Üveg csomagolóeszközök, Fa és fapótló csomagolóeszközök, Textil csomagolószerek

Hirdetés

Csomagolószerek és felhasználási területük (II.)

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az üveg csomagolóeszközök alkalmazása több ezer éves múltra tekint vissza. Leletek és leírások bizonyítják, hogy kisméretű üvegcsékben különféle test- és arcápoló kozmetikumokat, bedörzsölő illatanyagokat és kultikus olajokat tároltak. Uralkodók és főpapok különböző szertartásainál szerepeltek csomagolóeszközként. Az üveg alapösszetétele nem sokban különbözik a régitől, de előállítási technológiája nagyon sokat fejlődött.
Üveg csomagolóeszközök, Fa és fapótló csomagolóeszközök, Textil csomagolószerek
Üveg csomagolóeszközök
Az üveg csomagolóeszközök alkalmazása több ezer éves múltra tekint vissza. Leletek és leírások bizonyítják, hogy kisméretű üvegcsékben különféle test- és arcápoló kozmetikumokat, bedörzsölő illatanyagokat és kultikus olajokat tároltak. Uralkodók és főpapok különböző szertartásainál szerepeltek csomagolóeszközként.
Az üveg alapösszetétele nem sokban különbözik a régitől, de előállítási technológiája nagyon sokat fejlődött.
A csomagolási szakirodalom az üveget nem sorolja a perspektivikus csomagolóanyagok közé, de az utóbbi években a fejlett üvegiparral rendelkező országokban ugrásszerűen fejlődnek.
Az önkiszolgáló kereskedelemben az üveges konzervek mennyiségi növekedése szemmel látható. A felületkezelt szupervékony üvegek egyszeri felhasználást tesznek lehetővé és használat után visszadolgozásra kerülnek az üveghutákban. Ugyanakkor világszerte tendencia a vastag falú nyomásálló üdítőitalos üvegek terjedése. Ez a hazai üdítőital iparban is tapasztalható. Minden üdítőitalhoz saját üvegforma tartozik. Az utóbbi időben főképp a licences italoknál (Cola, Fanta, Schweppes stb.) a PET palackok rohamos elterjedése tapasztalható.
Környezetvédelmi szempontból indokolt lenne az üvegpalackokhoz való következetes ragaszkodás, különösen az eldobó jellegű, nagytérfogatú PET palackok helyett, ahogy ez néhány nyugat európai országban látható.
Fenti példák mutatják az üveg fontosságát és megerősítik azt a felfogást, hogy az üvegnek továbbra is van jövője.
Fa és fapótló csomagolóeszközök
A XX. század elején leggyakrabban még a fát használták csomagolóanyagként. A fejletlen csomagolástechnikával rendelkező országokban még ma is a legfontosabb csomagolóanyagnak tekintik. Napjainkra sokat veszített jelentőségéből, de a szállítási csomagolások számos területén ma is pótolhatatlan. Ennek oka elsősorban jó tulajdonságaiban rejlik. Szilárdságához képest kicsi a sűrűsége. Rugalmas, szívós, ezért a szállítás, tárolás, mozgatás során fellépő mechanikai hatásokat jól viseli. Könnyen megmunkálható, alakítható, egyszerű módon köthető. Szegezéssel, kapoccsal, csapozással szilárd burkolat készíthető belőle, mely megfelelő kialakítás esetén a becsomagolt terméknek biztos védelmet nyújt. Kicsomagoláskor könnyen szétszedhető, anyagát többször fel lehet használni. Természetes anyag, feldolgozása, használata és megsemmisülése során nem mérgezi a környezetet.
A fa alkalmazásának sokféle lehetőségét az ember korán felismerte. A fa csomagolóeszközöket elsősorban a szállítás alatti védelemre alakították ki. Ennek megfelelően a csomagolóeszközök kezdetben meglehetősen robusztusok voltak. A méreteket az is befolyásolta, hogy a ládaelemeket szekerceszerű szerszámmal faragták ki fatörzsekből. A szerszámok fejlődésével a facsomagoló eszközök méretei is jelentősen megváltoztak. A ládára vonatkozó első írásos emlékek 1322-ből Strassburgból, illetve 1375-ből Danzigból származnak. 1486-ban készítették az első furnérlemez dobozokat.
