Magyarországon a kalászosgabona-termesztésnek nagy hagyománya van, a vetésterület jelentôs részét e növénycsoport foglalja el, ezzel az egész mezôgazdaság eredményességét befolyásolja. Kalászos gaboná

Kalászos gabonák gyomirtása

Gyulai Balázs és Kocsis László
Hirdetés

Magyarországon a kalászosgabona-termesztésnek nagy hagyománya van, a vetésterület jelentôs részét e növénycsoport foglalja el, ezzel az egész mezôgazdaság eredményességét befolyásolja. Kalászos gabonát az elmúlt három évben az 1. táblázat adatai szerint termesztettek. A termelés eredményessége nagymértékben függ a gyomosodástól, illetve a védekezés hatékonyságától. Korábban az agrotechnikai, földmûvelési eljárások fôként a gyomszabályozást vették figyelembe. Ennek a technológiának fontos eleme volt a vetésforgó (ritka és a sûrû sorú, tavaszi, illetve ôszi vetésû növények, egyszikû, kétszikû kultúrnövények sorrendbe állítása) és a talajmûvelés gyakorisága.
Kalászos gabonák gyomirtása, a Növényvédelem cikke, Gyulai Balázs, Kocsis László, gyomnövények, védekezés

A kalászos gabona termőterülete

Hosszú idôn keresztül a kisparaszti gazdálkodásban az agrotechnika jellemzô eleme volt a gyakori, de sekély talajmûvelés. Ezekhez a viszonyokhoz leginkább a mélyen gyökerezô évelô gyomnövények alkalmazkodtak a legjobban.
Késôbbiekben az agrotechnika (a mûvelés mélysége, a vetésszerkezet megváltozása, trágyázás, a gyomirtó szer használata) jelentôsen megváltoztatta a gyomosodási viszonyokat. Jelenleg a kalászosgabona-vetések gyomosodását a vetésidô, a vetést követô csapadékviszonyok, a talajtípus, az elôvetemény és nem utolsósorban
a területen alkalmazott gyomirtó szerek határozzák meg.


A gyomosodásra a meteorológiai tényezôknek is jelentôs a hatásuk.
Ôszi kalászosokban a korai vetés és csapadékos október esetén már ôsszel megindulhat az erôteljes gyomosodás, késôi vetésben vagy száraz idôjárási körülmények között a csírázás az enyhébb téli napokra és a kora tavaszi idôszakra esik.
Vetés utáni, csapadékos idôjárásban, az ôsszel kelô, kora tavaszi áttelelô egyéves gyomnövényfajok (árvacsalánfajok, pásztortáska, tyúkhúr, veronikafélék), illetve az ôsszel és tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyévesek (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, perje és rozsnokfajok, a kétszikû kék búzavirág, mezei árvácska, mezei tarsóka, pipacs, pipitérfajok, ragadós galaj, sebforrasztó zsombor, szarkalábfajok, szikfûfajok, vetési hérics stb.) tömegesen jelenhetnek meg az ôszi kalászos gabona területein.


A gyomfertôzött búza tavasszal rosszabbul bokrosodik, fejlôdése lelassul. Az áttelelô vagy kora tavasszal csírázó gyomállományt kiegészítik a tavasszal kelô nyár eleji egyévesek (hélazab, füstikefajok, repcsényretek, vadrepce) és a tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (keserûfûfajok, parlagfû, parlagi szikárka, szelíd csorbóka, tarló tisztesfû, ugari szulákpohánka, árvakelésû napraforgó stb.), valamint az évelôk (apró szulák, mezei acat, útszéli zsázsa). A gyomok késôi kártétele a szárba indulás, a kalász- és szemképzés gátlásában, a betakarítás akadályozásában nyilvánul meg.


A szántóföldi növénytermesztésben az utóbbi idôszakban jelentôs változások történtek:
– a vetésszerkezetben,
– a talajmûvelésben,
– a gyomirtó szer használatban,
– a tulajdonosi szerkezetben, amely a kalászos gabonafélék gyomosodási viszonyaira is hatott.

