A tavasz a láthatáron, és ilyenkor szeretnénk felkészíteni a pázsitot az előttünk álló melegebb hónapokra. De ahhoz, hogy olyan füvünk legyen, amit minden szomszéd megirigyel, több feladat sorrendjét is figyelembe kell vennünk. Szakértői kertészek árulták el, mit kell előbb elvégezni: a műtrágyázást vagy a magvetést?
Ha azt tervezed, hogy a csupasz foltokat hűvös évszakos fűvel újra veted, hogy pár hét múlva sűrű és csodaszép pázsitod legyen, akkor ebben a sorrendben kell elvégezned a fű ültetést. A műtrágya használata lendületet ad a fűmagok növekedésének, és igazán zöld és dús megjelenése lesz tőle. A kérdés már csak az, hogy előbb vetjük-e a magot vagy előbb műtrágyázzuk meg a füvet?! Bizony ez a kérdés nagyon fontos, ezért most utána jártunk a válasznak.
Mindkét feladat kiválóan alkalmas arra, hogy a zord téli időjárás után visszaállítsuk a pázsit formáját, de a végrehajtás sorrendje befolyásolhatja az eredményeket. A kora tavaszi vetés során általában azt tanácsoljuk, hogy először a fűmagot ültessük el, majd néhány héttel később alkalmazzuk a szokásos gyepműtrágyát. Az oka az, hogy az új fűmagok nagyon kényesek, és a műtrágya összetevői károsíthatják őket.
Az első vetéssel a fűmagok megszilárdulhatnak, és erős gyökérrendszert fejleszthetnek ki alapként. Ha a magvak jó, erős növekedést mutatnak, akkor hozzáadhatjuk műtrágyát az adott fűnek és talajtípusnak megfelelően.
A csírázás beálltát követően (körülbelül 4-6 hét) egy kör tápanyagban gazdag gyeptrágyát lehet hozzáadni a füvünkhöz.
A fűmag elvetése előtti levegőztetés jótékony hatással van a sikerre, és elősegíti, hogy a műtrágya kijuttatása során a gyökerekig jobban behatoljon. Érdemes gyomirtót is alkalmazni a fű trágyázásakor, de az új palánták károsodásának elkerülése érdekében először ellenőrizd a címkét. Meg kell adnia, hogy mennyi ideig kell várni a használatával a friss mag elvetése után.
Kivételt képez ez alól az útmutatás alól, ha speciális indítóműtrágyát tervezünk használni. Ha igen, ezt akkor kell alkalmazni, amikor elültetjük a fűmagot (akár közvetlenül előtte, akár közvetlenül utána) – ez segít felgyorsítani a csírázási folyamatot. Ennek oka a bennük található foszfor magas koncentrációja.
A sorrend akkor is megváltozik, ha meleg évszakos fűféléket vetünk, hogy javítsuk a gyepfoltokat, például a bermudafüvet és a Zoysia füvet. Míg a hűvös évszakos fűfélék (például a kentuckyi kékfű és a csenkesz) általában akkor teljesítenek a legjobban, ha ősszel vagy kora tavasszal vetik el, a meleg évszakos fajtákat a legjobb később, késő tavasszal vagy nyár elején vetni.
– Ebben az esetben a műtrágyázásnak kell az első helyen lennie. Kora tavasszal, amikor a talaj felmelegedett, lassan felszabaduló műtrágyát alkalmazzunk, segíthet a pázsit jó indulásában. A legjobb, ha néhány hetet várunk a műtrágyázás után a vetés előtt, hogy a műtrágya teljesen behatoljon a talajba, és elkerüljük az új fű megégésének veszélyét.
A frissen elvetett fűmag nem nő ki egyik napról a másikra, mégis sokan naponta várják az első zöld szálakat. A csírázási idő fajtától függően általában 5 és 21 nap között mozog, de a látványos eredményhez akár több hét is kellhet. Éppen ezért érdemes előr...
Az elmúlt évek egyre szárazabb időjárása, a növekvő hőmérsékletek és az aszályos időszakok mind nagy kihívást jelentenek a kertek számára. A hagyományos gyep, ami egykor a zöldellő pázsit szinonimája volt, sok helyen inkább szomorú, kiszáradt fűcsomókká a...
Tudtad, hogy a szeptember a gyep megújulásának egyik legjobb időszaka? Ebben a cikkben eláruljuk, hogyan varázsolhatod vissza az életet a kiégett fűfoltokba, és hogyan tarthatod egészségesen a pázsitodat az év minden szakaszában.