Hűtőfolyadék, ablakmosó folyadék, Hhjtó- és kenőanyagok , motorbenzinek, gázolajok, kenőolajok, akkumulátor ellenőrzése, karbantartása, gumiabroncs, zárak és ajtók gumitömörítésének ápolása

Mezőgazdasági erőgépek téli üzemeltetése

Sipos Géza - Racskó József, Debreceni Egyetem ATC
Hirdetés

A téli üzemeltetésre megfelelően fel kell készíteni a mezőgazdasági erőgépeket, teherautókat. A felkészítésnek vannak anyagi vonzatai, de teljesítésük elmaradása esetén az üzemeltetőt sokszor kellemetlen helyzetekben nagy gondok érhetik.
Hűtőfolyadék, ablakmosó folyadék, Hhjtó- és kenőanyagok , motorbenzinek, gázolajok, kenőolajok, akkumulátor ellenőrzése, karbantartása, gumiabroncs, zárak és ajtók gumitömörítésének ápolása
A téli üzemeltetésre megfelelően fel kell készíteni a mezőgazdasági erőgépeket, teherautókat. A felkészítésnek vannak anyagi vonzatai, de teljesítésük elmaradása esetén az üzemeltetőt sokszor kellemetlen helyzetekben nagy gondok érhetik.

Hűtőfolyadék, ablakmosó folyadék
A belső égésű motorokhoz a hazai és európai klímaviszonyok megkövetelik az ún. fagyálló folyadékok alkalmazását. A víz használata a káros korróziós jelenségek miatt még nyáron sem megengedett. A hazai motortechnika hűtőfolyadékként az etilénglikol-víz keveréket alkalmazza, korróziógátló, habzáscsökkentő adalékkal kiegészítve.
A fagyálló folyadékot általában már vízzel előhígított formában hozzák forgalomba a gyártók, ezért a fagyálló keverék vízzel való hígításánál a termékre vonatkozó előírásokat be kell tartani az elérni kívánt dermedéspont elérése érdekében. Ha a hűtőrendszerbe nyáron desztillált vízzel utántöltöttünk, akkor célszerű a hűtőfolyadékból mintát venni. A dermedéspont emelkedése esetén (-20-25 oC felett) célszerű a hűtőfolyadékot lecserélni. A hűtőfolyadékot 2-3 évente érdemes cserélni. Az ablakmosó tartályát a tél beköszönte előtt téli ablakmosó folyadékkal kell feltölteni. Használatával elkerülhető az ablakmosó tartály lefagyása. A jó kilátás érdekében, az ablakmosó kielégítő működéséhez télen is nagy szükség van a szélvédőmosó folyadék kijuttatására. A metanolmentes és adalékolt ablakmosó folyadékok nem károsítják a karosszéria lakkozását. Az eljegesedett szélvédő üveget indulás előtt jégoldóval lehet gyorsan és kényelmesen megtisztítani.

Hajtó- és kenőanyagok
A benzinüzemű gépek esetében a téli üzemeltetés nem okoz nagy gondot. A dízelmotorral rendelkező gépjárműveknél télen több probléma is jelentkezhet. Az indítási gondokhoz is hozzájárulhatnak a nem megfelelő minőségű hajtó- és kenőanyagok. A hazai motorbenzinek minőségi jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze az MSZ EN 228:2000 szabvány alapján.

1. táblázat:

A hazai motorbenzinek fontosabb jellemzői

Minőségi jellemzők

megnevezése

Ólmozatlan

Vizsgálati módszerek

Normál

benzin

En-91

Szuper

benzin

Esz-95

Szuper-plusz benzin

Esz-98

Kísérleti oktánszám (RON), legalább

Motor-oktánszám (MON), legalább

Ólmozatlan, legfeljebb mg/l

91

82,5

95,0

85,0

5

98

88

EN 25164:1993

EN 251653:1993

EN 237:1996

Sűrűség, (15

C-on), kg/mł
 

720-775

 

EN ISO 3675

EN ISO 12185

Kéntartalom, legfeljebb mg/kg

 

150

 

EN ISO 14596:98

EN ISO 8754:1995

EN 24260:1994

Oxidációs stabilitás, legalább, perc

 

360

 

EN ISO 7536

Gyantatartalom (oldószerrel mosott), legfeljebb, mg/100ml

 

5

 

