A Bizottság 2005/46/ek irányelve

A Bizottság 2005/46/ek irányelve

hirdetes
a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek az amitráz maximális szermaradványértéke tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)
A Bizottság 2005/46/ek irányelve, 37/2005. (IV. 27.) FVM RENDELET a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról

Tekintettel  az  Európai  Közösséget  létrehozó szerződésre,tekintettel a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásról szóló, 1986. július 24-i 86/362/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére, tekintettel  az  állati  eredetû  élelmiszerekben, illetve  azok  felületén  található  peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 6/363/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikkére,
tekintettel az egyes növényi eredetû termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok  megengedett  legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelvre
(3) és különösen annak 7. cikkére, mivel:
(1) Az amitráz elnevezésû meglévő hatóanyagot a 2004/141/EK (4) bizottsági határozat értelmében nem vették fel a 91/414/EGK irány- elv (5) I. mellékletébe. Az említett határozat előírja, hogy az ezt a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek használata a Közösségben a továbbiakban nem engedélyezett, kivéve bizonyos korlátozott számú felhasználási területet, amelyeken jelenleg nincs más lehetőség  (nem  helyettesíthető  alkalmazások).
(2) Az (1) preambulumbekezdésben említett bizottsági  határozat  fokozatos  megszüntetési időszakot  engedélyezett,  ezért  helyénvaló, hogy a Közösségben az érintett anyag használatának  tekintetében  fennálló  tilalomra alapozott  maximális  szermaradványérték csak az anyagra vonatkozó fokozatos megszüntetési időszak leteltével alkalmazható.
(3) Az  állatgyógyászati  felhasználásból  eredő szermaradványok  tekintetében  az  amitráz maximális  szermaradványértékeit  az  állati termékek vonatkozásában a 2377/90/EK tanácsi rendelet (6) keretében határozták meg. A  fent  említett  maximális  szermaradványértékeket  helyénvaló  ebben  az  irányelvben figyelembe venni.
(4) A  közösségi  maximális  szermaradványértékeket és a Codex Alimentarius (7) által javasolt értékeket hasonló eljárásokat követve értékelték és állapították meg. Az amitrázra vonatkozóan a Codex-ben korlátozott számú  maximális  szermaradványérték  szerepel.  Az  ezen  irányelvben  megállapított  maximális szermaradványértékek meghatározása során a fent említett maximális szermaradványértékeket   figyelembe   vették. A  közeljövőben  visszavonásra  javasolandó Codex  maximális  szermaradványértékeket nem vették figyelembe. A Codex maximális szermaradványértékek  alapján  meghatározott  maximális  szermaradványértékeket  a fogyasztók számára jelentett kockázat szempontjából  értékelték,  a  fogyasztók  szempontjából kockázat nem áll fenn.
(5) Annak  biztosítása  érdekében,  hogy  a  fogyasztók ne legyenek kitéve a növényvédő szerek tiltott használatából eredő szermaradványok hatásának, a maximális szermaradványértékeket a vonatkozó termék/peszticid kombinációkra az analitikailag kimutatható legalacsonyabb értéken kell meghatározni.
 (6) Ezért az amitráz használata miatt keletkező, a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/ EGK  irányelvek  mellékleteiben  szereplő peszticidmaradványok közül több módosítása  szükségessé  vált  az  ezekre  vonatkozó használati tilalom megfelelő felügyeletének és ellenőrzésének, valamint a fogyasztók védelmének érdekében.
(7) A 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/ EGK irányelv vonatkozó mellékleteit ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(8) Az  ezen  irányelvben  előírt  intézkedések összhangban  vannak  az  Élelmiszerlánc-  és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, elfogadta az irányelvet.


