Számos olyan cserebogárfaj ismert hazánkban, melyek gyümölcskultúrákban esetenként érzékeny károkat okozhatnak a virágok vagy gyümölcsök pusztításával. Az ilyen kárt a kifejlett bogarak (az imágók) ok

Hirdetés

Gyümölcs- ill. virágkárokat okozó cserebogárfélék kémiai kommunikációja: egy évtized kutatási eredményei

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Számos olyan cserebogárfaj ismert hazánkban, melyek gyümölcskultúrákban esetenként érzékeny károkat okozhatnak a virágok vagy gyümölcsök pusztításával. Az ilyen kárt a kifejlett bogarak (az imágók) okozzák. Munkacsoportunk azért kezdett bele e fajok kémiai kommunikációjának vizsgálatába, hogy az imágókat befogni képes csapdák kifejlesztésének tudományos alapjait tisztázza. Ellentétben ugyanis az oly jól ismert, különféle molylepkék szexferomonját tartalmazó, az elôrejelzésben alkalmazott csapdákkal, a cserebogarak esetében a csapda magát a kárt okozó bogarakat fogná be, és így e csapdák alkalmazásával lehetôség nyílhat megfelelôen nagy bogártömeg befogásakor a kár közvetlen csökkentésére is.
Gyümölcs- ill. virágkárokat okozó cserebogárfélék kémiai kommunikációja: egy évtized kutatási eredményei

Kutatásaink során VARb3 kódnévvel nagy fogókapacitású, módosított varsás csapdatípust fejlesztettünk ki, mely az összes, kipróbált cserebogárfaj fogására rendkívül alkalmasnak bizonyult.
A témában elért egyik elsô kutatási eredményünk hatékony szexattraktáns felfedezése volt a zöld és a rezes cserebogár (Anomala vitis, A. dubia) (Coleoptera, Scarabaeidae, Rutelinae) hímjeire.


A továbbiakban kiderült, hogy a (R,Z)-5-(-)-(oct-1-enyl)-oxacyclopentan-2-one a kunsági zöld cserebogár (A. solida) szexattraktánsa. Mindhárom bogárfaj lombkártevôként van számon tartva.
Az utóbbi években számos jelentés érkezett a zöld cserebogárnak érô ôszibarackon okozott kártételérôl is, ami ellen – mivel a már folyó szüret idôszakában jelentkezik – hagyományos rovarölô szerekkel nagyon nehéz védekezni.


Több éves, tömegcsapdázásos kísérleteinkben azt találtuk, hogy az ôszibarackos szegélyén kettôs sorban elhelyezett csapdák alkalmazásával az Anomala fajok okozta gyümölcskárt elfogadható mértéken sikerült tartani.
Szintetikus virágillatanyag-csalétket fejlesztettünk ki a bundásbogár (Epicometis hirta) (Coleoptera, Scarabaeidae, Cetoniinae) fogására, mely fahéjalkohol és transz-anetol elegyét tartalmazza.
A bundásbogár a virágok, ill. termések (pl. szamóca és más bogyósok) megrágásával okoz károkat. A faj vizuális ingerek iránt is érzékeny. A leghatékonyabb vizuális (élénkkék) és a kémiai (fenti virágillatanyag-keverék) kombinálásával igen hatékony bundásbogárcsapdát sikerült kifejleszteni, amely biztató eredmények szerint gyérítésre is alkalmas lehet.


Sok komponensbôl álló virág-illatanyagos csalétkeket fedeztünk fel, és optimalizáltunk az aranyos és rezes virágbogarak (Cetonia a aurata, Potosia cuprea) (Coleoptera, Scarabaeidae, Cetoniinae) fogására, melyek egyes helyeken jelentôs gyümölcskárokat okoznak szintén ôszibarackon.
Meglepô volt, hogy e fajok csak a kémiai inger jelenlétében mutattak színpreferenciát, jelezve, hogy még közeli rokon fajok esetében is eltérô vizuális és kémiai kommunikációs stratégiák létezhetnek, és ezek ismerete fontos a megfelelô csapda fejlesztéséhez.


