, mind alapelv megvalósítása, a technológiai feltételek és módszerek kifejlesztése és alkalmazása.
„Egyre komplexebb és rendkívül változékony gazdasági környezetben, szélsőségbe hajló időjárási feltételek mellett kellene úgy gazdálkodni, hogy az hosszútávon is fenntartható jövedelmezőséget eredményezzen. Ez hatalmas kihívást jelent a gazdálkodók számára hazánkban, illetve a hasonló feltételrendszerrel bíró más országokban is, mondja Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója. Az elkövetkező években a növénytermesztés kiemelt lesz a lakosság élelmiszerellátása, a takarmányipar ellátása és az egyéb ipari igényeket kiszolgáló-képessége szempontjából. A jövőben azok a gazdálkodók lesznek versenyelőnyben, akik ehhez az összetett feltételrendszerhez igazítják a termesztéstechnológiájukat – mutat rá a szakember. E szükségleteket látva nincs alternatívája a még termelékenyebb és fokozottan élelmezési célú mezőgazdaságnak.
Az eseményen a Syngenta bemutatta az általa kezdeményezett un. Good Growth Plan programot, amely a Syngenta részéről hat kötelezettségvállalást jelent a fenntartható mezőgazdaság biztosítására. Eszerint a cég a termelőkkel együttműködve olyan termelési feltételeket teremt, amelyben a környezeti fenntarthatóság mellett nő az élelmiszerbiztonság valamint javul a növények termőképessége és a termőföld termékenysége. Ezáltal a termelő gazdaságok eredményessége, munkahelymegtartó képessége is jobb lesz.
Lapozz a cikk folytatásáért
Forrás: agrárszektor