37/2005. (IV. 27.) FVM RENDELET a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról


A   növényvédelemről   szóló   2000.   évi XXXV.  törvény  65.  §-a  (2)  bekezdésének  a) pontjában foglalt felhatalmazás alapjána következőket rendelem el:

1. §

A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának  részletes  szabályairól  szóló  7/2001.
(I. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §- a a következő 33-36. pontokkal egészül ki:
„33. Belépési hely: az a hely, ahol a növények, növényi termékek és egyéb anyagok először lépnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) vámterületére; légi szállítás esetén  a  repülőtér,  tengeri  vagy  folyami  szállítás esetén a kikötő, vasúti szállítás esetén a vasútállomás,  más  szállítás  esetén  pedig  a  Közösség határának átlépési helye szerint illetékes vámhivatal.
34. Rendeltetési hely: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet  végrehajtására  vonatkozó  rendelkezések megállapításáról szóló, a Bizottság 1993. július  2-i  2454/93/EGK  rendelete  (a  továbbiakban: 2454/93/EGK rendelet) 340b. cikkének (3) bekezdésében meghatározott hely.
35. Szállítmány: egy vagy több tételből álló, a  vámeljáráshoz  vagy  más  eljáráshoz  előírt egyetlen  okmánnyal  (növényegészségügyi  bizonyítvány,  más  okmány  vagy  jelölés)  kísért árumennyiség.
36.  Közösségi  tranzit:  vámfelügyelet  alatt álló  áruk  továbbítása  a  Közösségi  Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK  rendeletének  (a  továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 91. cikke szerint, a Közösség vámterületének két helye között.”

hirdetes

2. §

(1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növény egészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági  ellenőrzés  alá  vont  károsítók  természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének  és  terjedésének  megelőzését  szolgáló  intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére  alkalmas  hatékony  eljárások  alkalmazása, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági   Szervezetének   Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménye (a továbbiakban: ENSZ   FAO   Növényvédelmi   Egyezmény) alapján a növényegészségügyi bizonyítvány, a re-export   növényegészségügyi   bizonyítvány vagy  ezek  elektronikus  változatának  kiállítása.”
(2) Az R. 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A növényvédelmi hatóság e rendeletben meghatározott feladatai teljesítése során köteles együttmûködni   a   hazai   és   más   tagállami növényegészségügyi és vámhatóságokkal.
(5) A növényvédelmi hatóság és a vámhatóság közötti együttmûködés részletes feltételeit a minisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által megkötött megállapodás tartalmazza.”

3. §

Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezéseket abban az esetben, ha a) a nem ültetésre szánt növény az 1. számú melléklet A. részében, illetve a 2. számú melléklet A. részében felsorolt károsítóval csupán csekély mértékben fertőzött, vagy b) az ültetésre szánt növényeknek a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt károsítóira megállapított megfelelő toleranciák esetében,  amelyeket  előzőleg  a  tagállamok növényegészségügyi  hatóságaival  egyetértésben és a megfelelő károsító veszélyesség elemzés alapján választottak ki.”

4. §

Az  R.  5.  §-a  a  következő  (3)  bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vámhatóság a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru behozatalakor haladéktalanul értesíti az illetékes Szolgálatot, és annak intézkedéséig a szállítmányt feltartóztatja.”
 


5. §

Az R. 5/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7)  A  vámalakiságok  elvégzésekor  a  harmadik országból érkező, a 6. számú melléklet B. részében fel nem sorolt növényekből, növényi termékekből  és  egyéb  anyagokból  álló  szállít- mányokat  vagy  tételeket  növényegészségügyi vizsgálatban kell részesíteni, amennyiben feltételezhető,  hogy  a  szállítmány  vizsgálatköteles terméket tartalmaz. Amennyiben a vámellenőr-és  során  megállapítják,  vagy  alapos  gyanúja merül fel annak, hogy egy harmadik országból érkező szállítmány vagy tétel a 6. számú melléklet B. részében, vagy a 4. számú mellékletben felsorolt, be nem jelentett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból áll, vagy azokat tartalmazza, akkor a vámhatóság a Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatja.”


