Erről a gigantikus méretekkel rendelkező méhfajtáról majd’ negyven éve gondolják úgy, hogy egyetlen egy példánya sem él, kihaltnak tekintették a szakértők is. Most azonban mindenki megdöbbent, ugyanis ismét felbukkant néhány egyede!
Ismételten felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfajtája Indonéziában. A különleges rovar hüvelykujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a házi méheknél nagyjából négyszer nagyobb. Utoljára 38 éve látták a Megachile pluto névre keresztelt fajtát, ezért is volt félő, hogy teljesen kihalt, azonban most megpillantottak egy példányt az Indonéziában található Észak-Maluku tartományban.
Egy fán található termeszvárban látták meg ausztrál és észak-amerikai biológusok az egyetlen nőstény egyedet, több mint kétméteres magasságban. Clay Bolt rovarfotósnak sikerült lefotózni a méhet, elmondása szerint lélegzetelállító volt megpillantani a repülő bulldogot. Csodálatos látványt nyújtott, és szenzációs volt hallani a hatalmas szárnyainak zümmögését, ahogy elrepült mellette.
1858 óta ismerjük az indonéz óriásméheket, ekkor fedezte Alfred Russel Wallace, brit felfedező és természettudós az indonéziai Bacan-szigeteken, melyek a Malaku-szigetcsoporthoz tartoznak. A nevét is a felfedezőről kapta, angolul Wallace-féle óriásméhnek hívják. Wallace úgy írta le, hogy hatalmas, fekete és darázsszerű, aminek a szája olyan, mint a szarvasbogáré.
Az óriásméh méretei ellenére rejtőzködő életet ét, szinte semmit nem lehet tudni arról, hogy a most megpillantott nőstény hogyan készített gyantából fészket a fán élő termeszek birodalmában. A nőstények elérik a négy centiméteres hosszúságot, ezzel szemben a férfi példányok „csak” két és fél centiméteresre nőnek meg.
1981-ben került a tudósok szeme elé egy példánya, akkor Adam Messer, amerikai entomológus három indonéziai szigeten is megfigyelte. Azt is látta, hogy a nőstény hatalmas szájával gyantát és faanyagot gyűjt, hogy megépítse termeszbiztos fészkét. Mindezek után sajnos hiába keresték a kutatócsoportok az óriásméhet, sehol sem bukkantak rá. Egészen mostanáig, ez pedig azt is jelenti, hogy a frissen felfedezett nőstény példány újraéleszti a reményt, mely szerint a térség erdőiben még rejtőzik néhány egyede ennek a rendkívüli fajnak.
Sajnos a mezőgazdasági terjeszkedés miatti erdőirtás fenyegeti az ő létét is, és megint csak sajnos a gyűjtők is hatalmas veszélyt jelentenek az óriásméhre, akik nem meglepő módon hatalmas méretei miatt vadásszák – kereskedelmét pedig jelenleg semmi sem tiltja.
