Világszerte ismerik a mangalicát, azonban kiderült, hogy ma már hamisítják is. Először 2009-ben érkezett az a hír, hogy Japánban hamis mangalicahúst terjesztenek, azonban ma már világszerte hamisított húsok tejednek.
Miután az őshonos mangalicát világszerte elismerték, egyre jobba elkezdett terjedni a környező országokban, de mivel magyar különlegességről van szó, elengedhetetlen lenne hazai kézben tartani, ezért a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete Kárpát-medencei és világszinten is integráló szerepre törekszik. Mostanra ez a feladat egyre sürgetőbb lett, ugyanis több helyen hamisítják a mangalicát. Ma már az Egyesült Államoktól Japánig mindenhol ismerik és elismerik az őshonos magyar sertésfajtát. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete erre az ismertségre épít is, de azt mondják, a nemzetközi siker nem minden. Tóth Péter, az egyesület elnöke szerint meg kell őrizni a fajtát annak, ami. A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában kijelentette, a mangalica egyértelműen a vidék sertése, és jellemzően háztáji és családi gazdaságokban terjedt el. Az utóbbi időben két új elem jelent meg az egyesület tevékenységében, mondta az elnök: az egyik a kistérségi mintaprogramokban való aktívabb részvétel. Jelenleg Nógrád megyében szerveződik egy ilyen gazdatársaság, Balkány községben is van, illetve az edelényi kistérségben, Szalonna községben is indul egy részben állami támogatású mangalicaszalonna-projekt. Az egyesület a kezdeményezések mellé áll, így a mangalicát nemcsak mint terméket, hanem mint vidékfejlesztési elemet, eszközt is propagálják, mondta Tóth Péter.
Emellett – mivel elég sok mangalica került ki a határon túlra, s nincs már meg az állománynak az a zártsága, amely a kilencvenes évekig megvolt – ki kell bővíteni a tenyésztőszervezet munkáját. Ez azért is indokolt, mivel a környező országokban még hamisítani is megpróbálták a mangalicát. Az egyesület a Nemzetstratégiai Intézettel együttműködve összehívta az I. Kárpát-medencei mangalicatenyésztési fórumot, amelyet év elején rendeznek meg. A fórumra határon túli mangalicatenyésztőket is meghívnak, s elindítanak egy koordinációt, tájékoztatott az egyesület elnöke. Hozzátette: az Egyesült Államokban vagy Japánban jobban ismerik a magyar őshonos sertésfajtát, mint néhány környező országban, ezért az egyesület aktívan részt kíván venni abban a munkában, hogy a határon túli magyarság ne csak tenyéssze a mangalicát, hanem nyisson éttermeket, csárdákat, hozzon létre családi mangalicahús-üzemeket, s ezáltal a magyarságukat ne csak a nyelvükben, hanem a konyhájukon keresztül is őrizzék meg, magyarázta Tóth Péter.
A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének világszervezet-alapítási tervei is vannak, amelyben osztrák, német, angol, holland, román, szerb résztvevők is lennének, és komoly érdeklődés van például az amerikai hobbi-mangalicatenyésztők részéről is, hogy belépjenek a magyar egyesületbe, mondta el Tóth Péter.
Forrás: Híradó.hu