6. §

Az R. 14. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Magyarországon nem honos, az 1-2. számú  mellékletben  fel  nem  sorolt  károsítók megjelenéséről, illetve annak gyanújáról, a tervezett vagy megtett növényegészségügyi intézkedésekről  a  minisztérium  haladéktalanul  írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben  foglaltaknak  megfelelően  a  meghatározott szervezeteket  és  intézményeket.  Az  intézkedések a Bizottság döntéséig foganatosíthatók.
(5) A Magyarországon nem honos, az 1. szá- mú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók előfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy a B. részében felsorolt károsítók Ma- gyarország  területének  olyan  részén  történő megjelenéséről, ahol azok korábban nem voltak jelen, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben  foglaltaknak  megfelelően  a meghatározott szervezeteket és intézményeket

7. §

(1)  Az  R.  14/A.  §-a  (2)  bekezdésének  b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Védett zónának minősül minden olyan terület, ahol] „b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsítók bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén;  egy  károsítót  akkor  kell  egy  területen megtelepedettnek tekinteni, ha ismert, hogy az ott előfordul, és ha e területen a károsító mente- sítésre nem tettek hatósági intézkedéseket, vagy ha a megtett intézkedések legalább két egymást követő éven át hatástalannak bizonyultak.”
(2) Az R. 14/A. §-a a következő (8) bekez- déssel egészül ki:
„(8)  Amennyiben  a  védett  zóna  területén megjelenik az a károsító, amelyre a védett zónát elismerték, a minisztérium a károsító megjelenéséről, a mentesítési program végrehajtásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a Bizottságot.”


8. §

(1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Központi Szolgálat az 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott előírások alól kérelemre,  rendkívüli  esetben  felmentést  adhat, amennyiben a zárlati károsítók terjedésének veszélye nem áll fenn, és a növényt, növényi terméket  vagy  egyéb  anyagot  Magyarországgal határos  harmadik  ország  határzónájában  termesztik, állítják elő vagy használják fel, és a határzónához  közeli  magyarországi  területre  feldolgozás céljából kívánják behozni.”
(2) Az R. 15. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe   a   következő   rendelkezések   lépnek, egyidejûleg az R. 15. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3)  A  Központi  Szolgálat  az  engedélyt  a vámhatóság véleményének beszerzése után határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekről.
(4) Az engedély hatálya alá tartozó árut kísérő okmányokon fel kell tüntetni az áru származási helyét.
(5)  Az  engedély  kiadása  után  a  Központi Szolgálat  nyilvántartásba  veszi  a  feldolgozás helyét és az azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adatait. Ezeket az adatokat rendszere- sen  karbantartja  és  a  Bizottság  rendelkezésére bocsátja.
(6) Az engedélyt a vizsgálatköteles áru beléptetésekor a vámhatóság részére be kell mutatni.”


9. §

Az R. 36/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4)  A  növények,  növényi  termékek  és egyéb  anyagok  vásárlói  –  mint  a  növénytermesztéssel  hivatásszerûen  foglalkozó  végfelhasználók  –  kötelesek  a  növényútleveleket legalább egy évig megőrizni és hivatkozási számaikat nyilvántartásukban feltüntetni.”


10. §

Az R. 36/G. §-a a következő (2) és (3) bekez- déssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (2)–(8) bekezdés  számozása  (4)-(10)  bekezdésre  változik:
„(2) A Szolgálat az ellenőrzéseket feladatterv alapján végzi el. A szemlék, illetve az azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése  után  a  Szolgálat  a  növényegészségügyi  állapotot  jegyzőkönyvben  rögzíti,  illetve az esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a laboratórium laboratóriumi bizonyítványt állít ki.
(3) Másik tagállamból származó növények, növényi termékek vagy más áruk feltartóztatása esetén a Központi Szolgálat a Szolgálattól kapott  bejelentés  alapján  azonnal  tájékoztatja  a származási  országot,  valamint  a  Bizottságot  a feltartóztatásról és a tervezett vagy foganatosított intézkedésekről.”

 

Forrás: EU Hírek

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

kétnövésű gyapjú

az a csekély értékű gyapjú, amelyben a szálak kisebb-nagyobb hányada szakadt. Hosszabb... Tovább

egypatás háziállat

az egypatás háziállatok (pl. —>ló, szamár, öszvér) az ötujjú ősöktől származnak,... Tovább

Tovább a lexikonra