Szálastakarmányok, a tömegtakarmányok termőhely igénye, áttelelő és egynyári szálastakarmányok

Kiszállító és termelő kereső
hirdetes

A tömegtakarmányok termesztésének helyzete és lehetőségei

Dr. Antal József, egyetemi tanár, Szent István Egyetem Gödöllő
A termelési rendszerek hazai elterjedésével a szántóföldi zöld szálas és lédús takarmánynövények nagy részének termesztése háttérbe szorult. Az állati termékek iránti igények növekedésével a koncentrált takarmánytápok terjedtek el, amik bizonyos értelemben egyoldalúvá is tették a takarmányozást és termelést.
Szálastakarmányok, a tömegtakarmányok termőhely igénye, áttelelő és egynyári szálastakarmányok

A termelési rendszerek hazai elterjedésével a szántóföldi zöld szálas és lédús takarmánynövények nagy részének termesztése háttérbe szorult. Az állati termékek iránti igények növekedésével a koncentrált takarmánytápok terjedtek el, amik bizonyos értelemben egyoldalúvá is tették a takarmányozást és termelést.

Az utóbbi években jelentkezett állati betegségek, ezeknek lehetséges humán következményei, az 1990-es évek változásai a birtokviszonyokban, a vidéki kis- és középbirtokosok félintenzív vagy extenzív gazdálkodása arra mutat, hogy karoljuk fel újból az egyszerűbb és igénytelenebb takarmánynövényeinket.

A szálas takarmánynövények termesztése előnyös a talajok kultúrállapotának fenntartásában, fontos szerepet töltenek be az organikus és környezetgazdálkodásban, valamint a biodiverzitás egyensúlyi állapotának helyreállításában.

Megkülönböztetünk közvetlen felhasználásra egynyári és áttelelő zöld szálasokat, lédús és silótakarmány növényeket. Vetésük szerint külön csoportosítva soroljuk a tavaszi, a nyári másodvetésű, valamint az áttelelő őszi vetésű és tavasszal etethető zöld takarmányokat. A takarmányozás nem tesz különbséget a szálas és a csalamádék között, a termesztési módszerek viszont eltérnek egymástól. Külön csoportba soroljuk a pillangós és a nem pillangós takarmánynövényeket, mert igényük és alkalmazkodóképességük a különböző termőhelyekhez más és más.

Mindezek alapján szálas takarmánynövényeink a következők:

Szálastakarmányok:

a./

Pillangós virágúak: lucerna, vöröshere, baltacím, tarka koronafürt és fehér somkóró évelők; bíborhere, nyúlszapuka, szöszös bükköny, görögszéna áttelelő vagy egynyári növény (Lásd 1. sz. táblázat)

A pillangósok közül az évelőket jórészt szénának szárítva, takarmányként, pellet vagy egyéb formában a téli takarmány céljából termesztik.

Zöldtakarmányként az egynyári és az áttelelő pillangósokat önmagukban gyakorlatilag nem használjuk, viszont fontos komponensei a keveréktakarmányoknak.

b./

Egynyári és áttelelő szálas- és keveréktakarmányok:

tavaszi és kora nyári vetésűek: takarmányrepce, réparepce, facélia, szudáni fű, moharfajok és zabos bükköny
őszi vetésű áttelelő keveréktakarmányok: szöszös bükköny keverékek rozzsal, vagy búzával, pannonbükkönyös keverékek őszi árpával, vagy őszi búzával, keszthelyi keverék, landbergi keverék

A tömegtakarmányok termőhely igénye

Gazdaságon belül a tömegtakarmányok vetéséhez és termesztéséhez két szempontot szoktunk figyelembe venni. Egyik az, hogy a gazdaság legjobban termő, jó adottságú és jó vízgazdálkodású termőföldjeit kell megválasztani, és azokon olyan vetésváltást kialakítani, amiknél az elővetemények jó állapotban hagyják vissza a talajt az egyes takarmánynövényeknek. Másik szempont, hogy a távolság minél kisebb legyen a szántóföld és az istálló között, gazdaságossági okok miatt is.

Valamennyi takarmánynövénynek a termesztés módszer iránti igényét a termőhely adottságaihoz kell igazítani. Nem lehet általánosított „technológia” szerint végezni a talajelőkészítést, a tápanyagellátást és a vetést.

A zöldtakarmányok vetésterületét az igényen felül érdemes növelni néhány százalékkal, az időjárás előre nem látott szélsőségei miatt. A felesleg nem vész kárba, mert vagy besilózható, vagy egyéb módon tartósítható, s ez a téli takarmány készletet növeli, vagy pedig ősszel ennyivel több silókukoricát hagyhatunk meg szemes kukoricának beérni. Az is hasznot jelent, ha a feleslegben maradt zöldtakarmányt beszántjuk a talajba, ami zöldtrágya értékével tápanyag formában a következő évben sorra kerülő növényeknek előnyös.

A tömegtakarmányok termesztésének módszere növényfajonként és igényük tenyészidejüktől függően lehetőséget ad arra, hogy belőlük kialakítsuk azt a vetésszerkezetet, ami a folyamatos takarmányozást teszi lehetővé.

