notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

Hirdetés

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

P.M.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Hiába a büszkeségünk, komoly gondok vannak a pálinka ismertségével külföldön. 2004-es EU-rendelet kimondja, hogy a pálinka magyar, és ez nagyon komoly lökést adott a hazai pálinkaszektor fejlődésének, de ez még mindig kevés az igazi sikerhez.

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

A pálinka, mint nemzeti kincs

Az „Agrárium 2014”-en Maros Róbert, a Rézangyal pálinkaház tulajdonosa engedett betekintést a kereskedelmi pálinkakészítés piaci nehézségeibe. Maros Róbert előadásában ismertette a pálinkával kapcsolatos szabályozás evolúcióját. Prezentációját a 2004-es EU-rendelettel kezdte, amely kimondta, hogy a pálinka magyar, és ami nagyon komoly lökést adott a hazai pálinkaszektor fejlődésének. Ekkortól kezdtek létrejönni a professzionális pálinkafőzők. 2008-ban érkezett egy új pálinkatörvény, amely bevezette a pálinkazárjegyet. Ezt sajnos nem kísérte marketingkampány, így a legtöbben a mai napig nem tudnak róla, hogy létezik ilyen, és ezért többnyire nem is szempont a fogyasztói választások során.

 

A szakember emlékeztetett rá, hogy 2010-ben jött a kormány „pálinka-szabadságharca”, amely alapjaiban forgatta fel a hazai a szeszesital-piacot. Maros Róbert hozzátette, hogy Brüsszel nemrég kifogást emelt a szabályozás ellen, és azóta nem lehet biztosabbat tudni a kérdésben.

 

Az NRC 2012-ben készített egy online felmérést, ami kimutatta, hogy a pálinka újra a legnépszerűbb szeszes ital. Egyrészt fellendülés mutatkozik a piacon, másrészt viszont csökken a bolti/éttermi fogyasztás. Hivatalos statisztikák szerint a szabad forgalomba kerülő alkoholtermék-értékesítés 2009-hez képest mostanra 40%-kal csökkent.

Hirdetés

 

Mindezek következtében csökkenek az adóbevételek, közel 80-100 milliárd forintos becslés látott napvilágot az elmúlt négyéves időszakra vonatkozóan. A legális szereplők mostanra igen nehéz helyzetbe kerültek, sokuk hamarosan ellehetetlenülhet, ami mellett megnövekedtek az egészségügyi kockázatok is a nem jó minőségű párlatok megjelenésével.

 

A lehetséges megoldások között lehetne az adómentesség megszüntetése, de az nem tűnik reális megoldásnak, fogalmazott a Rézangyal tulajdonosa. Felvetette azonban, hogy regisztráltatni kellene a pálinkafőzőket és a lefőzött mennyiséget, de ami ennél is fontosabb, hogy „brutális ellenőrzés és szankcionálás” történjen ebben a szegmensben.

 

Suller György Attila őrnagy a NAV vám- és jövedéki szóvivő megerősítette az előadásban mutatott számokat, kiegészítette azonban azzal, hogy míg 2008-ban 28 kereskedelmi főző volt Magyarországon, addig jelenleg már 108 van, ami azt jelzi, hogy a házi főzés mellett is számos új kereskedelmi főző alakult.

Hirdetés

 

 

Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgatója kifejtette, hogy a házi főzés pálinkakultúrát is teremt, és tapasztalataik szerint azok a személyek, akik komolyan gondolják, hogy pálinkát főznek, azok meghatározó részt minőségi italokat készítenek, amelyekre büszkék is lehetnek.

 

Mészáros Kálmán hangsúlyozta, hogy a Nébih több alkalommal vizsgálta a házi főzésű pálinkákat. Kiemelte, hogy a szervezet a legkorszerűbb gépi berendezésekkel rendelkezik, amelyekkel már mindent mérni tudnak.

 

Kovács Dávid, a BOLS Hungary Kft. marketingigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy számos kutatás bizonyította, hogy ma Magyarországon az egyik legjobb hívó szó, a „házi”, amely nagyban segíti a nem kereskedelmi főzők értékesítéseit. A marketingszakember kitért arra is, hogy az általa képviselt társaság nem forgalmaz pálinkákat, de a közvetett hatások az ő értékesítési számaikon is tetten érhetőek voltak.

 

További képek

 

Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha az Európai Bíróság elmeszeli a hazai pálinkafőzési törvényt, Kovács Dávid úgy fogalmazott, hogy az üzleti évre vonatkozóan készítettek különböző kockázatelemzéseket, és ezek mind azt mutatták, hogy érdemben ebben az esetben sem történne semmilyen azonnali változás a piacon, hiszen egyrészt egy ilyen döntés esetén bizonyosan lenne türelmi idő, másrészt pedig az eddig lefőzött mennyiségek akár több évig is eltarthatnak.

 

Az exportlehetőségek tekintetében Maros Róbert elmondta, hogy a „pálinka” szó rendkívül ismeretlen külföldön. Nemrég Bécsben szponzoráltak egy rendezvényt, ahol szinte az összes helyinek el kellett magyarázni, hogy mi is az a pálinka, pedig az osztrák főváros alig 1,5 órára van Budapesttől. Maros Róbert beszélt arról is, hogy jelenleg Londonban próbálkoznak, még hozzá azért, mert a kimutatások szerint több százezer magyar él kint, akik közül sokan a vendéglátásban dolgoznak, és ez egy jó lehetőség lehet a cég számára. Ettől függetlenül elmondható, hogy a legtöbb országban komoly nehézségek mutatkoznak a pálinka külföldi értékesítésében.

 

Kovács Dávid hozzátette, hogy több esélyt lát arra, hogy esetleg egy márka, brand kitörjön, és az esetleg az magával húzza a többi pálinkát is, de arra kevés esélyt lát, hogy önmagában a pálinka fogalmát ismertté lehessen tenni külföldön.

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

Forrás: agrárszektor

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
335 491
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 919 666
Közösség

terimés takarmány

Az olyan laza állagú,többnyire szálastakarmány (kevéssé ülepedett széna,kukoricaszár... Tovább

vállalati egyesülés

egy v. több önálló mg. vállalat új vállalatban való működése, az önálló vállalatok... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 132

Átlagos értékelés: 5.0