Idén ünnepli 250. születésnapját az ELTE Füvészkertje

hirdetes

Trópusi édenkert a város szívében – Ismerd meg a 250 éves Füvészkertet

ZH

A VIII. kerületben egy igazi zöld oázisba csöppenhetünk, ami nem más, mint az ELTE tekintélyes múlttal rendelkező botanikus kertje. Története igazán izgalmas, ugyanis számtalan átalakításon és költözésen esett át. Ismerd meg a Füvészkert történetét, és látogass el a város trópusi édenkertjébe!

füvészkert

A Füvészkert legendája


Feltételezések szerint a Füvészkert néven elhíresült fővárosi édenkert területének története Mátyás királyhoz fűződik, amikor még teljesen más funkciókat látott el. Mátyásnak az ország számos területén voltak vadaskertjei és majorsága, a pesti egy része pedig nem más volt, mint a mai Füvészkert és régebben egy csodás vadászkastély is állt a területen, aminek alapfalait az igazgatósági épület pincéjében még ma is megtekinthetünk. Azonban a török kort ez a vadászkastély sem élte túl és csak az 1720-as években került felújításra Szeleczky Márton vármegye ispán által. Az épületet ma már sokan Festetics-vadászkastélyként ismerik. De ezek csupán feltevések, hiszen az igazsághoz egy alapos régészeti munkálatra lenne szükség, ami viszont a Füvészkert bontását követelné.

A vándorló botanikus kert története


A Nagyszombati Egyetem orvosi karának megalakulásához köthető az 1771-ben Winterl Jakab jóvoltából megnyitott, hazánk első botanikus kertje, ami  a hazai flóra kutatás mellett az orvos- és gyógyszerképzést is segítette. Az egyetem azonban Nagyszombatról Budára költözött, a Királyi Várba, és a botanikus kertnek a mai Krisztina tér a Déli pályaudvar közötti terület adott új otthont.


Winterl halála után, 1807-ben Kitaibel Pál, hazánk egyik legnagyobb természettudósa, polihisztora vette át az igazgató szerepét a botanikus kertben. Gondolhatnánk, hogy Kitaibel növénygyűjtő szenvedélyének hála ekkoriban volt a legszebb a terület, viszont az aranykor csak Haberle Károly irányítása alatt jött el, amikor a professzor európai hírnevet szerzett a kertnek. Rendszeres gyakorlati foglalkoztatásokon vehettek részt a hallgatók és botanikai kirándulásokat is szerveztek a parkba. Végül 1847-ben került végleges helyére a botanikus kert, amikor az egyetem József Nádor segízségével megvásárolta a józsefvárosi tízhektáros birtokot.

hirdetes


A szabadságharc bukása a Füvészkert életében is borús napokat hozott, így az akkori igazgató Gerenday József egy állatkertet hozott létre a botanikus kert területén, de ez nem is tartott sokáig, ugyanis az igazgató halállát követően ki is lakoltatták az új jövevényeket.

A Füvészkert legnagyobb látványossága, a pálmaház


Az új élet akkor kezdődött a Füvészkertben, amikor megépült a legnagyobb látványossága, a pálmaház. A pálmaház fénykorában még átláthatatlansűrűségű növényzettel rendelkezett, ami mára már megritkult, ugyan de még mindig páratlan látványt kölcsönöz a helynek. Találhatunk itt kakaó, kávé, tea, banán, mangó, papaya, avokádó, krémalma és maracuja cserjéket is, valamint számos mediterrán növényt is megcsodálhatunk a trópusi pálmaházban.

hirdetes

füvészkert

Viktória-ház


A Viktória-ház, körülbelül a 19. század végén épült a pálmaház területére, aminek kuriózuma a nagy vízimedence és az abban található amazonasi tündérrózsa, amit a nyári napokban érdemes megcsodálni, ugyanis ekkor nőnek a legnagyobbra, ilyenkor akár egy 80 kilós embert is elbírnának a levelei. A ház érdekességeihez tartozik még a Vénusz légycsapója, a hízókák, a kancsókák, és a harmatfüvek is.


Budapest növekvő népessége és az orvostudomány fejlődése miatt a Füvészkert a területének kétharmadát elveszítette a 20. század elején, és a zöldellő területek helyére klinikák épültek. Azonban a két világháború között megépítették az üvegházakat is.
A második világháború az üvegházi növények teljes pusztulását hozta el, amit csak az 50-es években sikerült helyreállítani, de a 60-as években természetvédelmi területté nyílvánították.

Idén 250 éves a Füvészkert


A Füvészkert még mindig megannyi szépséget rejt magában így érdemes ellátogatni, főleg, ha egy kis természet közeli élményre vágyunk abeton dzsungel közepén.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában


bonctan (anatómia)

az állati és a növényi szervezet felépítésével, morfológiai sajátságaival foglalkozó... Tovább

Tessedik Sámuel Fõiskola (TSF-GFK)

Fõiskola Képzések: agrárkereskedelmi menedzserasszisztens; gazdálkodási és menedzsment; ... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek