Főként a csonthéjas gyümölcs-ültetvényeket károsította a március közepi fagy, de lehet, hogy az idei szőlőtermés sem lesz az igazi.

Hogyan viselték a gyümölcsfák a fagyokat?

Főként a csonthéjas gyümölcs-ültetvényeket károsította a március közepi fagy, de lehet, hogy az idei szőlőtermés sem lesz az igazi. A március 17-én 170-180 méteres magasságon mért mínusz 10 Celsius fokos hőmérséklet 50%-ban károsította a rügyeket, az ennél magasabban fekvő területeken a kár ugyan 50% alatt maradt, de az érzékenyebb fajták ezen a magasságon is teljesen elfagytak. Ezek közé tartozik a Ceglédi bíbor, amely valószínűleg 2013-ban egyáltalán nem hoz termést.


Főként a csonthéjas gyümölcs-ültetvényeket károsította a március közepi fagy, de lehet, hogy az idei szőlőtermés sem lesz az igazi.

Az igazi termésbecsléseket persze majd csak virágzás után lehet megtenni, a kár összege is akkor lesz majd kiszámítható. A hideg márciusi időjárás a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeket több helyen is károsította, a gyümölcsösök a legnagyobb kárt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc környékén szenvedték. A cseresznye-, az alma-, a körte-ültetvények esetében kedvezőbb a helyzet, ezeknél nem tapasztaltak jelentősebb károkat. A fűtött hajtatásos termesztés esetében jelenleg a fényhiány jelent gondot – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke, aki szerint a hazai termesztésű gyümölcsöknél nem kell majd ellátási gondokkal számolni.
Az almatermésű gyümölcsöknél nem lehet nagymértékű a fagy miatti károkozás, a csonthéjasoknál viszont a korai érésű és érzékeny kajszibarack-ültetvények egyes helyein 60-70%-os is lehet a kár.


Bár a fagykár mértékét biztosan csak a virágzás és terméskötődés után lehet megállapítani, a március közepén mért mínusz 10 és mínusz 17 fokos hidegek nagy valószínűséggel okoznak terméskiesést - közölte Berta Béla, a BAZ-megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.


A dél-borsodi térségben fagykár főként a csonthéjas gyümölcsöket - a kajszit, őszibarackot, meggyet, cseresznyét, szilvát - sújtotta, de az alma-, a körte- és a dióültetvények is károsodást szenvedtek.


Bács-Kiskun megye egyes területein már rég nem tapasztaltak ilyen szélsőséges időjárást. A szőlőnél a tizedik héten meginduló nedvkeringéssel egy időben jöttek az igazi mínuszok – így még nem derült ki, valójában mekkora is az a kár, amit az elmúlt hetek időjárása a térségi szőlőültetvényeken és egyéb növényekben okozott.


A korai fajtáknál – mint a Csabagyöngye vagy az Irsai Olivér - bizonyosan elindult a nedvkeringés, ezért ezeknél valószínűsíthető a fagy miatti károsodás. Ezt persze a talajszerkezet is befolyásolja, hisz kötöttebb talajon nehezebben fagy át a felső réteg, így a szőlőt is kevésbé éri károsodás. A szakértők a 2011-es év termésének 60-70%-ra számítanak.

Forrás: EU-Info

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


71/2008. (VI.3.) FVM rendelet

a szõlõtermelési potenciálra, a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és... Tovább

78/2006. (XI. 17.) FVM rendelet

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.... Tovább

Tovább a lexikonra
Növénytermesztés