EN ISO 6246

Rézlemez-korrózió 3 ó, 50C-on fokozat

1. osztály

EN ISO 2160

Külső

Tiszta és átlátszó

Szemrevételezés

Szénhidrogéncsoportok % (V/V)

-olefintartalom legfeljebb

-aromástartalom legfeljebb

21,0

42,0

18,0

42,0

18,0

42,0

ASTM D1319:1995

ASTM D1319:1995

Benzoltartalom, legfeljebb % (V/V)

 

1,0

 

EN 12177:1997

EN 238:1996

Oxigéntartalom, legfeljebb % (m/m)

 

2,7

 

EN 1601:1997

prEN 13132:1998

Oxigéntartalmú szerves vegy.

Legfeljebb % (V/V)

Metanol

Etalon

Izopropil-alkohol

Izobutil-alkohol

Terc.-butil-alkohol

Éterek (5 vagy több C atommal)

Egyéb oxigént. szerv. vegyület

 





3

5

10

10

7

15

10

 

EN 1601:1997

prEN 13132:1998

Gőznyomás (DVPE), kPa

nyáron

télen

45-60

60-90

prEN 13016-1:1997

(DVPE)

Desztilláció, átdesztillált mennyiség % (V/V)

70C-ig, E 70 nyáron

élen

100C-ig, E 100 nyáron

télen

150C-ig, E 150 legalább

VFP, legfeljebb C

Desztillációs végforrpont maradék, legfeljebb % (V/V)



20-48

22-50

46-71

46-71

75

210

2

prENISO 3405:1998

Gőzzárindex, VLI, legfeljebb % (V/V)

1150

(VLI=10VP+7E70)

Hirdetés

Szín

zöld

színtelen

színtelen

 


A motorbenzinekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a megfelelő illékonyság biztosítása. Ha a benzin túl nehezen illó, magas forrpontú részt tartalmaz, akkor a motor nehezen indítható. A hidegen üzemeltetett motor szívócsövében és a henger falán a benzingőzök lecsapódnak, a kenőolajba kerülve hígítják azt. A motorbenzin illékonyságát pontos határok közé kell beállítani, ezért hazánkban téli és nyári időszaknak megfelelő termékeket forgalmaznak. A téli üzemeltetéshez tehát a frissen vásárolt téli motorbenzint kell használni, amelyet kötelezően november1-től március 31-ig forgalmaznak a benzinkutak, töltőállomások.

A hazai gázolajok minőségi jellemzőit az MSZ EN 590/1999. szabvány alapján a 2. táblázat foglalja össze.

2. táblázat:

A hazai gázolaj (dízelolaj) fontosabb jellemzői

Hirdetés

Minőségi jellemzők megnevezése

Határérték

legalább legfeljebb

Vizsgálati

módszer

Sűrűség 15

C-on kg/mł

820

860

EN ISO 3675

EN ISO 12185

Cetánszám

49

 

EN ISO 5165

Cetánindex

46

 

EN ISO 4264

Átdesztillált mennyiség % (v/v)

250 C-ig

350 C-ig

370 C-ig

85

95

65

ISO 3405

Kinematikai viszkozitás

40 C-on mm˛/s

2,00

4,5

EN ISO 3104

CFPP (hidegszűrhetőségi határhőmérséklet), nyáro

n C

télen C

 

+5

-20

EN 116

Lobbanáspont C

55 felett

 

EN 22719

Kéntartalom % (m/m)

 

0,05

EN 24260

EN ISO 8754

EN ISO 14596

Korróziós hatás rézlemezen

(3 óra, 50C) fokozat

1.osztály

EN ISO 2160

Hamutartalom % (m/m)

 

0,01

EN ISO 6245

Víztartalom mg/kg

 

200

EN ISO 12937:96

Kokszosodási maradék

(10%-os lepárlási maradékból) % (m/m)

 

0,30

EN ISO 10370

Összes szennyeződés mg/kg

 

24

EN 12662

Oxidációs stabilitás g/mł

 

25

EN ISO 12205

Kenőképesség, korrigált kopási bemaródási átmérője (wsd 1,4) 60

C-on
 

460

ISO 12156-1


A gázolajnak megfelelő viszkozitással kell rendelkeznie, mert ez befolyásolja a szivattyúzhatóságot, a porlaszthatóságot, a hajtóanyagsugár alakját, stb. A nagy viszkozitású (sűrű) gázolaj rosszul porlasztható, nagyok a cseppek, mélyebbre hatolnak be az égéstérbe ahelyett, hogy mint a kis cseppek permetet képeznének.

