Mi az a monília
A Monilinia nemzetség Disjunctoriae csoportába a birset megbetegítő M. linhartiana, a galagonyán károsító M. johnsonii, a naspolyán tüneteket okozó M. mespili tartozik, míg a Junctoriae csoport tagjait a gyümölcstermő növények barnarothadását okozó gombáknak is mondják. Ide tartozik a főleg csonthéjasokat fertőző M. fructicola és a M. laxa. A M. fructicola kórokozó elsősorban a csonthéjasokon okoz barna rothadást.
Főbb gazdanövényeinek a meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva, mandula számítanak, de az almatermésőeket (alma, birs, körte) is megbetegíti, sőt a szőlő is a gazdanövényei közé tartozik. A növényvédősök a gombát különböző díszkörtéken és -szilvákon is megtalálták, de kiderült az is, hogy a babérmeggy hajtásvégeinek lankadásáért, száradásáért és a babarózsa virágpusztulásáért is ez a kórokozó felelős.
A M. laxa főleg a csonthéjasokat károsítja, néha az almaterméseken is megtalálható. A gazdanövények körébe tartozik a meggy, a cseresznye, a kajszi, az őszibarack, a szilva, a mandula, és néha megtalálható az almán, körtén, birsen, naspolyán is. De megbetegíti a díszkörte, -cseresznye, vérszilva fajokat is. Szép virágaik idő előtti pusztulásáért is ez a kórokozó felelős.
A M. fructigena is igazi sok gazdanövényű faj, hiszen a nemcsak az almaféléket rothasztja, de csonthéjas terméseken is csúf munkát képes végezni. Ez utóbbi, ha járványszerűen támad, akkor csapadékos évjáratokban a termés felét, kétharmadát is képes elpusztítani. Díszkörtén, madárbirs és rózsa (ál)termésén is megfigyelték már.
