Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából IV. , faültetvények, termesztéstechnológia, költségterv, költségkalk

Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából IV.

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

Energetikai célú faültetvények technológiai terve

A technológia összes költsége akácültetvényben 1.213.625 Ft/ha, míg a nyárültetvény estén 1.542.625 Ft/ha (1. táblázat).

A betakarított hozamok a különböző rotációkban változnak. A várható hozamot öt rotációra számoltuk (2. ábra).

Az első rotáció hozamát 100%-nak véve megállapítható, hogy a második 50%-kal, a harmadik 20%-kal fog többet teremni, a negyedik rotáció termőképessége megegyezik az elsővel, az ötödik pedig 20%-kal kevesebb apríték előállítására lesz képes mindkét fafaj esetén. Ez nemcsak a betakarított faapríték mennyiségét, hanem a szállítási költségeket is jelentősen módosítja. A technológia esetében az egyik legnagyobb költségtényező a szállítás (3. ábra).

Az egymást követő rotációkban a termesztett fafajoktól függően eltérő évenkénti hozamnövekménnyel, valamint 10+10 km-es átlagos szállítási távolsággal számoltunk. Ezenkívül figyelembe vettük, hogy 1 tonnakilométer költsége 80 Ft, illetve a rakodás költségét is szerepeltettük modellünkben. A betakarítást követően a mezőgazdasági célú területen az aprítékot prizmázzák, amelyet a későbbiekben rakodnak, és annak megfelelően, hogy az erőmű ellátására használják – ebben az esetben felmerül a második szállítási költség is – vagy egyéb célra értékesítik, számolunk a második szállítási költségtényezővel is.

Az akác, illetve nyár termesztéséből származó faapríték költségszerkezetének vizsgálata esetén megállapítható, hogy a legnagyobb költségtétel mindkét fafaj esetén a szállítás volt. Nyárapríték esetén ez a tétel elérte az összes költség közel felét, ami a nyárültetvény nagyobb termőképességével, s így a nagyobb betakarított és szállítandó mennyiséggel magyarázható. Ezt követte a betakarítás, az erdőtelepítés és a növényvédelem. Jelentős költségtétel volt még az ültetvény felszámolása (a tuskók kitermelése, a terület megtisztítása) és a földbérleti díj (4,5. ábra).

Faapríték-szükséglet forrásainak meghatározása
Az ötödik rotáció termőképessége mindkét fafaj esetén a legkisebb, ezért úgy végeztük el a számítást, hogy ez az aprítékmennyiség képes legyen az erőművet 100%-ban ellátni. Ebben az esetben már az első rotáció során az erőmű ellátásán túl 25%-os többlet apríték képződik, ami tovább növekszik a 2-4. rotációban (88, 50 és 25%). A fennmaradó aprítékmennyiséget 9000 Ft/t piaci áron értékesítik (6. ábra).

Jövedelmezőség vizsgálata
Az energetikai célú faültetvények költség-jövedelem viszonyait a 3. táblázat szemlélteti. A két faültetvény árbevétele megegyezik, hiszen a megtermelt aprítékmennyiség mindkét esetben azonos, igaz eltérő területen. A termesztés költségei, s ezáltal az elérhető jövedelmek jelentősen eltértek egymástól a két fafaj esetén. A nyárültetvény telepítésének, fenntartásának összes költsége mintegy 21%-kal kisebb, a képződött jövedelem viszont közel 80%-kal több az akáchoz viszonyítva.

A négy ciklusban és öt rotációban összesen 577.500 tonna apríték képződik mindkét ültetvényben. Az összes költség figyelembe vételével megállapítható, hogy egy tonna akácapríték önköltsége 7.327 Ft, míg ugyanez nyár esetén 5.802 Ft. A képződő jövedelem – 9 ezer Ft-os átvételi és piaci árat feltételezve – tonnánként 1.673 Ft lesz az akácültetvény esetén, a nyárültetvény jövedelme viszont az akác csaknem kétszeresét, 3.198 Ft-ot ér el. Az akácapríték-termelés jövedelemtermelő képessége – költségarányos jövedelmezősége 26.0%. Ha figyelembe vesszük a földalapú támogatást – 15 ezer Ft/hektár/év – és az Európai Uniótól igényelhető kiegészítő (jövedelempótló támogatást) – 45 euro/hektár/év – a költségarányos jövedelmezőség 58.6% lesz. A nyárültetvény ugyanezen értékei: 59.1, illetve 86.5%. A nyárfaapríték jövedelemtermelő képessége tehát az akáchoz viszonyítva annak ellenére jóval kedvezőbb, hogy az ültetvény esetén igénybe vehető EU források mértéke a teljes termesztési terület nagyságából adódóan mintegy 33%-kal kisebb.

A keletkező pénzáramok a telepítések éveiben – az elsőtől a negyedik évig – negatívak, tekintve, hogy ebben az időszakban nincsen aprítékolás, a bevételi forrás egyedül a támogatások lehívása. Az akácültetvény pénzáramai – a nyárral összehasonlítva – ebben az időszakban közel 50-60%-kal negatívabbak, ami szorosan összefügg azzal, hogy a termesztés céljára igénybevett terület, s így a költségek is nagyobbak. Az aprítékolási tevékenység az ötödik évtől – az első telepített állomány termőre fordulásának éve – indul, a kummulált cash-flow ettől az időponttól kezdve pozitív lesz. A 6-19. év közötti időszakban a két állomány között nincs jelentős különbség a pénzáramokat tekintve. A pénzforgalom egészen a huszadik év végéig pozitív lesz, a hozamok csökkenésével párhuzamosan ugyan egyre kisebb mértékben. A 20. év fordulópont mindkét ültetvény életében, mivel ekkor kerül sor az első telepített állomány kituskózására. A következő években a többi állományt is folyamatosan felszámolják, így a bevételi pénzáramok egyre kisebbek lesznek, ezzel párhuzamosan a kiadási pénzáramok emelkednek. A pénzáramokat tekintve a termesztés utolsó 3 évében ismét jelentős az eltérés a két állomány között: míg a nyárültetvény pénzforgalmi értékei 0 körüliek, illetve kismértékben negatívak, addig az akáctelepítés esetén a pénzáram jóval negatívabb lesz (7. ábra).

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!