Rossz porlasztáskor a levegővel való keveredés nem lesz intenzív, csökken a motor teljesítménye, növekedik a kenőolaj hígulása. A túl kis viszkozitású (híg) gázolaj gyenge permetet okoz, amely nem hatol be az égéstérbe a szükséges mértékben, az adagolás bizonytalan lesz, és csökken a motor teljesítménye és hatásfoka.

A megbízható gázolaj minőségét pontos határok közé állítják be, ezért hazánkban a téli és a nyári időszaknak megfelelő termékeket forgalmaznak. A dízelmotorok téli üzemeltetéséhez tehát a frissen vásárolt téli gázolajat kell használni, amelyet kötelezően november 1-től március 31-ig forgalmaznak a töltőállomások.

A hazai gázolajat utólag nem szokás adalékolni, kivéve a nagyon hideg téli időszakot, amikor a hőmérséklet -20 °C alá esik. Ekkor ugyanis a gázolajból, a jó égési tulajdonságokkal rendelkező paraffinos szénhidrogénekből kristályok válnak ki, amelyek összeállnak viasszerűen, eltömik a szűrőket és így szivattyúzhatatlanná teszik a hajtóanyagot. Télen célszerű ezért egy új üzemanyagszűrő garnitúrát a járművekben tartalékként tartani és üzemanyag-ellátási gondok esetében szűrőcserét végrehajtani. A folyásjavító adalékot rendszerint kis kiszerelésben hozzák forgalomba és a gázolaj télen hozzákeverve -25, esetleg -35 °C-ig biztosítható a zavartalan motorindítás.

A gyakorlatban tehát néhány százalék petróleum bekeverése is javítja a hidegindítást. A benzin 1%-os bekeverése esetén a gázolaj hidegfolyási tulajdonsága alig javul, de a kenőképessége romlik, ezért alkalmazása nem javasolható. A gázolajba kis mennyiségű víz is kerülhet az üzemanyagtartályba bejutó levegővel. Az esős időben a levegő relatív páratartalma közel 100%-os, ha a tartályba nagy mennyiségű ilyen levegő jut, akkor éjszakai lehűlés során (a harmatpontot elérve) víz válik ki belőle.

A kenőolajok általában nem okoznak különösebb gondot a téli üzemeltetés során. A motor- és hajtóműolajokra a gyártó vagy a gépforgalmazó által a gépkönyvben megadott viszkozitású és teljesítményszintű olaj használatát kell betartani. Ha a motorolaj cseréje tél elejére esik, és várhatóan sokat üzemel a gépjármű, akkor az előírások figyelembevétele mellett célszerű az azonos termékcsaládból a kisebb viszkozitású olajat használni, pl. a SAE 20 W-50-es helyett a SAE 15W-40-es viszkozitás jelűt. A házilagos olajcsere előtt célszerű a márkaszerviz tanácsát kikérni.

