Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése, Relationship between the preference of animals for certain grass species

Hirdetés

Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése

Tasi Julianna-Barcsák Zoltán
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A Gödőllöi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Gyepgazdálkodási Tanszéke Barcsák Zoltán professzor irányitásával kiterjedt vizsgálatokat folytatott egyes pázsitfű- és pillangósvirágú gyepalkotók kedveltségének megállapítása céljából. A sokféle, több állatfajjal elvégzett és 1978 óta folytatott kísérletekből most a legrészletesebb adatokat szolgáltató boldvai termőhelyen, Hereford F1 fajtájú tehenekkel végzett legeltetési vizsgálatokból származó adatokat értékeljük ki eddig nem vizsgált szempontok alapján. Az értékelés célja a korábban már publikált kedveltségi sorrend magyarázatának, megokolásának kísérlete reg¬ressziós elemzés segítségével. A regressziós analízisek eredményeként úgy látszik, hogy az állatok válogatási, legelési viselkedését sok tényező, fajonként különböző tulajdonságok befolyásolják. A kedvelt fajok esetében azonban kiemelhető néhány a vizsgált tulajdonságok közül, amelyek szoros osszefüggést mutatnak az illető fajok kedveltségével. Ezek a tulajdonságok a növények rosttartalma, az általános emészthetőség és a fehérje-rost arány. Ezen tulaj¬donságok lineáris korrelációt mutatnak a növények fenofázisának változásával, az öregedéssel. A nem kedvelt fajok esetében a vizsgált tulajdonságokkal nem magyarázható megbízhatóan a válogatási viselkedés.
Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése, Relationship between the preference of animals for certain grass species

Relationship between the preference of animals for certain grass species

and their quality parameters

Summary

 

The Department of Grassland Management of the Faculty of Agricultural Sciences of Szent lstván Univesity carried out comprehensive surveys under the leadership of Professor Zoltán Barcsák to examine the popularity of various species of grasses and legumes in grasslands. Since 1978, a large number of experiments have been carried out with various species of animals. In this study, data originating from the Boldva area are, evaluated, where grazing experiments were carried out with Hereford F1 cattle, and where the most detailed data of all the experiments were obtained. The aim of the research was to evaluate the data from new aspects to find an explanation of the preferences of animals, published earlier, with the help of regression analysis.

The results of the regression analysis show that the grazing behaviour of animals is affected by various factors, which differ for different species. In the case of the most popular plants some characteristics, show a close relationship with the popularity of the plants: the fibre content and digestibility of the plant, and the ratio of fibres and proteins in the plant. These characteristics are in linear relationship with the change in phenological phase, i. c. with the aging of the plants. In the case of non-preferred species, grazing behaviour cannot be explained reliably by the characteristics examined.

 

Bevezetés és irodalmi áttekintés

 

Az állattartásban a költségeknek közel kétharmadát a takarmányozási költségek teszik ki. Könnyen belátható, milyen fontos az alaptakarmányok minősége a kérődző állatok tartásában. A különböző állatfajok azonban eltérő követelményeket támasztanak a legelőn termő takarmánnyal szemben.

Ha a legelő állatoknak lehetőséguk van rá, akkor válogatva legelnek. Különböző fajokat más-más rnennyiségben fogyasztanak, illetve bizonyos fajokat egyáltalán nem legelnek le. Milimonka et al. (1998) kísérletekkel bizonyították, hogy azon a legelősza­kaszon válogattak nagyobb mértékben az állatok, ahol több volt a rendelkezésre álló takarmány. Schlitz és Schnyder (1998) a takarmány térbeli heterogenitása és az állatok takarmányfogyasztása közötti osszefüggést vizsgálva megállapította, hogy a legelő álla­tok bőséges takarmánykínálat mellett a takarmány 50%-át nem legelték le. Szűkös takar­mánykínálat esetén az eredmények szerint csak kb. 10 %-ot nem fogyasztottak el. Ivins (1952) véleménye szerint az ízletesség létesít kapcsolatot az állat és a legelő között. Megítélése szerint az ízletesség fontosabb, mint a tápérték.

A legelési viselkedés vizsgálatánál nagyon fontos kérdés, hogy milyen tényezők be­folyásolják azt. Voisin (1968) szerint az íz, az illat és a látvány, valamint az állati ösztön azok a faktorok, amelyek vezérlik az állatokat a kü1önböző növények kiválasztásakor. Több szerző megállapította, hogy a juhok az édes és a savanyú ízeket részesítik előny­ben (Goatscher és Church 1970, Szahó 1979, 1981, Herold és favor 1984). Az egyes növények közötti választást Bell et al. (1979) szerint az illat befolyásolja leginkább.

A szakirodalomban nagyon különböző, esetenként egymásnak ellentmondó vélemé­nyeket találunk a növények ízletességének, kedveltségének befolyásoló tényezőiről. Ez érthető is, hiszen sok tényező, a növényeknek és a környezetnek sok tulajdonsága szóba jöhet. Ezért is fontos, hogy a közölt eredmények értelmezésekor vegyük figyelembe, milyen ökológiai körülmények között történtek a vizsgálatok. A magyarországi legelők adottságaitól nagyon eltérő helyeken született eredményeket csak bizonyos tényezőknél lehet összehasonlítási alapnak tekinteni.

Brouwer (1962) szerint nagyon fontos szerepe van az ízletességben annak is, milyen mennyiségben állnak rendelkezésre az egyes növényfajok a legelőn. Hangsú1yozza továbbá a növények fejlődési stádiumának jelentős befolyását a kedveltségre. Ivins (1952) is megerősíti a növények fejlődési fázisának szerepét az ízletességben. Meg­állapította, hogy a füvek ízletessége a vegetációs idő során változik. A változás olyan nagy mértékű, hogy az első helyről az utolsóra is kerülhet ugyanaz a növény. Vannak olyan növények, amelyeket bármikor szívesen legelnek a szarvasmarhák, de vannak olyanok is, amelyek ízletessége nagyon változó. Mindezek alapjan ízletességi indexet képezett. Ennek nyomán Magyarországon is kialakították az úgynevezett kedveltségi indexet (Horváth et al. 1984). A számítás során a növény szagát, az ember által megál­lapított ízét és az ízletességet leginkább csökkentő tényezőt veszik figyelembe.

A gyepnövények ízletességét befolyásoló tényezők hatását néhány szerző összefüg­gésvizsgálatokkal is alátámasztotta. Milimonka et al. (1998) szerint a húshasznú anyate­henek a 26-28% ADF és 16-20% nyersfehérje-tartalmú takarmányt részesítették előny­ben. Schlitz és Schnyder (1998) megállapítása szerint a takarmányfogyasztás csak akkor van igazolható összefüggésben a takarmány nitrogén- és NDF-tartalmával, ha takarmány­túlkínálat van.

A nemzetközi szakirodalomban még sok egyéb tényező (növénymagasság, legelte­tési mód, trágyázás, a takarmányminőség egyes összetevői stb.) hatásáról lehet olvasni, melyek ismertetésétől eltekintünk.

A gödöllői kutatók által 1978 óta folytatott legeltetési kisérletek elsősorban egyes pázsitfű- és pillangósvirágú fajok ízletességének, kedveltségi sorrendjének egyfajú tele­pítéssel történő megállapítására irányultak. A kísérletek eredményei a korábbi publiká­ciók és konferenciákon elhangzott előadások alapján a szakmai közvélemény előtt ismertnek tekinthetők. A legeltetési kisérletek során azonban olyan adatgyüjtés is történt, arnelynek eredményeként a kialakult ízletességi sorrend magyarázatára is kísérletet tehe­tünk. A vizsgált adatok számítógépes feldolgozása, biometriai módszerekkel, regresz­sziós analízissel történő kiértékelése lehetőséget nyújt az adatok új fajta elemzésére. Ebben a dolgozatban az összefüggés-vizsgálatok eredményeit emeljük ki, elemezzük részletesebben. Dolgozatunkkal ahhoz kivánunk hozzájárulni, hogy a legelő állatok válogatási viselkedését, egyes pázsitfű- és pillangósvirágú gyepalkotók kedveltségét magyarázó, befolyásoló tényezők köre bővüljön, és a takarmányminőség befolyásoló szerepe néhány tulajdonság esetében konkretizálódjon.