A mezôgazdasági gyakorlatban jól ismertek és széleskörûen alkalmazottak a gyümölcskártevô molyok feromoncsapdái. A gyümölcsösökben azonban nem csak molyok károsítanak, hanem számos más rovarcsoport képviselôi is.
Ezek egyike a cserebogárfélék csoportja (Coleoptera, Melolonthidae), melynek egyes tagjai imágóként vagy lárvaként jelentôs károkat okozhatnak a levélzet, a virágok, a gyümölcsök károsításával vagy a gyökerek megrágásával.
Kutatócsoportunk számára nagy kihívás volt, hogy e bogarak kémiai kommunikációját tanulmányozva az egyes cserebogárfajok csalogatására alkalmas csalétkeket fedezzünk fel, azok befogására felhasználható csapdákat fejlesszünk ki. Intézetünk alapításának 125. évfordulója talán megfelelô ünnepi alkalmat ad arra, hogy ez irányú kutatásainknak az elmúlt évtizedben elért eredményeit összefoglaljuk.


Kutatásaink folyamán már a kezdeti szakaszban külön problémaként jelentkezett, hogy a hagyományos, az odacsalogatott molylepkéket ragacslapján megfogó fermoncsapda-típusok nem voltak használhatóak, hiszen ezek a nagy termetû, erôs bogarak könnyen kiszabadították
magukat a ragasztó fogságából. Fejlesztômunkánk eredményeképpen a kilencvenes évek végére kifejlesztettünk és optimalizáltunk egy módosított varsás csapdatípust, melynek kódneve CSALOMON® VARb3, amely az általunk vizsgált cserebogárfajok mindegyikét igen hatékonyan képes befogni (1. ábra) (Imrei és Tóth 2002, Schmera és mtsai 2004). A továbbiakban eredményeinket alcsalád szerinti csoportosításban tárgyaljuk.

Rutelinae alcsalád

A cserebogarak csoportjában az elsô sikert a zöld cserebogár (Anomala vitis Fabr.) szexattraktánsának fölfedezésével könyvelhettük el (Tóth és mtsai 1994). Szabadföldi kísérletekben az akkoriban cserebogarak feromonjaként ismert vegyületeket kipróbálva azt tapasztaltuk, hogy a (E)-9-nonen-1-olt tartalmazó csapdák mindenütt nagy számban fogták a zöldcserebogár-hímeket (1. táblázat).

Hirdetés


A további kísérletek során kiderült, hogy a zöldcserebogár-hímeket vonzó vegyület hasonló erôsséggel csalogatja a rezes cserebogár (A. dubia Scop.) hímjeit is (1. táblázat). A két faj számos lelôhelyen hasonló populációsûrûségben jelentkezett (bár voltak olyan területek is, ahol csak a fajok egyike fordult elô), és nem sikerült semmiféle olyan különbséget felfedezni a két faj feromoncsalétekre repülése között, ami hasonló esetekben a reproduktív izolációt szolgálja (pl. eltérô optimális dózis, a válaszadás napi ritmusában vagy a rajzás szezonalitásában levô különbség stb.). Bár feltételezhetjük, hogy esetleg nyomokban termelt, eleddig még ismeretlen további feromonkomponensek szelektívebbé tehetik a két faj feromonális kommunikációs csatornáit, tökéletes elkülönültséget valószínûleg ezek sem tesznek lehetôvé, ti. számos esetben figyeltünk meg természetes körülmények között „keresztbe” párosodást (vagy legalábbis párosodási kísérletet) a zöld és a rezes cserebogarak között.