Az első hordókat a régészeti leletek alapján a szőlő őshazájában, Örményországban készítették az i.e. ötödik évezredben. A bort pálmafából készített hordókban, csónakokon szállították a mezopotámiai városállamokba. A fa dongákból készített és háncsokkal erősített változatát a gallok találták fel. A hordókba nemcsak bort vagy egyéb folyadékokat szállítottak, hanem mindenfajta nedvességre érzékeny árut, sőt még irattekercseket is. A XVIII. század közepén a könyvkiadók könyveiket hordókban szállították a Lipcsei Vásárra.
Textil csomagolószerek
Növényi, állati és ásványi eredetű anyagok szövéssel vagy hurkolással való feldolgozását textiltechnológiai módszereknek nevezik és az elkészült anyagot textíliának. A kosarak mellett a legősibb csomagolószerek a textíliák. A felhasznált szálak közül a legfontosabbak eredetük szerint az alábbiak.
1. Természetes anyagúak:
növényi: magszálak - gyapot
háncsrostok - len, kender, juta, rami
levélrostok - sisal
gyümölcsrostok - kókusz
állati: szőrök - gyapjú
ásványi: azbeszt.
2. Mesterséges szálak:
termszetes alapúak - viszkózszál
szintetikus alapúak - PE - PP - PA - PAN - PET - PU
szervetlen alapúak - üveg - szén - fém.
Az ásványi eredetű azbeszt és a mesterséges szervetlen anyagok elsősorban nem csomagolásra szolgálnak, hanem különböző szigetelő és műszaki szövetek készítésére.
A szálakat fonással fonallá alakítják, majd ezeket szövéssel vagy hurkolással, ezen kívül speciális ragasztással szövetté készítik ki.
Az alapanyagok közül hosszú ideig vezető szerepet töltöttek be a hazai származású len és kender, valamint az importból beszerzett juta és a gyapotból készült pamut. A szövetet úgy készítik, hogy a két egymásra merőleges fonalrendszer fonalait váltakozva egymás alá és fölé vezetik. A hosszanti fonal a lánc, a szélességi pedig a vetülék. A lánc és a vetülékfonalak egymás mellett szám szerint nem egyenlő arányban követik egymást, mert lehetséges, hogy egy vetülékszálat két hosszanti lánc követ, stb.
A fonal minőségétől és a szövésmódtól függően többféle késztermék minőség ismeretes. Legelterjedtebben a durvább fonalú vászonkötésű szövetet hessziánnak nevezik, mely később minden csomagolószer gyűjtőneve lett. Az egy vetülék - egy lánc váltakozásával készülő szövet jellemzői: a fonalak minősége, finomsága, szakítószilárdsága, nyúlása, kopásállósága stb. a textilcsomagolószereket nem tartják korszerűeknek, jelentőségük a műanyagok előretörésével valóban csökkent.
A műanyag alapú szálas anyagokat is a textilszálakhoz sorolják abban az esetben, ha textiltechnológiai módszerrel dolgozzák fel, s így ezek jelentős szerepet töltenek be a csomagolóanyagok között. A központi statisztikai beszámoló rendszer is ezeket a műanyagtextíliákat a textilcsomagolási rovaton tartja számon.
A szintetikus szálak közül legnagyobb mennyiségben a polipropilén és a polietilén szálakat használják csomagolószerek gyártására.
(forrás: Papír-Press Egyesülés - Kerekes Titusz, 2000.: Bevezetés a csomagolástechnikába I.)

Hirdetés


Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

gyomorkitágulás

erős kólikás nyugtalansággal járó, takarmány- és gázfelhalmozódás következményeként... Tovább

édesharmat (mézharmat)

különböző növényi szerveken, főleg a leveleken levő cukros anyag. Nem a növények... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.