Gabonafélék tárolás alatti állagmegóvása, penészgombák, tartósítás

Gabonafélék tárolás alatti állagmegóvása (II.)

Komka Gyula, FVM Műszaki Intézet, Gödöllő
hirdetes

Az Agrárágazat múlt havi számában az egyensúlyi nedvességtartalmú gabonafélék állagmegóvó szellőztetéses tárolásával és a szellőztetéses-szárítási technológia néhány kérdésével foglalkoztunk. A mostani számban folytatva a gabonafélék tárolási problémáit, a saját célra felhasznált takarmánygabonák szerves savas tartósítási technológiáit ismertetjük. Ez a technológia mind az egyensúlyi nedvességtartalmú, mind a 18-20 % nedvességtartalmú gabonafélék tartós tárolására alkalmas.

Gabonafélék tárolás alatti állagmegóvása, penészgombák, tartósítás

A takarmánygabonákat a penészgombák a szántóföldeken és a tárolókban állandóan szennyezik. A penészfertőzöttség gyakorisága és mértéke szorosan összefügg a növény fajtájával, a penészgomba-fertőzéssel szembeni ellenálló képességgel, az éghajlati tényezőkkel, az alkalmazott agrotechnikával, valamint a tárolási körülményekkel.

A kártétel egyes jellegzetességei (helye, módja, ideje, ökológiai feltételei) alapján szántóföldi és raktári gombákat lehet megkülönböztetni. Betakarítás után a szántóföldi gombák általában nem képesek szaporodni, mivel a mesterséges vagy természetes takarmányszárítás hatására a nedvességtartalom erősen csökken, de az alacsonyabb nedvességtartalom és magasabb hőmérsékleti viszonyok között a raktári penészek elszaporodhatnak.

A penészgombák kártételüket alapvetően két módon fejtik ki, egyrészről elbontják a takarmány táplálóanyag és egyéb biológiailag aktív anyagtartalmát, csökkentik annak tápértékét, íz és szaghibát okoznak, másrészről állatra és emberre egyaránt mérgező toxinokat termelnek.

A terménytartósításnál, a szerves savas terménytartósításnál, az elsődleges célunk a különböző gombaflóra élettevékenységének megakadályozása, azaz a penészgátlás. Így a termény beltartalmi értéke nem romlik és elkerüljük a káros mikotoxinok keletkezését. A szántóföldről bekerülő mikotoxinokat ezzel az eljárással sem lehet megszüntetni, de a penészgátlással a mikotoxinok keletkezését akadályozhatjuk meg.

A szerves savas takarmány-tartósítási technológia lényege abban áll, hogy a szemesterményeket betakarításkori nedvességtartalmuk mellett – aminek csak a további felhasználás szab határt – általában 14-20 % nedvességtartalom mellett a tárolóba juttatásuk előtt folyékony tartósítószerrel kezelik.

A folyékony tartósítószerek kifejezetten antimikrobiális hatásúak, ezért alkalmasak hosszabb idejű tartósításra. A tartósított gabonát nem kell a tárolás alatt mozgatni vagy szellőztetetni, ezért egyszerű tárolóknál, hosszúidejű tárolás esetén is sikeresen alkalmazható a technológia.

hirdetes

A tartósítószer kijuttatása viszonylag egyszerű hazai és külföldi berendezésekkel megoldható. Egyik legegyszerűbb megoldás, amikor a porlasztófúvókákat egy mobil csigára szereljük fel és ezen keresztül az adagoló berendezés által szállított folyadékmennyiséget egyenletesen rászórjuk a csigában mozgó terményre (1. és 2. kép).
 