 

Anyag és módszer

 

A legeltetési kísérleteket 1978-tól Dr. Barcsák Zoltán irányításával végezték az akkori nevén (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, ma Szent lstván Egyetern Gyepgazdálkodási Tanszékének dolgozói. A mostani értékeléshez felhasznált adatok a Boldván, 1978—1980 között h reford—magyartarka F1 fajtájú tehenekkel lefolytatott kisérletekből származnak.

A legeltetési kisérlet során 1978 őszén, Sajó-völgyi öntéstalajon telepített, 200 m hosszú és 21 m széles parcellákon tisztán vetett gyepnövényfajokat vizsgáltunk. A fajok megnevezése és egyben a parcellák egymás melletti helyzete az 1. táb!ázatban olvas­ható. A legelési viselkedés, a növényfajok közötti válogatás megfigyelése minden idő­szakban négy napon keresztül folyt, az első és az utolsó nap eredményeit nem vettük figyelembe a kíértékelésnél. A megfigyelést az első növedékben hat héten keresztül végeztük, május 4-étől június 10-éig, melyből az 1. táblázatban láthatóan hetenként két nap adatait értékeltük ki. A legelő állatállomány száz darab tehénből állt, melyek közül tíz jelölt (jól láthatóan felpántlikázott) állat megfigyelese történt meg. A legeltetési idő mindennap délelőtt és délután 3-3 óra volt, délelőtt 7 órától, délután pedig 3 órától kezdődően, mindíg a hűvösebb napszakban. A megfigyelők a harapások számát táblázat alapján — melyet a 2. táblázat szemléltet — növényfajonként (parcellánként) rögzítették, és félóránkénti intervallumban a legeltetés intenzitásának megállapítása céljából újabb és újabb sort kezdtek. Az ilyen módon rögzített adatokat a feldolgozás során összesítet­ték. A tíz megjelölt állatnak egy-egy ,,számlá1ója” volt, akik a parcellánkénti harapás­számot rögzítették. Ötven harapás egy vonást jelentett, de ha az állat közben másik par­cellára ment, akkor a ,,töredék harapást” számmal beírták a megfelelő helyre. Az egész állatcsoport a megfigyeltekkel együtt legelt, napi adagoló legeltetéssel. A legeltetési időn kívül az állatok karámban tartózkodtak, és csak a legelt füvet kapták. Az 1. táblázatban közölt adatok a tíz jelölt állat megfigyelésének átlagaiból származnak.

Az egy óra alatti átlagos harapásszám alapján állt össze az első gyepnövedékben vizsgált fajok kedveltségi rangsora.

I. táblázat. Különböző gyepnövények kedveltségi

vizsgálatának eredményei a harapásszám alapján az első növedékben

(Boldva, 1980. V. 4.-VI. 10.)

Hirdetés

 

A legeltetési idő egy órája alatti átlagos harapásszám (1)

 

V.4-5.

V. 12-13.

V. 19-20.

V. 26-27.

V1.2-3.

VL.9-10.

A hat
időpont
átlaga
(2)

 

Trifolium repens

 18

143

174

136

169

260

150

 

Festuca pratensis

85

240

60

154

35

55

105

 

Lolium perenne

87

242

174

282

268

172

204

 

Festuca arundinacea

26

92

   40

29

36

40

44

 

Bromus inermis

62

205

354

353

136

54

192

 

Phalaris arundinacea

28

32

47

75

194

112

81

 

Dactylis glomerata

173

160

212

74

55

107

130

 

Lotus corniculatus

108

143

329

355

308

225

245

 

Fesluca rubra

64

110

   42

19

15

85

56

 

Coronilla varia

92

137

  149

176

175

92

137

 

Poa pratensis var. angustifolia

58

42

25

12

35

65

40

 

Phleum pratense

218

261

290

224

233

227

242

 

Ph!eumn pralense 60%, Poa pratensis 20%, Lolium perenne 20%

 

 

Table I. Results of the experiment examining the popularity of different plants, based on the number of bites taken (Boldva, May 4-June 10, 1980). (1) Average number of bites in one hour (during grazing), (2) Average of the six time periods.

A legeltetések előtt megtörtént a mintavétel a legelőn lévő takarmányból, parcel­lánként, minden legeltetési időszakban, tehát hetenként. A Weende-i analizis eredmé­nyeit, illetve abból a nyersrost-, nyersfehérje- és nedvességtartalom adatait használtuk fel a biometriai értékeléskor. Felhasználtuk továbbá a juhokkal kihasználási ketrecekben, 4n-HCL-ben oldhatatlan indikátor alkalmazásával elvégzett in vivo emészthetőségvizs­gálat eredményeit, valamint a csersav- és oldható cukortartalom adatait. Hetenként meg­történt a parcellánkénti növénymagasság mérése, ezeket is elemeztük.

A biometriai módszerrel történő összefüggés-vizsgálatokat Pentium PC-vel, Micro­soft Excel 97 program segítségével végeztük el. A kiértékelés, elemzés során Sváb (1981) szerint jártunk el.

 

Eredmények és következtetések

 

1. A vizsgált gyepalkotó pázsifű- és pillangósvirágú növényfajok kedveltsége

 

A vizsgált fajok kedveltségét befolyásoló tényezők értékelését rnegelőzően tekintsük át először magát az állatok által felállított kedveltségi sorrendet. Az 1. táblázatban közölt adatok Barcsák professzor korábbi publikációiból (Barcsák 1992, Barcsák et at. 1996, 1997, Tasi et at. 1999) ismertek lehetnek a szakmai közvétemény előtt. A legrészletesebb értékelésre az egy óra alatti harapásszám fajonkénti összehasonlítása ad lehetőséget. Megfigyelhető volt, hogy az állatok valóban válogatva legeltek, hiszen minden vizsgá­lati időszakban vannak jobban, kevésbé és egyáltalán nem kedvelt fajok. Feltűnő, hogy a Phleum pratense vezérnövényű keverék kedveltsége a növényállomány fejlettségétől függetlenül állandó. Hasonlóan nem változik jelentősen a Poa pratensis és a Festuca arundinacea kedveltsége sem.

A meg fiatal, leveles május eleji növényzet kedveltségét összehasonlíthatjuk a már elöregedett, május végi állapottal és a hat (hetenkénti) vizsgálati időszak átlagával. Ezek szerint átlagosan leginkább kedvelt növénynek tekinthetjük a Ph!eum pratense vezér­növényű keveréket, a Bromus inermis és a Lolium perenne pázsitfüvet, valamint a Lotus cornicu!atus pillangósvirágú fajt. A fenofázistól fuggetlenül nem kedvelték a legelőjószágok a Poa pratensis, a Festuca arundinacea, a Festuca rubra és a Phalaris arundinacea fajt.

A fenofázistól függően legerősebben ingadozott a Dacty!is glomerata és a Trifo!ium repens kedveltsége. A változás iránya a két fajnál ellenkező. A Dactylis g!omerata csak leveles állapotban volt kedvelt, a Triolium repens pedig öregedésével párhuzamosan vált egyre kedveltebbé.

A vizsgált növények közül tehát a legeltetett állatoknak legkedveltebb a Phleum pratense veérnövényű keverék volt, majd a Lotus corniculatus, a Lolium perenne es a Broinus intermis sorrend alakult ki. Ez azt mutatja, hogy a vegyes növényzet ízlik az álla­toknak legjobban az első növedék különböző fejlődési fázisaiban.

3. táblázat. A kisérletekben vizsgál növények kedveltsége (a harapásszám alapján)

és néhány befolyásoló tényező közötti összefüggést mutató korre/ációs együttható (r) értékek

(Boldva, 1980. V. 4.-VI. 10.)