Gyakorlati szempontból végül is elônyös, hogy attraktánsunk mindkét fajt egyaránt jól fogja, mivel mindkét faj ismert károsító hazánkban.
Az utóbbi években különösen gyakran hallhattunk a zöld cserebogár kártételérôl érô ôszibarackon.
Több éves eredmények alapján úgy tûnik, hogy az általunk felfedezett attraktánssal ellátott varsás csapdákkal az ültetvény szegélyét (kettôs sorban) „beszegve” ez a kár elfogadhatóan alacsony szintre szorítható vissza (Voigt és Tóth 2000, 2002, 2004, Voigt és mtsai 2005), vagyis ebben a kivételes esetben a feromoncsapdák nemcsak elôrejelzési célokra, hanem közvetlen gyérítésre is alkalmasak.


A zöld és rezescserebogárattraktáns felfedezését eredményezô kísérletsorozat egyik kísérletében még egy harmadik rokon fajt, a kunsági zöld cserebogarat (A. solida Er.) is észleltünk: egy példányt fogott egy, az (R,Z)-5-(okt-1-enil)-oxaciklopentán-2-onnal csalétkezett csapda, egy másik példányt pedig egy olyan csapda, amely ezt a vegyületet és decenil homológjának keverékét tartalmazta.

 Ennek a sovány indikációnak alapján kezdtünk részletesebb kísérletekbe a kunsági zöld cserebogáron, amihez délebbre, Bulgáriába kellett „vonulnunk”, mivel ez a faj hazánkban általában eléggé ritkán fordul elô. A vegyületet egyébként korábban néhány, Japánban honos Anomala faj feromonjából azonosították (Leal 1991, Leal és mtsai 1993, 1994a, 1994b), és a felfedezô W. Leal az A. cuprea Hope japán nevébôl kiindulva a „buibuilakton” elnevezést vezette be (Leal 1991). Bulgáriai kísérleteink sikerrel igazolták a buibuilakton (R)- enanciomerjének csalogató hatását, így a vegyületet a kunsági zöld cserebogár hatékony szexattraktánsaként írhattuk le (2. ábra) (Tóth és mtsai 2003b). A vegyülettel csalétkezett csapdák a bolgár tapasztalatok alapján jól használhatók szükség esetén a faj észlelésére és rajzásának követésére.

Cetoniinae alcsalád

A másik cserebogárcsoport, amellyel érdekes eredményeket értünk el, a viráglátogató Cetoniinae alcsaládba tartozó fajok csoportja.
Ezeknél nem feromonokkal, hanem a virág (mint táplálékforrás) és a rovar közötti kémiai kommunikációban szerepet játszó allelokemikáliákkal dolgoztunk. E fajoknál a kémiai ingereken kívül igen fontosak egyes vizuális ingerfajták is.

 A bundásbogár (Epicometis hirta) például csalogatóanyag nélkül is nagy számban repül bele különféle, élénk színû csapdákba, amelyek közül a világoskék színû fogja a legtöbb bogarat. Az általunk felfedezett szintetikus virágillat-csalogató kombináció, amely fahéjalkoholt és transzanetolt tartalmaz (Tóth és mtsai 2003, 2004), a kék csapdák fogásait tovább növeli – így mûködik a „tudományos mûvirágkészítés” (3. ábra) (Schmera és mtsai 2004)! A szintetikus csalétekkel ellátott kék VARb3 csapdák mind hímeket, mind nôstényeket hasonló arányban fognak (4. ábra) (Schmera és mtsai 2004). Ez a csapdakombináció alkalmas lehet tömeges csapdázás módszerével a bundásbogárkárok közvetlen csökkentésére is. A szerbiai Bácskából Ivan Sivcev szamócásokban a fenti csapdák alkalmazásával jelentôs populációés kárcsökkentést ért el, ugyanô almásokban is rendkívül kedvezô tapasztalatokról számolt be (Sivcev, szem. közl.). Legújabb eredményeink alapján erôs csalogató hatású kombinációt és csapdakészítményt sikerült kidolgozni az aranyos rózsabogár (Cetonia a. aurata) és a rezes virágbogár (Potosia cuprea) fogására is (Imrei és mtsai, elôkészületben).