Áttelelő és egynyári szálastakarmányok

Tavasszal a legkorábban kaszálható zöldtakarmányokat az őszi vetésűek adják. Ezek között a zöld rozs, a zöld őszi árpa, valamint rozsos, őszi árpás és búzás bükkönyös keverékek találhatók. Vannak ezeken kívül hármas keverékek is melyek közül az ún. Landsbergi hármaskeverék kétszer is kaszálható nyugat-dunántúli termőhelyeken (2.sz. táblázat).

A keverékek összeállításánál a rozsos szöszös bükkönyből, a szöszös bükköny 60%-ot tegyen ki, mert kedvező keverékarányt csak így kapunk. A pannonbükkönyös keverékekben elegendő a táblázatban megadott arány, sőt ez csökken akkor is, ha őszi borsóval is kiegészítjük a vetőmagkeveréket.

A tavaszi vetésű szálastakarmányok választéka már bővebb, amit egyrészt a tavaszi takarmányrepce, a szudáni fű és a moharfajok vetésével lehet kiegészíteni (3.sz. táblázat).

hirdetes

A további tömegtakarmányok termesztéséről a lap következő számában írunk.

1. táblázat. Pillangós virágú szálastakarmányok

Növény

Vetés

telepítés

Zöld/széna

t/ha/év

Növedék/év

Lucerna

évelő

III.10 IV.10.

VIII.10 25.

z: 12-48

sz: 3-12

3-4

öntözve 5.

Vöröshere

2 (3) év

III.1 IV.15.

VIII.1 20.

z: 10-25

sz: 2,5-4

2

öntözve 3.

Baltacím

3 vagy 5-6 év

III.1 30.

z: 8-16

sz: 2-8

1 és 3 év: 2

2. év 3.

Tarka koronafürt

évelő

IV.25 V.10.

z: 24-36

sz: 6-9

2-3.

növedék

Fehér somkóró

áttelelő 2 éves

III.15 31.

VIII.10 25.

z: 12-24

sz: -

2

növedék

Görögszéna

egynyári

III.20 IV.10.

z: 15-20

sz: 3-5

1

növedék

Bíborhere

áttelelő

III.15 30.

VIII.20 30.

z: 8-17

sz: 2-4

1

növedék

Perzsa here

egynyári

IV.10 30.

VII.20 30.

z: 5-16

sz: 2-4

2.tavaszi

1.nyári

Nyúlszapuka

áttelelő 2 éves

III.5 20.

z: 12-32

sz: 3-8

2 növedék

2. táblázat.

Őszi vetésű szálastakarmányok

Növény

Vetésidő

Zöld

t/ha

Betakarítás

Zöld rozs

IX.15-30.

18-25

IV.20-V.10.

Zöld őszi árpa

IX.20-30.

16-25

IV.25-V.10.

Rozsos

szöszös bükköny

IX.5-25.

18-25

V.05-15.

Ő.búzás szöszös

bükköny

X.1-10.

16-26

V.15-30.

Ő.búzás pannon

bükköny

X.1-15.

15-23

V.5-30.

Ő.búzás-ő.borsós

pannon bükköny

IX.25-X.15.

20-30

V.10-25.

Ő.árpás pannon bükköny

IX.15-25.

16-25

IV.25-V.15.

Ő.árpás-ő.borsós

pannon bükköny

IX.15-25.

20-26

V.5-20.

Ő.zabos

pannon bükköny

IX.1-20.

20-28

IV.25-V.25.

Legány-féle

keverék búza v. -rozs

szöszös bükköny

hirdetes

bíbor here

VIII.20-IX.10.

25-30

IV.20-V.20.

 

Keszthelyi keverékrozs

őszi káposztarepce

IX.5-15.

18-25

III.25-IV.20.

 

Landsbergi keverék

olasz perje

szöszös bükköny

bíbor here

VIII.20-30.

12-16

IV.25-V.20.

 

Pillangós keverék

bíbor here

szöszös bükköny

IX.1-15.

15-30

V.5-25.

 

3. táblázat.

Tavaszi vetésű szálastakarmányok

Növény és

sortávolság

Vetésidő

Zöld

t/ha

Betakarítás

Takarmányrepce

12 cm

III.10-V.30.

10-40

V.20-tól

Réparepce

24 cm

III.1-IV.15.

10-40

V.15-től

Szudánifű

24 cm

IV.25-V.25.

15-60

VII.1-től

Zabos bükköny

12 cm

III.1-IV.10.

13-20

VI.10-30.

Zabos borsós

tav.bükköny

12 cm

III.10-IV.10.

14-18

VI.10-30.

Borsós tak.

repce 12 cm

III.15-IV.15.

10-25

V.20-tól

Borsós szudánifű

24 cm

IV.25-V.25.

15-25

VII.1-től

Közönséges mohar 24 cm

V.15-31.

24-36

VIII.15-től

Óriás mohar

24 cm

V.15-31.

24-40

VII.20-tól

Csumiz 36 cm

V.1-15.

12-40

VII.1-től

Facélia 12 cm

IV.1-V.30.

20-40

VI.1-től

 

 

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes


ló fertőző kevésvérűsége

vírus okozta, lázas rohamokban megnyilvánuló, heveny, félheveny v. idült betegség, amelynek... Tovább

víztároló

Betonból, fémből, kőből, fából v. műanyagból készült tartály v. medence, amelyben... Tovább

Tovább a lexikonra