 

 

Növény
magasság
   (1)

Szerves anyagok emészt-.
hetősége

Nyersros-
tartalom
(3)

Nyersfehérje-tartalom
            (4)

Csersav-
tartalom
(5)

Cukor-
tartalom
(6)

Nedveség
tartalom
   (7)

Fehérje-rost
arány
    (8)

Öregedés

(9)

Trifoliurn repens

0.8009

0.7285

0.8484

0.8957

0.8569

0.8371

0.4725

0.8777

0.8651

Festuca pratensis

0.5301

0.6894

0.5857

0.7304

0.6022

0.6047

0.1737

0.4695

0.5447

Lolium perenne

0.8061

0.2905

0.6076

0.8136

0.1024

0.4801

0.9661

0.8559

0.8245

Festuca arundinacea

0.2402

0.4326

0.3709

0.6426

0.7280

0.9464

0.5640

0.3 120

0.2874

Phalaris arundinacea

0.6447

0.7229

0.7 155

0.7223

0.6827

0.5990

0.6807

0.748 I

Hirdetés

0.79l9

Dactylis glomerata

0.6200

0.6614

0.5352

0.7229

0.7236

0.4894

0.8777

0.6118

0.6824

Festuca rubra

0.582 I

0.35 15

0.4908

0.4603

0.3667

0.8823

0.4700

0.4389

0.5354

Brornus inermis

0.8137

0.9790

0.9898

0.9705

0.6029

0.5883

0.5847

0.9863

0.9455

Lotus corniculatus

0.8509

0.9827

0.9334

0.8589

0.4119

0.3373

0.4709

0.9632

0.9115

Coronilla varia

0.9007

0.9173

0.9738

0.6240

0.0824

0.3494

0.6341

0.9157

0.9049

Poa pratensis var. angustifolia

0.9286

0.9432

0.9681

0.80 16

0.8104

0.7353

0.3046

0.9322

0.9489

Phleumpratense

0.640!

0.7347

0.4387

0.6112

0.9702

0.9727

0.7649

0.4532

0.6113

P5~,r* = 0.8114

 

Table 3.           Correlation coefficients (r) showing the relationship between preferences for certain species and certain characteristics affecting preference (Boldva, May 4-June 10, 1980). (1) Plant height, (2) Digestibility, (3) Fibre content, (4) Protein content, (5) Tannic acid content, (6) Sugar content, (7) Moisture content, (8) Ratio of protein and fibre, (9) Aging.

2. A növények kedveltsége és egyes, takarmányminőséget befolyásoló tényezők közötti összefüggések

 

A gyepről származó takarmány minőségét több tényező befolyásolja, illetve több mutatója is lehet a rninőségnek. A harapásszám hetenkénti vizsgálatakor vett növény­minták Weende-i analízisén kívül a takarmány emészthetőségének, csersav- és oldható cukor tartalmának vizsgálati eredményeit, a növények magasságmérésének adatait vet­tük figyelembe a regressziós analízis elvégzésénél. Kiszámítottuk továbbá a fehérje-rost arányt és megnéztük van-e statisztikailag igazolható összefüggés a kedveltséggel. Ugyan­úgy elvégeztük a fajok ,,öregedése” és a kedveltsége közötti korreláció megállapítását is.