Hirdetés


A több éve folyó kísérletek során a legalkalmasabbnak két, egyenként három komponensû elegy mutatkozott, melyek a közös 3-metil eugenol és transz-anetol komponenseken kívül vagy feniletilalkoholt, vagy fenilacetaldehidet tartalmaztak harmadik komponensként. E két keveréket közvetlenül összehasonlítva úgy találtuk, hogy a feniletilalkoholt tartalmazó mindkét faj esetében hatékonyabb, akár a hím, akár a nôstény fogásokat vizsgáljuk (5. ábra).

Van még azonban lehetôség a csalétek hatásának további növelésére is. Ha ugyanis erjedô almadarabokat helyezünk a szintetikus csalétekkel ellátott csapdákba, azok fogását szignifikánsan megnövelhetjük (6–7. ábra). A almából származó, hatásnövelô illatanyag(ok) szerkezetének felderítése folyamatban van.



Ilyen csapdákat gyümölcsösökben üzemeltetve sikerült az érésben lévô ôszibarackon okozott kellemetlen Cetonia-kárt csökkenteni hazai és külföldi vizsgálatokban is (Voigt és mtsai 2005, B. Baric, szem. közl.).
Nagyon érdekes, hogy az egyes cserebogárfajok színpreferenciája hogyan mutatkozik meg kémiai inger nélkül, ill. kémiai inger jelenlétében (8. ábra). A bundásbogár kémiai inger távollétében nem repül be az átlátszó csapdákba, de igen erôsen vonzódik a kék színhez, ill. kisebb mértékben más élénk színekhez is. A közeli rokon sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta Poda) csalétek nélküli csapdák esetén viszont a sárga árnyalatokat preferálja. Kémiai inger jelenlétében fogásokat tapasztalhatunk az átlátszó csapdákban is, de erôsen kiugrik a zöldessárga színárnyalat.


Az aranyos rózsabogár és a rezes virágbogár csalogatóanyag nélkül egyik színre sem reagál. Kémiai inger jelenlétében azonban valamelyest a kék színt preferálják. Összehasonlításképpen bemutatjuk még a zöld cserebogár berepülését feromoncsalétekkel ellátott, különbözô színû csapdákba – itt nem mutatkozik szignifikáns különbség. (Természetesen csalétek nélküli csapdák zöld cserebogarat sem képesek fogni, akármilyen színûek legyenek is. Egyébként a zöld cserebogár is nappal aktívan repülô faj.) A színérzékenység hiánya a zöld cserebogárnál esetleg magyarázható azzal, hogy a többi faj esetében a csapdák a táplálkozási forrás (virág) irányába való tájékozódást próbálja kihasználni, itt viszont feromonális (párosodással összefüggô)
kommunikációról van szó. Gyakorlati szempontból lényeges tanulság, hogy az egyes kártevô fajokra más és más vizuális és kémiai ingerkombináció lehet optimális, amit a megfelelôen hatékony csapdák fejlesztésekor feltétlenül kísérletesen meg kell vizsgálni.

Köszönetnyilvánítás

E munkát az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete alapításának 125. évfordulóján Intézetünknek ajánljuk. Az egyes kísérleteket részben a T017693, T029126, T37569 sz. OTKA pályázatok, ill. az NKFP OM-00116/2001 és NKFP 4/012/2004 szerzôdésszámú alprogramok támogatásával végeztük.

 

Tóth Miklós, Imrei Zoltán, Schmera Dénes, Vuts József
(MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102.)
Voigt Erzsébet
(Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató fejlesztô Kht., Budapest)
Szarukán István, Harmincz Krisztina
(Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen)
Mitko Subchev
(Bolgár Tudományos Akadémia Zoológiai Kutatóintézete, Szófia, Bulgária)

Növényvédelem 41 (12), 2005

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

nyelőcsőszűkület és -elzáródás

okozhatja eltömődés (pl. idegen testek és takarmányrészek fennakadása), összenyomatás... Tovább

donor

Az a szervezet, amelynek valamely szervét, szövetét v. sejtjét mest. beavatkozással, ált.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.