notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Minőségi búzatermesztés EU csatlakozás után, intervenciós rendszer

Hirdetés

Minőségi búzatermesztés vagy intervenció

Sándor Ildikó
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A helyzet természetesen attól bonyolultabb, hogy a kérdést egy szóval megválaszoljuk - holott a választ mindannyian tudjuk. Az Európai Unió egy kényszermegoldásként, mintegy mentsvárként hozta létre az intervenciós rendszert, amivel élnek is a magyar termelők. De arra, hogy az első évben több mint 4 millió tonnát ajánl fel ez a frissen csatlakozott ország, sem az Unió, sem mi nem voltunk felkészülve. A lehetőség továbbra is előttünk áll, mégis kiutat ebből a helyzetből csak a minőségi árubúza termesztése jelentene - összegezhetném a Gabonatermesztési Kutató Kht. Kalászos fajtabemutatóján elhangzottakat.
Minőségi búzatermesztés az EU csatlakozás után, intervenciós rendszer
A helyzet természetesen attól bonyolultabb, hogy a kérdést egy szóval megválaszoljuk - holott a választ mindannyian tudjuk. Az Európai Unió egy kényszermegoldásként, mintegy mentsvárként hozta létre az intervenciós rendszert, amivel élnek is a magyar termelők. De arra, hogy az első évben több mint 4 millió tonnát ajánl fel ez a frissen csatlakozott ország, sem az Unió, sem mi nem voltunk felkészülve. A lehetőség továbbra is előttünk áll, mégis kiutat ebből a helyzetből csak a minőségi árubúza termesztése jelentene - összegezhetném a Gabonatermesztési Kutató Kht. Kalászos fajtabemutatóján elhangzottakat.



A tavalyi év rekordtermése eredményezte a kezdeti nehézségeket, hiszen az említett 4 millió tonnával az unió legnagyobb felajánlójának számítunk. Pálvölgyi László, az FVM Agrárpiaci főosztályának képviseletében azonban arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az idei, szintén magas termésátlagok a helyzetünket tovább fogják nehezíteni, hiszen habár a felajánlott gabona már uniós tulajdon, az idei termés raktározásának komoly akadályt jelenthet.

Hogy ez legyen az unió problémája? Hiszen a szabály, az szabály, ha az intervenciós feltételeknek - lássuk be, azok nem olyan magasak - megfelel az árunk, fel kell hogy vásárolják felajánlásunkat. De ha tovább folytatom a gondolatmenetet, azt is látjuk, hogy az itt „beragadt” gabona a legelső problémát nekünk okozza. És itt már nemcsak a raktárkapacitásra gondolok, hanem a megítélésünkre is. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy pl. a poloskaszúrt szemek aránya a magyar gabonának már „velejárója”. Pedig a jelenlegi erősen kínálati piacon a vásárló természetesen nem ezt fogja választani, ha más lehetősége is van.

És ez csak egy kiragadott példa volt, de ha ragaszkodnánk a magyar javítóbúza „múltjához”, talán a jövőnk is biztosabb lehetne - hangzott el a résztvevők hozzászólásában.

Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója a vetőmaghelyzet legfrissebb adatait elemezve az „intervencióra való termelésnek” a nemesítőkre és a termelőkre gyakorolt hatását mutatta be. Hiszen az alacsonyabb követelményszint elérésekor már nem ragaszkodik a termelő a bizonyított, újabb, tökéletesített fajtákhoz, a kereslet-kínálat következtében a nemesítőnek sem fog módjában állni több fajtát előállítani, tehát a kínálat is kevesebb lesz, ami hosszútávon a termelőnek is költségnövekedést okoz - és már körbe is értünk.

