notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

Hirdetés

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

P.M.

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Hiába a büszkeségünk, komoly gondok vannak a pálinka ismertségével külföldön. 2004-es EU-rendelet kimondja, hogy a pálinka magyar, és ez nagyon komoly lökést adott a hazai pálinkaszektor fejlődésének, de ez még mindig kevés az igazi sikerhez.

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

A pálinka, mint nemzeti kincs

Az „Agrárium 2014”-en Maros Róbert, a Rézangyal pálinkaház tulajdonosa engedett betekintést a kereskedelmi pálinkakészítés piaci nehézségeibe. Maros Róbert előadásában ismertette a pálinkával kapcsolatos szabályozás evolúcióját. Prezentációját a 2004-es EU-rendelettel kezdte, amely kimondta, hogy a pálinka magyar, és ami nagyon komoly lökést adott a hazai pálinkaszektor fejlődésének. Ekkortól kezdtek létrejönni a professzionális pálinkafőzők. 2008-ban érkezett egy új pálinkatörvény, amely bevezette a pálinkazárjegyet. Ezt sajnos nem kísérte marketingkampány, így a legtöbben a mai napig nem tudnak róla, hogy létezik ilyen, és ezért többnyire nem is szempont a fogyasztói választások során.

 

A szakember emlékeztetett rá, hogy 2010-ben jött a kormány „pálinka-szabadságharca”, amely alapjaiban forgatta fel a hazai a szeszesital-piacot. Maros Róbert hozzátette, hogy Brüsszel nemrég kifogást emelt a szabályozás ellen, és azóta nem lehet biztosabbat tudni a kérdésben.

 

Az NRC 2012-ben készített egy online felmérést, ami kimutatta, hogy a pálinka újra a legnépszerűbb szeszes ital. Egyrészt fellendülés mutatkozik a piacon, másrészt viszont csökken a bolti/éttermi fogyasztás. Hivatalos statisztikák szerint a szabad forgalomba kerülő alkoholtermék-értékesítés 2009-hez képest mostanra 40%-kal csökkent.

Hirdetés

 

Mindezek következtében csökkenek az adóbevételek, közel 80-100 milliárd forintos becslés látott napvilágot az elmúlt négyéves időszakra vonatkozóan. A legális szereplők mostanra igen nehéz helyzetbe kerültek, sokuk hamarosan ellehetetlenülhet, ami mellett megnövekedtek az egészségügyi kockázatok is a nem jó minőségű párlatok megjelenésével.

 

A lehetséges megoldások között lehetne az adómentesség megszüntetése, de az nem tűnik reális megoldásnak, fogalmazott a Rézangyal tulajdonosa. Felvetette azonban, hogy regisztráltatni kellene a pálinkafőzőket és a lefőzött mennyiséget, de ami ennél is fontosabb, hogy „brutális ellenőrzés és szankcionálás” történjen ebben a szegmensben.

 

Suller György Attila őrnagy a NAV vám- és jövedéki szóvivő megerősítette az előadásban mutatott számokat, kiegészítette azonban azzal, hogy míg 2008-ban 28 kereskedelmi főző volt Magyarországon, addig jelenleg már 108 van, ami azt jelzi, hogy a házi főzés mellett is számos új kereskedelmi főző alakult.

Hirdetés

 

 

Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgatója kifejtette, hogy a házi főzés pálinkakultúrát is teremt, és tapasztalataik szerint azok a személyek, akik komolyan gondolják, hogy pálinkát főznek, azok meghatározó részt minőségi italokat készítenek, amelyekre büszkék is lehetnek.

 

Mészáros Kálmán hangsúlyozta, hogy a Nébih több alkalommal vizsgálta a házi főzésű pálinkákat. Kiemelte, hogy a szervezet a legkorszerűbb gépi berendezésekkel rendelkezik, amelyekkel már mindent mérni tudnak.

 

Kovács Dávid, a BOLS Hungary Kft. marketingigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy számos kutatás bizonyította, hogy ma Magyarországon az egyik legjobb hívó szó, a „házi”, amely nagyban segíti a nem kereskedelmi főzők értékesítéseit. A marketingszakember kitért arra is, hogy az általa képviselt társaság nem forgalmaz pálinkákat, de a közvetett hatások az ő értékesítési számaikon is tetten érhetőek voltak.

 

További képek

 

Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha az Európai Bíróság elmeszeli a hazai pálinkafőzési törvényt, Kovács Dávid úgy fogalmazott, hogy az üzleti évre vonatkozóan készítettek különböző kockázatelemzéseket, és ezek mind azt mutatták, hogy érdemben ebben az esetben sem történne semmilyen azonnali változás a piacon, hiszen egyrészt egy ilyen döntés esetén bizonyosan lenne türelmi idő, másrészt pedig az eddig lefőzött mennyiségek akár több évig is eltarthatnak.

 

Az exportlehetőségek tekintetében Maros Róbert elmondta, hogy a „pálinka” szó rendkívül ismeretlen külföldön. Nemrég Bécsben szponzoráltak egy rendezvényt, ahol szinte az összes helyinek el kellett magyarázni, hogy mi is az a pálinka, pedig az osztrák főváros alig 1,5 órára van Budapesttől. Maros Róbert beszélt arról is, hogy jelenleg Londonban próbálkoznak, még hozzá azért, mert a kimutatások szerint több százezer magyar él kint, akik közül sokan a vendéglátásban dolgoznak, és ez egy jó lehetőség lehet a cég számára. Ettől függetlenül elmondható, hogy a legtöbb országban komoly nehézségek mutatkoznak a pálinka külföldi értékesítésében.

 

Kovács Dávid hozzátette, hogy több esélyt lát arra, hogy esetleg egy márka, brand kitörjön, és az esetleg az magával húzza a többi pálinkát is, de arra kevés esélyt lát, hogy önmagában a pálinka fogalmát ismertté lehessen tenni külföldön.

Íme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkátÍme, a csúf igazság: a magyarokon kívül senki nem ismeri a pálinkát

Forrás: agrárszektor

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
600 765
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
1 313 847
Közösség

endoszkópia

a belső szervek (orr, garat, légcső, gyomor, végbél, hasüreg, hüvely stb.) meg- és... Tovább

ipari robot

a mezőgépgyártásban is általában alkalmazható olyan automata, amelynek többirányú... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 132

Átlagos értékelés: 5.0