A búza jelentős gyomfajai fontossági sorrendben


A változások hatását a 2. táblázat mutatja be. A hazai gyomfelvételezés eredménye jól mutatja az ebszékfû (1. ábra) erôs terjedését.
A legveszélyesebb gyomok közül a mezei acat (2. ábra) évtizedek óta tartja a veszélyességi pozícióját, a ragadós galaj (3. ábra) az utóbbi húsz évben 17 helyet lépett elôre.
A 2. táblázatból az is látható, hogy a napraforgó-árvakelés is nagy problémát okozhat.
Vizsgálatok szerint a betakarításkori kaszatpergés ôsszel és tavasszal is kikelhet. A fô gondot a tavaszi kelés okozza. A napraforgó-árvakelés csírázása elhúzódó, így a kalászos gabonákban akár az egész tavaszi idôszakban jelen lehet.


Természetesen az egyes kalászos gabonák gyomosodásában van különbség, melyet fôként a vetésidô és a kultúrnövény habitusa határoz meg. Befolyásoló tényezô lehet az adott faj, fajta bokrosodásának mértéke, szármagassága és a kalász, illetve a buga alakja. A felmérések szerint a bókoló kalászú fajták a betakarítás elôtti elgyomosodásra kevésbé érzékenyek. A rövid szalmájú fajták elgyomosodása a tenyészidôszak végén nagyobb lehet.


Az ôszi árpa átlagos gyomviszonyai nem térnek el lényeges mértékben az ôszi búza gyomösszetételétôl, legfeljebb annyiban, hogy az ôszi árpa (gyorsabb kezdeti növekedése miatt) kevesebb helyet hagy az ôszi kelésû gyomnövényeknek. Az egyéves egyszikû gabonagyomok (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, hélazab) azonban az ôszi árpát is túlnôhetik (4. ábra).


A kora ôszi vetésû rozs és a tritikále intenzív ôszi fejlôdése következtében az ôsszel kelô és áttelelô gyomfajok kártételére nem érzékeny.


Hiányosan kelt állományban (5. ábra) természetesen számítani kell az ôszi és kora tavaszi gyomkelésre.
A tavaszi vetésû kalászos gabonafélék a gyomnövények kártételére fokozott mértékben érzékenyek.


A tavaszi kalászos gabonában a legjelentôsebb gyomok
• kora tavasszal csírázó egyéves gyomfajok:
– pipacs,
– mezei tarsóka,
– szarkalábfajok,
– vetési hérics,
– ragadós galaj,
– pipitérfajok;
• tavasszal kelô nyár eleji egyévesek:
– hélazab,
– repcsényretek,
– vadrepce;
– nyár utói egyévesek:
– disznóparéj,
– libaparéj,
– keserûfûfajok,
– parlagfû,
– ugari szulákpohánka,
– árvakelésû napraforgó.


A felsorolt gyomnövényeken kívül helyenként, a tábla egyes részeiben az évelô egy- és kétszikûek: tarackbúza, folyondár szulák, mezei acat, útszéli zsázsa is számottevô gyomfertôzést okozhatnak.
A kalászosokban található gyomok károsítási potenciálja különbözô, melyet az alkalmazandó gyomirtási technológiában figyelembe kell venni.


A 3. táblázatból látható, hogy a ragadós galaj és a vadzab csekély elôfordulása is számottevô termésveszteséget okoz (1,8, illetve 5,3 db/m2 átlagos elôfordulás).

A gyomok károsítási potenciálja gabonában

GYOMSZABÁLYOZÁSI MÓDSZEREK

Agrotechnikai módszerek

A gyomnövények elleni védekezés a földmûvelés rendszerében alapvetô fontosságú szempont. A hatékony védekezéshez mindenekelôtt meg kell akadályoznunk a gyomok terjedését, elszaporodását, és törekednünk kell a talaj jó kultúrállapotának fenntartására. Ezt különbözô preventív, termesztéstechnológiai és mechanikai eljárással lehet elérni.

