Állategészségügyi törvény, szarvasmarha és bivaly szaporítás, állategészségügyi feltétel, fvm rendelet,

69/2007. (VII. 27.) FVM rendelet


az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeirõl szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet módosításáról


Az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 3., 5., 8., valamint 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) és 2. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következõket rendelem el:
1. § Az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeirõl szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.
2. § Az R. 18. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja;
a) a Tanács 90/539/EGK irányelve (1990. október 15.) a baromfi és a keltetõtojás Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országból történõ behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményeirõl;
b) a Tanács 90/429/EGK irányelve (1990. június 26.) a sertésfajhoz tartozó háziállatok spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményekrõl;
c) a Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK tanácsi irányelv A (1) mellékletében említett, meghatározott közösségi eljárásokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatoknak, spermának, petesejteknek és embrióknak a Közösségen belüli kereskedelmét és a Közösségbe történõ behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekrõl;
d) a Tanács 88/407/EGK irányelve (1988. június 14.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményekrõl, és az irányelvet módosító 2003. május 26-i 2003/43/EK tanácsi irányelv, illetve 2006. január 5-i 2006/16/EK bizottsági határozat;
e) a Tanács 89/556/EGK irányelve (1989. szeptember 25.) a házi szarvasmarha fajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történõ behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekrõl."
3. § E rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
4. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/43/EK irányelve (2003. május 26.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok mélyhûtött spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló 88/407/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
b) a Bizottság 2006/16/EK határozata (2006. január 5.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok spermája Közösségbe való behozatalának feltételeirõl szóló 88/407/EGK tanácsi irányelv B. mellékletének és a 2004/639/EK határozat II. mellékletének a módosításáról.
Melléklet a 69/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez

"1. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez
A szarvasmarha és a bivaly szaporításának részletes állategészségügyi feltételei
1. A mesterséges termékenyítõ állomásra csak olyan bika szállítható,
a) amelyiket az állategészségügyi hatóság által erre a célra engedélyezett helyen és módon legalább harminc napig elkülönítve tartottak úgy, hogy annak helyén csak a bikával azonos állategészségügyi státuszú egyedek tartózkodtak;
b) amelyik az állategészségügyi hatóság által elismerten brucellózistól (brucellosis), gümõkórtól (tuberculosis) és leukózistól (szarvasmarha-leukosis) mentes állományból származik, származási állományában BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma) nem fordult elõ, és az nem került kapcsolatba korábban sem alacsonyabb állategészségügyi státuszú állomány egyedével;
c) amelyiknél az elkülönítést megelõzõ harminc napon belül végzett alábbi vizsgálatok negatív eredményt adtak:
- intradermális tuberculin próba,
- vérbõl elvégzett szerológiai vizsgálat brucellózis felderítésére,
- szerológiai próba EBL (szarvasmarhák enzootikus leukózisa) felderítésére,
- szerológiai vizsgálat IBR/IPV (szarvasmarha fertõzõ rinotracheitise) felderítésére,
- szerológiai vizsgálat 5 leptospira szerotípusra (L. hardjo, L. icterohemorrhagiae, L. grippotyphosa, L. pomona, L. sejroe);
d) amelyiknél az a) pontban leírt elkülönítés ideje alatt az alábbi vizsgálatok negatív eredményt adtak:
- vérbõl elvégzett szerológiai vizsgálat brucellózis felderítésére,
- szerológiai vizsgálat IBR/IPV (szarvasmarha fertõzõ rinotracheitise) felderítésére,
- szerológiai vizsgálat 5 leptospira szerotípusra (L. hardjo, L. icterohemorrhagiae, L. grippotyphosa, L. pomona, L. sejroe),
- Campylobacter fetus ssp. venerealis és Trichomonas foetus vonatkozásában: hat hónaposnál nem idõsebb állatok esetében, vagy amelyeket a karantént megelõzõen hat hónapos koruk óta egynemû állatokból álló csoportban tartottak a tasakváladékból nyert mintán végzett egyszeri vizsgálat, hat hónapos vagy annál idõsebb állatok esetében, amelyek érintkezésbe kerülhettek nõivarú egyeddel a karantén elõtt, a tasakváladékból nyert mintán egymást követõ egyhetes idõközönként elvégzett három vizsgálat;
e) amelyiknél a BVD (szarvasmarha vírusos hasmenése) felderítésére az elkülönítés ideje alatt, valamint az azt megelõzõ harminc napon belül végzett
- vírusizolációs próba vagy a vírusantigén kimutatását szolgáló vizsgálat, és
- az antitestek jelenlétének vagy hiányának meghatározását célzó szerológiai vizsgálat
negatív eredménnyel zárult. A kizárólag szeropozitív állatok a külön jogszabályban foglalt elõírások megtartása mellett vihetõk be a mesterséges termékenyítõ állomásokra. Az ivarérett bikák mentességét az ondó virológiai vizsgálatával is ellenõrizni kell.
2. Nem szállítható a mesterséges termékenyítõ állomásra olyan bika, amelyik az elszállítás napján betegség klinikai tünetét mutatja.
3. A származási állománynak és az 1. a) pontban leírt elkülönítésnek olyan helyen kell lennie, ahol a szállítást, illetve elkülönítést megelõzõ
a) 30 napon belül annak 10 kilométeres körzetében nem fordult elõ ragadós száj- és körömfájás;
b) legalább 3 hónap óta mentes ragadós száj- és körömfájástól, valamint brucellózistól; és
c) legalább 30 napja mentes a hatósági bejelentési kötelezettség alá tartozó szarvasmarhát megbetegítõ fertõzõ betegségektõl.
4. A mesterséges termékenyítõ állomáson tartott bikát félévenként meg kell vizsgálni az 1. c)-e) pontokban felsorolt betegségek alóli mentessége megállapítása céljából.
5. Ha az elõírt vizsgálatok során az állat pozitívnak bizonyul, azt el kell különíteni, és az utolsó negatív eredmény idõpontjától termelt spermáját tilos felhasználni. A mesterséges termékenyítõ állomáson tartott, negatív vizsgálati eredményt adó bikáktól vett spermát a pozitív eredményt adó vizsgálat idõpontjától elkülönítve kell tárolni, és tilos használni, amíg a mesterséges termékenyítõ állomás állategészségügyi státuszát helyre nem állítják.
6. BVD/MD vonatkozásában szerológiailag pozitív állatoktól származó sperma szállításának megkezdése elõtt minden állat minden termelési szériájának egy spermamintáját a BVD/MD szempontjából vírusizolációs vagy a vírusantigén kimutatását célzó ELISA-tesztnek kell alávetni. Pozitív eredmény esetén a bikát el kell távolítani a mesterséges termékenyítõ állomásról és minden spermáját meg kell semmisíteni.
7. A szaporítóanyag-termelésbõl és a köztenyésztésben való fedeztetésbõl ki kell zárni azt a hímivarú egyedet, amelyiknél az elõírt vizsgálatok közül valamelyik pozitív eredményt adott.
8. Import szaporítóanyag a leptospirózis (leptospirosis) vonatkozásában elõírt vizsgálatok nélkül is forgalomba hozható, ha a szaporítóanyag leptospirák ellen hatékony antibiotikum kombinációval történõ kezelése megtörtént az elõállítása során.
9. Szarvasmarha és bivaly petesejt vagy embrió nyerésére donor csak akkor használható, ha
a) az állomány brucellózistól, gümõkórtól és leukózistól mentes;
b) az egyedet a beavatkozást megelõzõ egy évben olyan állományban tartották, ahol az IBR/IPV és BVD klinikai tünetei nem fordultak elõ;
c) az embrió elõállításához felhasznált sperma megfelel az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvényben és e rendeletben foglalt jogszabályi követelményeknek.
10. Az állatokat csak a mesterséges termékenyítõ állomás állategészségügyi szakmai felügyeletét ellátó állatorvos kifejezett hozzájárulásával lehet bebocsátani a mesterséges termékenyítõ állomásra, ahol valamennyi be- és kifelé irányuló állatmozgást nyilván kell tartani.
11. Amennyiben a bika megfelel az 1-4. pontokban leírt feltételeknek, közvetlen szállítás esetén, a fogadás helye szerint illetékes megyei állategészségügyi hatóság engedélyével elkülönítés vagy vizsgálatok végzése nélkül lehet átszállítani valamely engedélyezett mesterséges termékenyítõ állomásról egy másik, ugyanolyan egészségügyi minõsítésû állomásra. Az érintett állat nem kerülhet sem közvetlen, sem közvetett érintkezésbe más, kedvezõtlenebb egészségügyi minõsítésû hasított körmû állattal, az igénybe vett szállítási eszközt pedig használat elõtt fertõtleníteni kell. Ha az állatokat az egyik mesterséges termékenyítõ állomásról egy másik ugyanilyen funkciót ellátó létesítménybe különbözõ tagállamok között szállítják, annak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állat-egészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvvel összhangban kell történnie.
12. Az elõírt állategészségügyi vizsgálatokat a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumában kell elvégezni az állat tulajdonosának költségére.
13. Az alább felsorolt antibiotikumokat kell a spermához adni, hogy a végsõ hígított spermában a következõ koncentrációk alakuljanak ki:
Legalább
- 500 µg/ml streptomicin a végsõ hígításban,
- 500 NE/ml penicillin a végsõ hígításban,
- 150 µg/ml linkomicin a végsõ hígításban,
- 300 µg/ml spektinomicin a végsõ hígításban.
Ettõl eltérõ, de a campylobacterek, leptospirák és mycoplasmák ellen egyenértékû hatással rendelkezõ antibiotikum-kombináció is alkalmazható, ha ez a spermára nem toxikus. Az antibiotikumot és annak koncentrációját a termeléskor és expediáláskor dokumentálni kell.
Közvetlenül az antibiotikum hígított spermához adását követõen a spermát legalább 45 percig legalább 5 °C hõmérsékleten kell tartani."

