Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése, Relationship between the preference of animals for certain grass species

Relationship between the preference of animals for certain grass species

and their quality parameters

Summary

The Department of Grassland Management of the Faculty of Agricultural Sciences of Szent lstván Univesity carried out comprehensive surveys under the leadership of Professor Zoltán Barcsák to examine the popularity of various species of grasses and legumes in grasslands. Since 1978, a large number of experiments have been carried out with various species of animals. In this study, data originating from the Boldva area are, evaluated, where grazing experiments were carried out with Hereford F₁ cattle, and where the most detailed data of all the experiments were obtained. The aim of the research was to evaluate the data from new aspects to find an explanation of the preferences of animals, published earlier, with the help of regression analysis.

The results of the regression analysis show that the grazing behaviour of animals is affected by various factors, which differ for different species. In the case of the most popular plants some characteristics, show a close relationship with the popularity of the plants: the fibre content and digestibility of the plant, and the ratio of fibres and proteins in the plant. These characteristics are in linear relationship with the change in phenological phase, i. c. with the aging of the plants. In the case of non-preferred species, grazing behaviour cannot be explained reliably by the characteristics examined.

Bevezetés és irodalmi áttekintés

Az állattartásban a költségeknek közel kétharmadát a takarmányozási költségek teszik ki. Könnyen belátható, milyen fontos az alaptakarmányok minősége a kérődző állatok tartásában. A különböző állatfajok azonban eltérő követelményeket támasztanak a legelőn termő takarmánnyal szemben.

Ha a legelő állatoknak lehetőséguk van rá, akkor válogatva legelnek. Különböző fajokat más-más rnennyiségben fogyasztanak, illetve bizonyos fajokat egyáltalán nem legelnek le. Milimonka et al. (1998) kísérletekkel bizonyították, hogy azon a legelősza­kaszon válogattak nagyobb mértékben az állatok, ahol több volt a rendelkezésre álló takarmány. Schlitz és Schnyder (1998) a takarmány térbeli heterogenitása és az állatok takarmányfogyasztása közötti osszefüggést vizsgálva megállapította, hogy a legelő álla­tok bőséges takarmánykínálat mellett a takarmány 50%-át nem legelték le. Szűkös takar­mánykínálat esetén az eredmények szerint csak kb. 10 %-ot nem fogyasztottak el. Ivins (1952) véleménye szerint az ízletesség létesít kapcsolatot az állat és a legelő között. Megítélése szerint az ízletesség fontosabb, mint a tápérték.

A legelési viselkedés vizsgálatánál nagyon fontos kérdés, hogy milyen tényezők be­folyásolják azt. Voisin (1968) szerint az íz, az illat és a látvány, valamint az állati ösztön azok a faktorok, amelyek vezérlik az állatokat a kü1önböző növények kiválasztásakor. Több szerző megállapította, hogy a juhok az édes és a savanyú ízeket részesítik előny­ben (Goatscher és Church 1970, Szahó 1979, 1981, Herold és favor 1984). Az egyes növények közötti választást Bell et al. (1979) szerint az illat befolyásolja leginkább.

A szakirodalomban nagyon különböző, esetenként egymásnak ellentmondó vélemé­nyeket találunk a növények ízletességének, kedveltségének befolyásoló tényezőiről. Ez érthető is, hiszen sok tényező, a növényeknek és a környezetnek sok tulajdonsága szóba jöhet. Ezért is fontos, hogy a közölt eredmények értelmezésekor vegyük figyelembe, milyen ökológiai körülmények között történtek a vizsgálatok. A magyarországi legelők adottságaitól nagyon eltérő helyeken született eredményeket csak bizonyos tényezőknél lehet összehasonlítási alapnak tekinteni.

Brouwer (1962) szerint nagyon fontos szerepe van az ízletességben annak is, milyen mennyiségben állnak rendelkezésre az egyes növényfajok a legelőn. Hangsú1yozza továbbá a növények fejlődési stádiumának jelentős befolyását a kedveltségre. Ivins (1952) is megerősíti a növények fejlődési fázisának szerepét az ízletességben. Meg­állapította, hogy a füvek ízletessége a vegetációs idő során változik. A változás olyan nagy mértékű, hogy az első helyről az utolsóra is kerülhet ugyanaz a növény. Vannak olyan növények, amelyeket bármikor szívesen legelnek a szarvasmarhák, de vannak olyanok is, amelyek ízletessége nagyon változó. Mindezek alapjan ízletességi indexet képezett. Ennek nyomán Magyarországon is kialakították az úgynevezett kedveltségi indexet (Horváth et al. 1984). A számítás során a növény szagát, az ember által megál­lapított ízét és az ízletességet leginkább csökkentő tényezőt veszik figyelembe.

A gyepnövények ízletességét befolyásoló tényezők hatását néhány szerző összefüg­gésvizsgálatokkal is alátámasztotta. Milimonka et al. (1998) szerint a húshasznú anyate­henek a 26-28% ADF és 16-20% nyersfehérje-tartalmú takarmányt részesítették előny­ben. Schlitz és Schnyder (1998) megállapítása szerint a takarmányfogyasztás csak akkor van igazolható összefüggésben a takarmány nitrogén- és NDF-tartalmával, ha takarmány­túlkínálat van.