Preventív módszerek


– A gyomok betelepülésének megakadályozása
Ez a módszer fôként az évelô, vegetatív úton erôteljesen szaporodó gyomnövények terjedését gátolhatja meg. A betelepült évelô gyomok irtása a késôbbiekben mind mechanikailag, mind vegyszeresen már nagyobb problémát okozhat.
– Gyommentes vetômag használata
A generatív úton terjedô, a területen még nem elôforduló gyomok megjelenését gátolhatja meg. Fontos lehet a keresztes kultúrák és a kalászos gabona vetésváltási rendszerben.
– Szerves trágya helyes tárolása
A rosszul kezelt szerves, illetve istállótrágya sok gyommagot tartalmazhat, mellyel a szántóterületeket fertôzhetjük, és a kalászos
gabonákban is problémát okozhat.
– A takarmányok gyommagmentességére való törekvés
A gyommaggal fertôzött takarmány az állat bélcsatornáján keresztül a trágyába kerülve, bizonyos gyomfajok elterjedését okozhatja.
– Munka- és betakarítógépekkel tisztítatlan állapotban a még nem fertôzött területekre a gyomok különbözô szaporítóképletei átvihetôk.
– Ruderális területek gyommentesítése
Az elhanyagolt ruderális területekrôl a kalászos gabonakultúrák is fertôzôdhetnek bizonyos gyomokkal.

Hirdetés

Termesztéstechnológiai módszerek

– Vetésváltás rendszere (okszerû növényi sorrend kialakítása)
Törekedni kell az ôszi és tavaszi vetésû, egyés kétszikû, sûrû és ritka sorú kultúrnövények váltására.
– A fajta megválasztása (tenyészidô, fejlôdési dinamika)
A gyomokkal erôsebben fertôzött területen javasolható a nagyobb bokrosodási képességû, gyorsabb kezdeti fejlôdésû fajták kiválasztása.
– Ideális vetési körülmények kialakítása (vetôágy, vetésidô, csíraszám, vetési mód, a vetés mélysége)
Újabb vizsgálatok szerint az ôszi kalászos gabonák a hagyományosnál korábbi idôszakban vethetôk. Ilyen körülmények között a sekélyebb vetés, illetve a csökkentett vetômagmennyiség is elegendô. A kultúrnövény bokrosodása már az ôsz folyamán nagyon erôteljes, így gyomelnyomó képessége is jobb.
A tavaszi kalászos gabonák vetését is a lehetô legkorábbi idôpontban kell elvégezni.
A köztermesztésben lévô fajták jó fagytûrô képességûek. Korai vetéskor a vetômagmennyiség is csökkenthetô.
– A betakarítás idôpontjának megválasztása (lehetôleg a gyommagvak érése elôtt)
– A trágyázás rendszere (tápanyagadag, a kijuttatás módja, idôpontja)
A trágyázással törekedni kell arra, hogy a kultúrnövény versenyképesebb legyen a gyomokkal szemben.

Mechanikai módszerek


– Talajmûvelés
A váltakozó mélységû és gyakoriságú talajmûvelés eredményes lehet a gyomszabályozásban. Terjedôben van a talajvíz megôrzését szolgáló mûvelési eljárások alkalmazása. Véleményünk szerint ez az eljárás a kevésbé gyomos területeken alkalmazható.
– Növényállományban a gyomok mechanikai irtása
Régebben, a kisparaszti gazdálkodásban rendszeres volt az ôszi kalászos gabonák fogasolása. Ezzel az eljárással nagyon sok, kevésbé fejlett, sekélyen gyökerezô gyom irtható volt. Jelenleg is alkalmazható ez az eljárás, illetve javasolható a gyomfésû használata.

Vegyszeres védekezés

A kalászos gabonák gyomosodási viszonyait figyelembe véve a vetésterület egy részén szükséges a gyomirtó szerek használata.
Az eredményes és gazdaságos gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gabonatáblák gyomfertôzöttségének táblaszintû ismerete, mert a megfelelô gyomirtó szer csak ennek alapján választható ki.
A gabonavetésekben a gyomnövények kelését, fejlôdését folyamatosan figyelni kell.
Az elsô gyomfelvételezést – különösen csapadékos idôjárásban – még ôsszel el kell végezni.
A másodikat kora tavasszal, amikor az ôszi búza még nem indult fejlôdésnek; a harmadik gyomfelvételezés optimális idôpontja a magról
kelô kétszikû gyomfajok tömeges kelése idején van. Ha a terület hélazabbal fertôzött, úgy a búza szárbaindulásának kezdetén mérjük fel a fertôzöttségi szintet, hogy a védekezés szükségességét
megállapíthassuk.
A gyomirtás a munka technikai kivitelezését tekintve alapvetôen két idôpontban, ôsszel és tavasszal végezhetô el.