Kapcsolódó cikkek:
61/2002. (VIII.1.) FVM rendelet


címkék:
Kapcsolódó cikkek
japán kenderpálma teleltetése

Japán kenderpálma télen: bár bírja a hideget, azért érdemes takarni

A japán kenderpálma (Trachycarpus wagnerianus) – egy kompakt, strapabíró pálmafaj – látványos választás a hazai kertekbe is. Bár még jobban bírja a hideget, mint a...

liba tartása

A liba gondozása és tolltépése: régen mindennapos volt, ma már tiltják

A liba tartása számos kihívást és különleges gondozási igényt rejt magában, amelyek megkülönböztetik más házi szárnyasok, például a tyúkok nevelésétől. A liba helyes...

Gyógytea köhögésre a kertből

Gyógytea köhögésre: természetes segítség megfázás idején a kertből

A gyógytea köhögésre is bátran alkalmazható, de nem mindegy, melyik gyógynövényt választjuk, hiszen a különböző típusú köhögésekre más-más növények nyújtanak...

pöttyös levelű szobanövények

Pöttyös levelű szobanövények: egy kis játékosság a lakásban

A pöttyös levelű szobanövények nemcsak egzotikus megjelenésükkel hódítanak, hanem izgalmas textúrát és színeket is hoznak a belső térbe. Ezek a növények különleges, foltos...

kardvirág gumói a földben

Gond lehet, ha a földben hagytam a kardvirág gumóit? Nézzünk utána

A kardvirág évelő hagymás növény, amely látványos virágzatával és színeivel tűnik ki. A kardvirág gumói a legtöbb esetben fagyérzékenyek, ezért ősszel általában...

gyümölcsfa csemete téli védelme

Ősz a kertben: a fiatal gyümölcsfa csemete téli védelme

Az ősz vége és a tél kezdete kritikus időszak a fiatal gyümölcsfa csemete számára. Az első néhány évükben ezek a fák különösen érzékenyek a hideg időjárásra, ezért...

Datolyaszilva recept ötletek

Datolyaszilva receptek: készíts belőle süteményt vagy házi lekvárt

A datolyaszilva (más néven kakiszilva) természetesen édes és bársonyos gyümölcs, amely kiválóan illik süteményekbe és lekvárba. Íme két népszerű datolyszilva recept,...

Dália gumó gondozása ősszel

Dália gumók teleltetése: így szedd fel és tárold a dáliákat télen

A dália gumók felszedése ilyenkor aktuális sok kertész számára, hiszen ez az egyik legkedveltebb kerti növény, amelynek színpompás virágai egész nyáron és kora ősszel...

húsevő növények gondozása

Halloween-i hangulatban: húsevő növények, amik nem is olyan rémisztőek

A húsevő növények titokzatos világa kiválóan illik az ünnephez – és bár „vérszomjasak”, valójában nem olyan rémisztőek, mint amilyennek elsőre tűnnek....

Gyümölcsfa őszi metszése szakértői tanácsokkal

Agrárszakértő tanácsai a gyümölcsfa őszi metszéséhez – így vágj bele

A gyümölcsfa őszi metszése az egyik legfontosabb lépés a gyümölcsfa egészségének megőrzésében és a jövő évi termés elősegítésében. Ha megfelelően végzed, a fa...

télálló mandulafenyő érvek

Mutatunk 5 okot, amiért a télálló mandulafenyő tökéletes választás

A télálló mandulafenyő (Pinus pinea) nemcsak esztétikai értékei miatt népszerű, hanem praktikus előnyei is vannak, amelyek különlegessé teszik ezt a fát a kertészeti...

Tollborzfű fajták teraszra

Dekoratív tollborzfű fajták: könnyen tartható és gondozható díszfüvek

A tollborzfű fajtái (Pennisetum) az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a teraszon, hiszen nemcsak lenyűgöző szépségükkel varázsolják el a kertészeket, hanem...