Akkumulátor ellenőrzése, karbantartása
Az időjárás télire fordultával, a belső égésű motorral hajtott járművek indítása is nehézséggel jár néha. Az egyébként megfelelő műszaki állapotban lévő gépjárműnél az indítási gondokat gyakran az akkumulátor nem megfelelő állapota okozza. A gépjárműtechnikában alkalmazott ólomakkumulátorok kialakításuk alapján két nagy csoportba sorolhatók: a gondozásszegény és a gondozásmentes akkumulátorok csoportjába. A hagyományos felépítésű, bontható cellákkal rendelkező, gondozásszegény akkumulátor gondozást igényel. Az ilyen akkumulátorokat a zavartalan működés és a hosszú, 3-4 éves élettartam elérése érdekében a téli időszakban rendszeresen (havonta) ellenőrizni szükséges. Az egyik leglényegesebb tennivaló a kénsav (akkumulátorsav) szintjének ellenőrzése cellánként, és szükség esetén a zárdugó eltávolítása után desztillált (vagy ioncserélt, MSZ 1148-81) vízzel a szint beállítása az edényen jelölt mértékig. Amennyiben az akkumulátoredény nem átlátszó, akkor a zárdugó nyílásán benézve a savszintjét a lemezek felett 10-15 mm magasra kell beállítani, amelyhez eszközként használható a savszívóval ellátott akkumulátorsavsűrűség-mérő. Ha jelentős mennyiségű (50-100 cm3) víz pótlására került sor, akkor okvetlenül szükséges elektromos töltőkészülékre kapcsolni, és elektronokkal is feltölteni az akkumulátort. Az akkumulátor elektromos töltési foka legegyszerűbben a sav sűrűségének mérésével határozható meg. A sűrűségmérés legegyszerűbben a gumilabdával ellátott akkumulátorsavsűrűség-mérővel végezhető el. A lemerült akkumulátorban az elektrolit (sav) hamarabb megfagyhat, amely az akkumulátor tönkremenetelét okozza.
Az akkumulátorból kivehető villamos energia mennyiségét, tárolóképességét többek között nagymértékben befolyásolja az akkumulátor hőmérséklete. A traktorban alkalmazott, +27 °C-on teljesen feltöltött, 112 Ah-ás akkumulátor téli időszakban pl.-20 °C-on csak 40 Ah tárolóképességgel rendelkezik, és így az indítóképessége igen csekély. A téli üzemeltetés, ha szakaszos, akkor a kismértékben lemerült is célszerű akkumulátortöltőre kapcsolni és elektronokkal feltölteni.
A teljesen zárt gondozásmentes ólomakkumulátornál nem lehet a sav szintjét és sűrűségét ellenőrizni. Az ilyen akkumulátornál is el kell végezni időszakosan az elektronokkal való feltöltést, ha lemerült állapotba került. A töltési fok ennél a típusnál az egy cellára eső kapocsfeszültség mérésével határozható meg, amelyhez normál-áramerősséggel kell leterhelni az akkumulátort.
Az akkumulátor működőképessége a használat során csökken. Ha az akkumulátor nehezen tölthető fel, és hamar elveszíti a tárolt energiát, akkor le kell cserélni. Az eredetivel megegyező kapacitású és póluskivezetésű akkumulátort célszerű alkalmazni. A hosszabb időre leállított gépekből, gépjárművekből célszerű az akkumulátorokat kiszerelni, és egy tárolóhelyiségben elhelyezni, ahol időszakos elektronokkal való feltöltését is el lehet végezni.

Gumiabroncs
Az üzemelő traktorok és mezőgazdasági gépek gumiabroncsainál a hideg beálltával a belsőlevegő-nyomást kell beállítani és rendszeresen ellenőrizni. A terhelésnek megfelelő és az abroncs típusára vonatkozó belső nyomás rendszerint az abroncsról leolvasható vagy a termékkatalógusból kikereshető. A vízzel feltöltött abroncsok esetében például rakodógépeknél téli használatkor biztosítani kell a víz fagyállóságát. A hosszabb üzemszünet esetén a gépre felszerelt abroncsokat tehermentesíteni (felbakolt) állapotban tároljuk, vízfeltöltés esetén távolítsuk el a vizet.
A mindennap szállítást végző tehergépjárművek esetében szóba jöhet a téli abroncsok alkalmazásának lehetősége is. A korszerű téli abroncsok terjedése a tehergépjárművek esetében is megkezdődött.

Zárak és ajtók gumitömörítésének ápolása
Az ajtók és egyéb nyílászárók gumitömítését talkumos por alakú ápolószerrel célszerű kezelni, bedörzsölni. Talkum a háztartásban használt hintőpor alapanyaga, ezért ez is használható, vagy a gyógyszertárban vásárolható talkum is megfelel.
Az ajtózárakba grafitporos zárápoló szert célszerű használni. Ha ennek ellenére a zár befagyott, akkor spray kiszerelésű zároldó olajat (speciális szilikonolajat) kell alkalmazni.

Irodalomjegyzék
§ Hancsók J. - Lakatos I. - Valasek I.: Üzemanyagok és felhasználásuk; Budapest, Tribotechnik Kft. 1998.
§ Dr. Hodvogner László: Gépjárművek villamos berendezései; Budapest, Műszaki Könyvkiadó 1988.



Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

ipari csarnok

a gépműhely legnagyobb kiterjedésű részegysége, amelyben az erő- és munkagépek... Tovább

Csizmás Kandúr Állatotthon és Alapítvány

Állatvédõ szervezet Gyõr egyetlen, engedéllyel rendelkezõ állatotthona Bõny-Szõlõhegyen... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.