Az ôszi gyomirtás

Az ôszi gyomirtás elvégezhetô a búza vetése után, annak kelése elôtt preemergensen, vagy a búza kelése után, ún. „ôszi korai” posztemergensen.
A preemergens gyomirtásnak vannak általános szabályai, amelyeket be kell tartanunk. Erôsen porosodó, erózióra, deflációra és vízállásra hajlamos területeken ne végezzünk preemergens kezelést. A fitotoxikus károsodás elkerülésére fontos az egyenletes, 4–6 cm-es vetésmélység azért, hogy a gyomirtó szerek ne mosódhassanak le a búzaszemek csírázási zónájába.


Az ôszi „korai” posztemergens gyomirtásnak is vannak szabályai. A „korai” posztemergens gyomirtás a már kikelt gyomnövények ellen irányul, azok herbicidérzékeny fenológiai szakaszában. A magról kelô egyszikû gyomfajok (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit) esetében ez a gyökérváltás idôpontja (1–3 leveles állapot), a magról kelô kétszikû gyomfajoknál pedig a szik–2 valódi leveles stádium (6. ábra).


Az ôszi gyomirtás szükségességét több tényezô is befolyásolja. Elsôsorban az éghajlati és domborzati viszonyok, valamint a gyombiológiai sajátosságok, de természetesen az üzemszervezési,
gazdaságossági tényezôk is rendkívül fontosak. Nyugat-Európa csapadékosabb tájegységein a gyomirtott gabonatáblák jóval nagyobb hányadán végeznek ôszi kezeléseket, mint Magyarországon.


Az éghajlati adottságokból adódóan természetesen hazánkban sem alkalmas a teljes vetésterület ôszi gyomirtásra. Csapadékban gazdag idôjárásban az ôszi búza gyors csírázása mellett a T1-T2-es életformájú gyomnövények (ragadós galaj, pipitér, ebszékfû, árvacsalánfajok, veronika, árvácska, tyúkhúr, nagy széltippan) csírázása is megindul a területért, a vízért és a tápanyagért, versengve a kultúrnövénnyel. Az ôszi búza a keléstôl a bokrosodás végéig a legérzékenyebb a gyomosodásra. A csírázó növényállománynak nincs gyomelnyomó képessége, ezért a gyomnövények jelentôs mértékben visszavetik a fiatal gabonát a fejlôdésben. A gyomkonkurencia korai kikapcsolásával a búza zavartalan fejlôdését tesszük lehetôvé, mert az ôsszel elgyomosodott állomány szinte behozhatatlan hátránnyal indul tavasszal.

Hirdetés


Az ôszi gyomirtást ott célszerû végrehajtani:
– ahol törvényszerûen számíthatunk ôszi gyomkelésre,
– ahol gyomfelvételezéskor a kikelt gyomnövények egyedszáma meghaladja a veszélyes szintet,
– ahol a tavaszi gyomirtást várhatóan nem tudjuk idejében megoldani,
– ahol az éghajlati, domborzati adottságok miatt a nehezen járható, késôn felszáradó területek gyomirtása biztonságosabban alapozható az ôszi kezelésre.

A tavaszi gyomirtás

A hagyományosnak mondható tavaszi posztemergens kezeléseknek is vannak szabályaik, amelyeket be kell tartanunk. Hormonhatású készítményekkel (MCPA, 2,4-D, MCPP, 2,4-DP, dikamba) éjszakai fagyok és 25 °C feletti léghômérséklet esetén, továbbá pangóvizes területeken és szárba indult búzában nem végezhetô el a kezelés. Egyes szulfonil-urea hatóanyagok (klórszulfuron, triaszulfuron) utóveteményre szóló korlátozásait vegyük figyelembe.


A gabonatáblák gyomirtása a következôk miatt szükséges:
– Az aratás idôpontjának kitolódásával megnôtt azon gyomfajok egyedszáma, melyek az aratás idôpontjára magot érlelnek, szaporítva ezzel a talajok gyommagkészletét.
– Az intenzív búzafajtáknak kisebb bokrosodási erélyük, alacsonyabb száruk miatt gyengébb a gyomelnyomó képességük.
– Az évelô kétszikû gyomnövényeket (mezei acat, folyondár szulák) jóval alacsonyabb költségszinten tudjuk a kalászosokból kiirtani, mint egyes kétszikû kultúrnövényekbôl.
A kalászos gabonafélékben a 4. táblázatban felsorolt készítmények engedélyezettek.
A különbözô hatóanyagú készítmények hatásspektrumát az 5. táblázat tartalmazza.