Az intervenciós rendszert - még egy-két ilyen termésmennyiség felajánlása után - felül fogják vizsgálni (ha nem hamarabb). Milyen megoldásokat találhatnak? Először is leviszik az árakat, amire már nem sok lehetőség van - a költségek, így is a minimálisra vannak szorítva -, sőt ez a termelőnek sem lenne érdeke. A másik megoldás a minőségi küszöbök (pl. poloskaszúrt szem, mikotoxin, fusárium) beépítése, ami várhatóan hamarosan bekövetkezik. A kérdés az, hogy a magyar termelő felkészült erre? És már vissza is tértünk a már sokszor emlegetett megoldáshoz: minőséget termelni!



Dr. Matuz János ügyvezető igazgató a legfrissebb eredmények bemutatását méltán kezdhette két örömhír bejelentésével: a fajtabemutatóval egyidőben tartott Debreceni Farmerexpo-n a Gabonatermesztési Kutató Kht. Termékdíjat nyert a repcefajták (GK Gabriella, GK Helena, GK Olívia) nemesítésében elért eredményeivel, a MAGOSZ különdíját pedig a több mint 80 éves kutatói tevékenységének elismeréseként kapta. Ezek az eredmények magukért beszélnek, de természetesen alátámasztásul a fajta-összehasonlító kísérletek eredményeit is láthatták a résztvevők, ahol a 34% feletti nedves sikér tartalom (sőt a koraiaknál 34-42%), a 70 feletti farinográfos érték, a 300 s feletti esésszám a szakemberek számára mindent elárult. Az őszibúza fajtanemesítésen túl széles repertoárral várják a termelőket Szegeden: őszi és tavaszi tritikale, valamint árpa, rozs, tavaszi zab, káposztarepce, kukorica, cirok, szudánifű, vöröshere, napraforgó, szója, olajlen és hagyma fajtákkal.

Dr. Beke Béla nemesítő a szegedi búzanemesítés gyakorlati eredményeit mutatta be, évekre, fajtákra és tájegységekre lebontva. A gazdálkodás eredményességét számos tényező befolyásolja, amelyek közül pl. az időjárást nem tudjuk befolyásolni - az elmúlt évek szélsőséges időjárása szélsőséges eredményeket is produkált -, de a megfelelő fajta kiválasztásával már nagyobbak lehetnek az esélyeink. A fajtakísérletek eredményeként elmondható, hogy a szélsőséges időjáráshoz jól alkalmazkodva, minimális terméskülönbséget produkálnak a fajták. A rendkívül aszályos 2003. évben a szegedi érdekeltségű fajták termése éréscsoporttól függetlenül átlagosan 4,7 t/ha volt, ami 2,1 tonnával magasabb az országos átlagnál, míg a csapadékos 2004. évben a GK fajták az országos átlagot 2,6 tonnával múlták felül.

Az eredményeket területi elhelyezkedésük alapján is érdemes vizsgálni, mivel az országos búza vetésterület 65%-a az Alföldön található, és a különböző éghajlati tényezők a termésátlagokban is jelentkeznek. A kísérletek azt igazolták, hogy a csapadékosabb időjárást a Dunántúli termésátlagok jobban meghálálják, míg szárazabb években csökken a különbség a két régió között.

A 2004. év GK gabonáinak értékesítési „toplistája” a következő: GK Kalász, Jubilejnaja 50, GK Garaboly, GK Attila (ami az előző évek 20. helyéről lépett előre), GK Petur, GK Élet, GK Bétadur, GK Verecke. A következő években ezekre a „dobogós” helyekre léphet a friss nemesítésű korai fajták közül a GK Tisza, a GK Hargita és a GK Cinege, a középérésűek közül pedig a GK Piacos, a GK Hattyú és a GK Kapos.


Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
315 488
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 488 935
Közösség

fajtaelem

a valamely —>fajtabélyeget kiváltó öröklési anyag. Tovább

denitrifikáció

a talaj hasznosuló N-vegyületeinek a redukciója; az oxigénben szegény talajokban a... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 201

Átlagos értékelés: 4.7