A 3. táblázatban közöljük a regressziós analízis eredményeként kiszámított korrelá­ciós együttható (r) értékeit. Az egyes tényezők és a harapásszám közötti összefüggés akkor tekinthető P5%-os valószínűségi szinten statisztikailag igazoltnak, ha a korrelációs egyuttható értéke nagyobb, mint a DF = n—2 melletti kritikus r* érték, mely esetünkben 0.8114. Ennek megfelelően a 3. táblázat alapján megállapítható, hogy a kedveltségi rangsor e!ején álló fajok kedveltsége több tényezővel is szorosan összefügg. Legtöbb esetben a rosttarta!om, az ernészthetőség és a fehérje-rost arány mutat szoros korrelá­ciót a kedveltséggel. Mivel az említett tulajdonságok a fajok többségénél szorosan összefüggenek a fenofázissal (,,öregedéssel”), ezért a kedveltségi mutató hat faj esetében szintén igazoltan összefügg az illető fajok fenofázisával. Figyelemre méltó, hogy a réti komócsin vezérnövényű keverék — melynek rosttartalma az öregedéssel kisebb mérték­ben nőtt, mint a többi növényé — kedveltségét nem a fenti tulajdonságok befolyásolták, hanem az öregedés során csökkenő csersavtartalom és a növekvő cukortartalom.

A mindíg a kedveltségi sor végén álló füvek esetében a Festuca rubra és a Festuca arundinacea csak a cukortartalommal mutat igazolható összefüggést. A Pha!aris arundinacea kedveltségét a vizsgált tulajdonságok nem befolyásolták statisztikailag iga­zolható mértékben. Valószínüsíthető a morfológiai jellegű tulajdonságok befolyása, melyeket nem vontunk be a vizsgálatba.

Az öregedéssel feltűnően változó kedveltségű fajok közül a fiatalon nagyon ízletes Dactylis glomerata helyezése igazolhatóan csak a nedvességtartalommal függ össze. A növény csökkenő nedvességtartalmára csökkenő legelési kedvvel reagáltak a tehenek.

Az egyre kedveltebb Trifolium repens esetében több tulajdonság is nagy befo­lyást gyakorolt a rangsor kialakulására.. A kezdetben nagy fehérjetartalom csökke­nése mintegy 20%-os fehérjetartalomig magával vonta a kedveltség növekedését. E fölött a kedveltség ismét csökkenő ten­denciát mutatott. Amikor a legkedveltebb a fehérhere, akkor a 20% fehérje mellett 1.4% csersavat és 6% cukrot tartalmaz.

Az összefüggések vizsgálatakor a reg­ressziós görbék lefutása és az illesztett egyenletek alapján megállapítható, hogy bizonyos érték – nevezzük optimális

értéknek — elérése szükséges ahhoz, hogy az illető növényfaj a Hereford F1 fajtájú tehe­nek által kedvelt, szívesen fogyasztott legyen. Ez a megállapítás a beltartalmi tulajdon­ságok közül a nyersfehérje-, nyersrost-tartalomra, a szerves anyagok emészthetőségére, a fehérje - rost arányra, valamint a növénymagasságra vonatkozik az általunk vizsgált tulaj­donságokból. Ezek esetében ugyanis bizonyos mennyiség, értékszám eléréséig nőtt vagy csökkent — az összefüggés irányától függően - a harapásszám, majd az értékszám további növekedése esetén a harapásszám az ellenkező irányba mozdult. A nedvesség-, csersav- és cukortartalom kevés növényfajnál mutatott szignifikáns összefüggést a harapásszám­mal. Amely fajoknál igen, ott mindíg a nagy csersavtartalom volt kedvező. A nedvesség­ és a cukortartalom csökkenésével bizonyos értékig növekvő, majd csökkenő harapás­számot kaptunk.. A vizsgálatban résztvevő szarvasmarhák akkor kedvelték legjobban a legtöbb pázsitfüvet, ha azok 15% körüli fehérjét és 30% körüli rostot tartalmaztak. A pillangósvirágúak 20% körüli fehérje és 20—23% körüli rosttartatom esetén voltak a legkedveltebbek.

A tendenciák azt mutatják, hogy a kedvelt szálfüvek május 19—20-ára érték el ked­veltségük maximumát a vizsgált években, a kedvelt aljűnél (angol perje) és pillangós­virágú fajoknál ugyanez egy héttel később következett be.

 


 

 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kobalt

a vascsoport elemei közé tartozó fém. A talajban igen változó mennyiségben található.... Tovább

gerincvelő (gerincagy)

a központi idegrendszer legősibb része, működése elválaszthatatlan az agyvelő... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.