A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében meghirdette a Központi Költségvetés, valamint az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályait. Ez a támogatási rendszer csupán ôszibúza-, ill. ôsziárpa-kultúrákra vehetô igénybe.
A támogatás igénylôjének a teljes gazdasága területén alkalmazkodnia kell a „Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot” és a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” (156/2004. /X. 27./ FVM rendelet) feltételrendszerében szereplô elôírásokhoz.


A rendelet a következô feltételeket írja elô:
– monokultúrás termesztés nem lehetséges,
– a vetésforgóban szigorú elôírások vannak, pl. a napraforgót 5 év után lehet ugyanabba a táblába vetni, a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem lehet több 75%-nál, szója, napraforgó, repce nem követheti egymást, kukoricát csak csekély nitrogénigényû növény követhet stb.,
– a mechanikai gyomirtást a gyomok virágzása elôtt kell elvégezni,
– évenként eltérô mélységû talajmûvelést kell alkalmazni,
– a szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területrôl.
A növényvédelmet érintô elôírások:
– kizárólag engedélyezett szert szabad használni (6–7. táblázat),
– a szereket szakszerûen kell tárolni,
– a göngyölegeket meg kell semmisíteni,
– megfelelô mûszaki állapotú gépekkel szabad dolgozni.
A természet- és tájvédelem elôírásai:
– a parcellaméret nem változtatható meg,
– melioratív meszezés nem engedélyezett,
– a gyomos táblaszegély kaszálását kifelé haladva kell elvégezni,
– a fasorokat meg kell védeni.
A talajerózió megakadályozása végett:
– az eróziónak kitett területeken a tavaszi növények vetéséig talajfedettséget kell biztosítani,
– szintvonalas talajmûvelést kell alkalmazni,
– 12%-nál lejtôsebb területen kapásnövény nem termelhetô.
A talaj szervesanyag-tartalmának megôrzése céljából:
– tarlóégetés tilos,
– betakarítás utáni tarlóhántás elvégzése.
Rend a gazdaságban:
– az utakat jó állapotban kell tartani,
– hulladékmentes környezetrôl kell gondoskodni.
Nyilvántartások:
– gazdálkodási napló, permetezési napló vezetése,
– a dokumentumokat 5 évig meg kell ôrizni.
A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozóan:
– talajvizsgálat és trágyázási terv megléte,
– a hígtrágya megfelelô kezelése,
– a nitrátérzékeny területeken a fokozott gondosság.


A rendeletalkotó a vegyszeres gyomirtásban mindenképp hangsúlyozza a gyomfelvételezést és az eredmények alapján a táblán belüli differenciált gyomirtási technológia alkalmazását.
A távérzékelés és a GPS alkalmazása ezt lehetôvé is teszi.
Összefoglalva megállapítható, hogy a kalászos gabonákban a gyomszabályozást több módon, az egyes módszerek párhuzamos alkalmazásával kell megoldani. Ilyen módszerek: preventív, termesztéstechnológiai, mechanikai, vegyszeres. Ezek az eljárások a térinformatikára alapozva akár egyes táblarészeken is alkalmazhatók.

A készítmények felhasználási területei

A kalászos gabonák gyomirtására engedélyezett hatóanyagok


A kalászos gabonák gyomirtására engedélyezett hatóanyagok

A körny. gazdálkodási célprogramokban engedélyezett, illetve tiltott készítmények őszi búzában

A körny. gazdálkodási célprogramokban engedélyezett, illetve tiltott készítmények őszi búzában


A körny. gazdálkodási célprogramokban engedélyezett, illetve tiltott készítmények őszi árpában

A körny. gazdálkodási célprogramokban engedélyezett, illetve tiltott készítmények őszi árpában


Gyulai Balázs és Kocsis László
Fejér Megyei NTSz, 2481 Velence,
Ország út 230.

 

Növényvédelem 10 (41), 2005

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

kemencebokor

a legelőn a bükkcserjék hajtásait az állatok lerágják, emiatt azok búboskemence alakot... Tovább

borjú viselkedése

a borjú örökletes megnyilvánulásait igyekeznek kedvezően alakítani. Szopás közben a borjú... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.