  Lényeges, hogy a fúvókákat a csiga elejére szereljük, hogy a szállítás közben mind jobban összekeveredjen az anyag. Fontos a kezelendő szemestermény egyenletes adagolása, hogy mindig az előírt folyékony tartósítószer jusson a szemesterményre, se kevesebb, se több. Az első esetben idő előtti romlás, míg a második esetben indokolatlanul több tartósítószer felhasználás adódik, ami költségnövekedést okoz. Az egyenletes terményadagolást szintjelzős mobil garattal lehet biztosítani, ami az egyes berendezésekhez kapcsolva, automatikusan leállítja a tartósítószer adagolást, ha a terményáram lecsökken vagy megszűnik.
Az FVA-01 típusú adagolóberendezés a DELTA-50 típusú felszedő-rakodó gépen (Gyártó: Biomobil Kft., Szeged)

Az egyenletes terményadagolást szintjelzős mobil garattal lehet biztosítani, ami az egyes berendezésekhez kapcsolva, automatikusan leállítja a tartósítószer adagolást, ha a terményáram lecsökken vagy megszűnik.

Az 1. képen látható adagolóberendezés a hazai gyártású gépcsalád (J-1000, DJ-1000; DJ-2000) középső tagja, melynél a kezelendő terményhez szükséges átfolyási mennyiséget a nyomásszabályozóval állíthatjuk be (2-5 bar), és egy digitális kijelzőn követhetjük nyomon (~100-400 l/h).

Másik hazai gyártmányú gépet mutat a 3. kép, amelyben az áramló gabona keveredése a levegőben porlasztott tartósítószer oldattal történik.

hirdetes
  A porlasztáshoz szükséges levegőt a készülékre szerelt ventilátor biztosítja. A készüléknél biztosított a tartósítószer adagolás leállítása a gabonaáram szünetelése, vagy kimaradása esetén, valamint automatikus indítása a gabonaáram újraindulása esetén. Az FVA-01 típusú készülék kialakítása olyan, hogy a gabonaipari anyagszállító rendszerekbe igen könnyen beépíthető, mind stabil, mind mobil berendezésekbe.
A fúvókák elhelyezése a mobil szállítócsigán















A tartósítószer kijuttató berendezéseken kívül lényeges kérdés maga a tartósítószer és beszerezhetősége.

A szemestermények szerves savas tartósításához ma már mind hazai, mind többféle külföldi, használatra engedélyezett szer rendelkezésre áll, beszerezhető. Ilyenek a hazai Mycomat L és a külföldi Lupro Grain, Bolifer AM 5000 L, Mold Nil L., Fylax L., Myco Curb tartósítószerek. Ezeknek a szükséges mennyisége a termény nedvességtartalmától és a tervezett tárolás idejétől függ. Ebben a tekintetben lényeges különbség nincs a tartósítószerek között, pontos ajánlást a szerek forgalmazói adnak. Például a 13-14 % nedvességtartalmú gabonafélékhez hat hónapos tárolásig az ajánlott tartósítószer mennyiség 1,0-2,5 kg/t, míg a 16-18 % nedvességtartalmú terményhez szintén hat hónapos tárolásig 3,5-5,5 kg/t.

Eddigi vizsgálataink szerint ennek a technológiának különösen a nedvesebb takarmányok tartósításánál van nagy jelentősége, azoknál a kis- és közepes gazdaságoknál, amelyek nem rendelkeznek szárítóberendezéssel. Ezzel a technológiával a saját állatállomány takarmányozásához szükséges szemesterményüket legtöbb esetben a bérszárítás mellőzésével, biztonságosan tartósíthatják hosszú hónapokig. Mindemellett több nagyobb gazdaságban is alkalmazzák ezt az eljárást, legtöbbször egyensúlyi nedvességtartalmú terményeknél, ami a sok helyen meglévő, nem a legkorszerűbbnek ítélhető tároló létesítményekben is biztonságos tartósítást nyújt, s a penészfertőzöttség előfordulása szinte kizárt.

A tartósítási technológia költségei pedig – mint azt a gyakorló szakemberek tudják – az egészséges takarmány etetése révén rövid időn belül megtérül.
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

biotikus tényezők

az élőlények egymás közötti kapcsolatai (fajon belüliek és fajok közöttiek) folyamán... Tovább

vírusok

Sejtes szerkezettel nem rendelkező, önálló életre képtelen makromolekuláris rendszerek,... Tovább

Tovább a lexikonra