Azokat a bizonyos nagy „ventillátorokat”, amiket nem ritkán a földeken látunk, leginkább külföld felé menve, eszünkbe juthat, hogy a szélnél bizonyára nincs olcsóbb és tisztább energia. Ebben valóban van igazság. Ám, nem mindenben igaz!
Lessük meg miért!
A szélenergia története
A szélenergia befogása nem új ötlet. Nézzük csak meg a vitorlás hajókat. Ezeket már évezredekkel ezelőtt használtak őseink, a szélmalmok különböző típusai is vígan pörögtek az ókorban: Például segítségükkel gabonát őröltek vagy éppen vizet szivattyúztak.
A szél elektromos energiává alakítása sem annyira új, mint aminek gondoljuk: egy skót professzor, James Blyth már 1887-ben vitorlás turbinát épített a kertjében, a megtermelt árammal akkumulátorokat töltött fel, melyek a ház világítását biztosították.
Fontos mérföldkőnek számít 1975. mivel, az olajárrobbanásra reagálva indította el az USA, illetve a NASA a szélpark programját. 13 szélturbinát építettek. Azóta a turbinák mérete és teljesítménye megsokszorozódott, és egyre több ország lát bennük potenciált. Persze igaz ez a zöld energiákra is.
Mára elképesztő tempóban növekszik a szélenergia előállítása, de az elektromos áram felhasználásának még így is csak kb. 3 százalékát adja. Igaz, nagy eltérések vannak az országok között. Dániában ezt szám már 25 százalék körül van, és akadnak olyan német vagy spanyol tartományok, ahol az arány még ennél is sokkal magasabb.
Magyarországon még nem kiforrt dolog a szélenergia!
Magyarország szélenergia szempontjából nem számít kedvező helynek. Ha ránézünk a Kárpát-medencét övező nagy hegyekre, mindjárt értjük az okát, hiszen körbe vagyunk véve hegyekkel. A szakemberek szerint a szél ott hasznosítható jól, ahol legalább 7 m/s körül van a szél átlagos sebessége. Ezek a síkságokon jól érvényesülhetnek, ezért a szélparkok zömét az északi részen tudjuk használni. Nem elengedhető tényező az sem, hogy ezt a technológiát kiépíteni nem az olcsó küldetések közé tartoznak.
