Gabonafélék tárolás alatti állagmegóvása, penészgombák, tartósítás

Gabonafélék tárolás alatti állagmegóvása (II.)

Komka Gyula, FVM Műszaki Intézet, Gödöllő
Az Agrárágazat múlt havi számában az egyensúlyi nedvességtartalmú gabonafélék állagmegóvó szellőztetéses tárolásával és a szellőztetéses-szárítási technológia néhány kérdésével foglalkoztunk. A mostani számban folytatva a gabonafélék tárolási problémáit, a saját célra felhasznált takarmánygabonák szerves savas tartósítási technológiáit ismertetjük. Ez a technológia mind az egyensúlyi nedvességtartalmú, mind a 18-20 % nedvességtartalmú gabonafélék tartós tárolására alkalmas.

Gabonafélék tárolás alatti állagmegóvása, penészgombák, tartósítás

A takarmánygabonákat a penészgombák a szántóföldeken és a tárolókban állandóan szennyezik. A penészfertőzöttség gyakorisága és mértéke szorosan összefügg a növény fajtájával, a penészgomba-fertőzéssel szembeni ellenálló képességgel, az éghajlati tényezőkkel, az alkalmazott agrotechnikával, valamint a tárolási körülményekkel.

A kártétel egyes jellegzetességei (helye, módja, ideje, ökológiai feltételei) alapján szántóföldi és raktári gombákat lehet megkülönböztetni. Betakarítás után a szántóföldi gombák általában nem képesek szaporodni, mivel a mesterséges vagy természetes takarmányszárítás hatására a nedvességtartalom erősen csökken, de az alacsonyabb nedvességtartalom és magasabb hőmérsékleti viszonyok között a raktári penészek elszaporodhatnak.

A penészgombák kártételüket alapvetően két módon fejtik ki, egyrészről elbontják a takarmány táplálóanyag és egyéb biológiailag aktív anyagtartalmát, csökkentik annak tápértékét, íz és szaghibát okoznak, másrészről állatra és emberre egyaránt mérgező toxinokat termelnek.

A terménytartósításnál, a szerves savas terménytartósításnál, az elsődleges célunk a különböző gombaflóra élettevékenységének megakadályozása, azaz a penészgátlás. Így a termény beltartalmi értéke nem romlik és elkerüljük a káros mikotoxinok keletkezését. A szántóföldről bekerülő mikotoxinokat ezzel az eljárással sem lehet megszüntetni, de a penészgátlással a mikotoxinok keletkezését akadályozhatjuk meg.

A szerves savas takarmány-tartósítási technológia lényege abban áll, hogy a szemesterményeket betakarításkori nedvességtartalmuk mellett – aminek csak a további felhasználás szab határt – általában 14-20 % nedvességtartalom mellett a tárolóba juttatásuk előtt folyékony tartósítószerrel kezelik.

A folyékony tartósítószerek kifejezetten antimikrobiális hatásúak, ezért alkalmasak hosszabb idejű tartósításra. A tartósított gabonát nem kell a tárolás alatt mozgatni vagy szellőztetetni, ezért egyszerű tárolóknál, hosszúidejű tárolás esetén is sikeresen alkalmazható a technológia.

A tartósítószer kijuttatása viszonylag egyszerű hazai és külföldi berendezésekkel megoldható. Egyik legegyszerűbb megoldás, amikor a porlasztófúvókákat egy mobil csigára szereljük fel és ezen keresztül az adagoló berendezés által szállított folyadékmennyiséget egyenletesen rászórjuk a csigában mozgó terményre (1. és 2. kép).

Lényeges, hogy a fúvókákat a csiga elejére szereljük, hogy a szállítás közben mind jobban összekeveredjen az anyag. Fontos a kezelendő szemestermény egyenletes adagolása, hogy mindig az előírt folyékony tartósítószer jusson a szemesterményre, se kevesebb, se több. Az első esetben idő előtti romlás, míg a második esetben indokolatlanul több tartósítószer felhasználás adódik, ami költségnövekedést okoz. Az egyenletes terményadagolást szintjelzős mobil garattal lehet biztosítani, ami az egyes berendezésekhez kapcsolva, automatikusan leállítja a tartósítószer adagolást, ha a terményáram lecsökken vagy megszűnik.
Az FVA-01 típusú adagolóberendezés a DELTA-50 típusú felszedő-rakodó gépen (Gyártó: Biomobil Kft., Szeged)

Az egyenletes terményadagolást szintjelzős mobil garattal lehet biztosítani, ami az egyes berendezésekhez kapcsolva, automatikusan leállítja a tartósítószer adagolást, ha a terményáram lecsökken vagy megszűnik.

Az 1. képen látható adagolóberendezés a hazai gyártású gépcsalád (J-1000, DJ-1000; DJ-2000) középső tagja, melynél a kezelendő terményhez szükséges átfolyási mennyiséget a nyomásszabályozóval állíthatjuk be (2-5 bar), és egy digitális kijelzőn követhetjük nyomon (~100-400 l/h).

Másik hazai gyártmányú gépet mutat a 3. kép, amelyben az áramló gabona keveredése a levegőben porlasztott tartósítószer oldattal történik.

A porlasztáshoz szükséges levegőt a készülékre szerelt ventilátor biztosítja. A készüléknél biztosított a tartósítószer adagolás leállítása a gabonaáram szünetelése, vagy kimaradása esetén, valamint automatikus indítása a gabonaáram újraindulása esetén. Az FVA-01 típusú készülék kialakítása olyan, hogy a gabonaipari anyagszállító rendszerekbe igen könnyen beépíthető, mind stabil, mind mobil berendezésekbe.
A fúvókák elhelyezése a mobil szállítócsigán















A tartósítószer kijuttató berendezéseken kívül lényeges kérdés maga a tartósítószer és beszerezhetősége.

A szemestermények szerves savas tartósításához ma már mind hazai, mind többféle külföldi, használatra engedélyezett szer rendelkezésre áll, beszerezhető. Ilyenek a hazai Mycomat L és a külföldi Lupro Grain, Bolifer AM 5000 L, Mold Nil L., Fylax L., Myco Curb tartósítószerek. Ezeknek a szükséges mennyisége a termény nedvességtartalmától és a tervezett tárolás idejétől függ. Ebben a tekintetben lényeges különbség nincs a tartósítószerek között, pontos ajánlást a szerek forgalmazói adnak. Például a 13-14 % nedvességtartalmú gabonafélékhez hat hónapos tárolásig az ajánlott tartósítószer mennyiség 1,0-2,5 kg/t, míg a 16-18 % nedvességtartalmú terményhez szintén hat hónapos tárolásig 3,5-5,5 kg/t.

Eddigi vizsgálataink szerint ennek a technológiának különösen a nedvesebb takarmányok tartósításánál van nagy jelentősége, azoknál a kis- és közepes gazdaságoknál, amelyek nem rendelkeznek szárítóberendezéssel. Ezzel a technológiával a saját állatállomány takarmányozásához szükséges szemesterményüket legtöbb esetben a bérszárítás mellőzésével, biztonságosan tartósíthatják hosszú hónapokig. Mindemellett több nagyobb gazdaságban is alkalmazzák ezt az eljárást, legtöbbször egyensúlyi nedvességtartalmú terményeknél, ami a sok helyen meglévő, nem a legkorszerűbbnek ítélhető tároló létesítményekben is biztonságos tartósítást nyújt, s a penészfertőzöttség előfordulása szinte kizárt.

A tartósítási technológia költségei pedig – mint azt a gyakorló szakemberek tudják – az egészséges takarmány etetése révén rövid időn belül megtérül.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


fagy elleni védekezés

a —>fagykár lehető legkisebb mértékűre való csökkentésére szolgáló módszerek... Tovább

garda (heringhal, balatoni hering, gyargya, kardkeszeg, Pelecus cultratus)

a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó, ezüstös csillogású, egyenes hátvonalú,... Tovább

Tovább a lexikonra